0
0
Augusztus 16-a a Brâncoveanu- vértanúk megemlékezésének és a keresztények elleni erőszak tudatosításának nemzeti napja.
Constantin Brâncoveanu (1654-1714) Havasalföld (Valachföld) fejedelme volt 1688-1714 között. 26 év uralkodás után Constantin Brâncoveanut 60. születésnapján kivégzik Konstantinápolyban négy fiával és Ianache Văcărescu-val együtt.
Figyelembe véve Constantin Brâncoveanu vajda és négy fia, valamint tanácsadójának mártír halálát, és nagyra értékelve hitvalló életét, a Román Ortodox Egyház Szent Zsinata 1992. június 20-án úgy döntött, hogy a hat bâncoveanu-vértanút szentté avatja. Így az augusztus 16-i napot a brâncoveni szent vértanúk ünnepének nyilvánították: Vajda Constantin Brâncoveanut négy fiával, Constantinnal, Ştefannal, Raduval és Mateivel, valamint Ianache tanácsossal.
Brâncoveanu a kultúra támogatója, híres mecénás volt. Nyomdát alapított Bukarestben, ahol Antim Ivireanul vezetésével több román, görög, szláv, arab, török és örmény szöveget nyomtattak. A Szent Száva-kolostor épületében megalapította a bukaresti akadémiát, ahol görög nyelven folyt a tanítás. Uralkodása alatt egy új stílus alakult ki Havasalföldön a velencei reneszánsz és a bizánci építészet szintéziseként, amelyet Brâncoveanu-stílus-nak neveztek el. A stílus legszebb példái az 1702-ben épült bukaresti Mogoşoaia-palota, illetve a Brâncoveanu által alapított Horezu-kolostor.
Constantin Brâncoveanu az Oszmán Birodalom elnyomott népeinek (a görög világ, de a kis-ázsiai, szíriai, jeruzsálemi és egyiptomi közösségek) ortodox vallását, kultúráját és szellemiségét is támogatta. Továbbá, miután a Habsburgok uralmuk alá vették Erdélyt, Brâncoveanu egyházi támogatást nyújtott az ottani románoknak az ortodox egyház Rómával való egyesülése ellen, a bécsi udvar nyomására. Támogatása a román nyelvű imakönyvek nyomtatásában és forgalmazásával, istentiszteleti helyek létesitésében nyilvánult meg, mint amilyen a fogarasi templom és a felsőszombatfalvi kolostor megépitése.
A Román Ortodox Egyház minden évben augusztus 16-án, Szűz Mária ünnepének második napján emlékezik meg a Boszporusz partján történt legszörnyűbb kivégzésre.
Augusztus 20-án, minden évben, a magyarok – bárhol is éljenek – az államlapító királyra, Szent Istvánra emlékeznek.
A leendő királyt (születési nevén: Vajk) 985 és 989 között keresztelhették meg, amikor felvette az István nevet.
I.István király a keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A katolikus egyház egyházszervezői tevékenységéért szentté avatta és Magyarország fővédőszentje lett.
Magyarországon minden év augusztus 20-a, az 1083-as székesfehérvári szentté avatásának évfordulója, 1771 óta nemzeti ünnep. Külföldön, mivel halála napján Nagyboldogasszony napja volt, az azt követő napon, augusztus 16-án ünneplik a nemzeti napot.
I.István magyar király legalább egy érsekséget, hat püspökséget és három bencés monostort alapított, így a magyar egyház a Szent Római Birodalomtól függetlenül működhetett. A kereszténység terjedését szigorú büntetésekkel kényszerítette ki. A közigazgatást a várak köré szervezte és kialakította a vármegyerendszert. Miután sikerült békét teremtenie, az ország a zarándokok és a kereskedők kedvelt útvonalává vált.
Amikor halálát közeledni érezte, magához hívatta tanácsosait, s velük egyetértésben Pétert, Velencében élő nővérének fiát tette utódjává. Mindenkit arra intett, hogy maradjanak meg az igaz hitben, szeressék az igazságosságot, és főleg hűségesen ápolják a kereszténység zsenge vetését. Közel hetven éves korában – a XI. században ritka magas korban -, 42 évi uralkodás után halt meg Mária mennybevitelének napján, akit oly bensőségesen tisztelt és akinek tiszteletére több templomot épített.
Szerkesztette: Székely Dénes
Foto: stiri.tvr.ro/vitezirend.com
Average Rating