Több tízezer unión kívüli magyar készül az EP-választásra

Magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok, valamint olyan magyar állampolgárok is szavazhatnak majd a tavaszi európai uniós választásokon, akik az Európai Unió területén kívül élnek – erről még tavaly döntött a Parlament Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes javaslatára. Vagyis a négy évvel ezelőttihez képest többen szavazhatnak majd, igaz, ez a 8 millió magyar választópolgárhoz képest nagyságrendileg elenyésző mértékű bővülés lesz minden bizonnyal.

A módosítás a vajdasági, kárpátaljai, Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és más nem uniós országokban élő magyar útlevéllel rendelkező honfitársainkat érinti. Nekik előzetesen regisztrálniuk kell ahhoz, hogy májusban levélben voksolhassanak majd. A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint a Vajdaságból eddig 56 ezren, az Egyesült Államokból 1401-en, Kanadából 1087-en, az Egyesült Királyságból 877-en, Svájcból 892-en, Ausztráliából 719-en regisztráltak eddig. Mivel Ukrajnában tiltják a kettős állampolgárságot, onnan nincs adat, de tudható, hogy tízezres nagyságrendben bírnak magyar útlevéllel is Kárpátalján. Ha valaki szavazni akar, a Nemzeti Választási Irodához kell fordulnia regisztrációért.

A módosítás vélhetően a kormánypártoknak kedvez, legalábbis a korábbi választások adatai szerint a külföldről érkező szavazatok túlnyomó részét a Fidesz kapta.

Az ellenzék szempontjából az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok lehetnek a legérdekesebbek: a Brexit miatt március 29-e után ők már unión kívül élők lesznek.

A választásokat egyébként több napon tartják majd az Európai Unió országaiban, de mivel Magyarországon csak munkaszüneti napra eshet az alkalom, Áder Jánosnak nincs más lehetősége, mint május 26-ára, vasárnapra kiírni a voksolás időpontját. A korábbiakhoz képest más változás nincs, az egész ország egy nagy választókerület lesz majd, vagyis tisztán listás szavazás lesz, öt százalékos bejutási küszöbbel – függetlenül attól, hogy hány párt állít közös listát.

A nagy kérdés idén a részvétel lesz, a magyar választók eddig elég passzívak voltak, ráadásul növekvő mértékben, 2004-ben 38 százaléknyian mentek el szavazni, öt évvel később 36 százalékra csökkent az arány, legutóbb már csak 29 volt. Egyelőre nem tudni, a múlt év végén kezdődött összellenzéki tiltakozássorozat változtatott-e a szavazói kedven, de az most biztosnak tűnik, hogy közös ellenzéki lista nem lesz.

Ahogy az országgyűlési választáson, úgy az EP-referendumon is igazságtalan helyzetet teremt a lakcím alapján a szabályozás. A nem uniós országban élő magyarok közül a hazai lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak. A nem uniós országban élő, de magyar lakcímre bejelentettek viszont csak a kijelölt magyar külképviseleten voksolhatnak. Vagyis bár mindkét kör ugyanarra szavazhat, más-más szabályozás érvényes rájuk, és sokaknak – főként a kijelölt külképviselettől távolabb élőknek – nehezebb, drágább, kényelmetlenebb lesz voksolni.

Forrás: Népszava.hu

Foto:Népszava

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.