A magyarországi média az utóbbi időben többször cikkezett a Korrupció nem ismer határokat cim alatt olyan nagyszabású erdélyi események magyar közpénzekből való finanaszirozásáról, mint amilyen a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ismertebb nevén Tusványos. Noha, általában mindaz, ami a finanszirozási alapokhoz és a döntő tényezők munkájához fűződik nem mentes a politikai érdekeketől, az alábbiakban minden kommentár nélkül, pusztán az eseményekre szoritkozva, felvázolunk néhány média-adatot.
A Tusnádfürdőn minden évben megszervezendő rendezvény igen népszerű Erdélyben, manapság a fesztivál rengeteg fiatalt vonz Magyarországról és Románia más részeiről is. Csakhogy Tusványos az elmúlt években nem a kulturális vagy zenei programjaival került a média figyelmének középpontjába, hanem például Orbán illiberalizmusról tartott értekezéséről.
A Fidesz felső vezetésének felsorakozása azonban nem az egyetlen pikantériája Tusványosnak. A fesztivál 2010 óta keményen ki van tömve magyar közpénzekkel. Olyannyira, hogy tavaly például 150 millió forintért sikerült felújitani néhány faházat a tusványosi kempingben.
Székely Woodstock, vagy Fideszes házibuli?
Tusványos gyökerei 1989-ig nyúlnak vissza, amikor is magyar és erdélyi politikusok úgy döntöttek, létrehoznak egy olyan rendezvényt, ahol lehetőség nyílik a párbeszédre erdélyi magyarok, magyarok és románok között. A rendezvény lassan kinőtte Bálványost és átkerült Tusnádfürdőre. Ha csak a tavalyi programot nézzük, az előadók között abszolút fideszes túlsúlyt találunk. Erdélyi oldalról a Tőkés László-féle (fideszes hátszéllel létrehozott) Erdélyi Magyarok Néppártja dominál. Így a nemzetek, a politikai nézetek és az ideológiák párbeszéde helyett, inkább amolyan belterjes párttáborozás hangulata van Tusványosnak.
Orbán Viktor visszatérő előadója a nyári egyetemnek, bár a fiatalabbakat ez mostanában már nem annyira hozza lázba. 2014-ben a miniszterelnök Tusványoson fejtette ki, hogy a nyugati gazdasági/jogi/társadalmi modellek másolása helyett, inkább az illiberális államokat kellene követnünk az ország felemelkedése érdekében.
Emlékezetes Orbán 2005-ös megszólalása is, amikor a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásra utalva azt mondta, „a baloldal, amikor csak teheti, ráront saját nemzetére”. A tavalyi rendezvényen is a baloldal ostorozása volt az egyik kulcstéma, persze a bevándorlás veszélyeinek kitárgyalása mellett.
„Ezek az emberek, ezek a politikusok egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat, és azért nem szeretik őket, mert magyarok” – mondotta Orbán 2015 júliusában Tusnádfürdőn.
Mennyibe kerül nekünk Tusványos?
Alapvetően nem azzal van probléma, hogy egy párt csinál egy házi fesztivált magának. Hanem azzal, hogy egyrészt elvileg itt valami nemzetek közötti párbeszédnek kellene zajlania, másrészt, Tusványoson több száz millió forintnyi közpénz landolt az utóbbi években. Tusványos szervezését magyar oldalról Kövér László, Németh Zsolt és Madarász László által létrehozott, a budapesti Falk Miksa u. 6. szám V. emeletére bejegyzett Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány végzi. A tenytar.blog.hu saját adatigényléseit összevetve az Átlátszó.hu rendelkezésére álló adatokkal megpróbálta kivetiteni, hogy az utóbbi években ki mennyivel támogatta Tusványos megrendezését.
A ténytár.blog.hu adatai szerint 2010-től 2016-ig mintegy 219,8 millió forint támogatást kapott a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány. Az adatokból látszik, hogy a legnagyobb tételt minisztériumok és állami cégek adták. Sajnos Tusványos 2013 és 2016 között kapott támogatásairól hiányosak az adataink, így a teljes összeg minden bizonnyal még magasabb. 2010-től 2016-ig legalább 182 millió forintot pumpáltak állami cégek és minisztériumok az alapítványnak. A Közigazgatási és Belügyminisztérium (KIM) például 2012-ben igen bőkezűen, 55 millió forinttal támogatta meg a nyári egyetem költségeit. Második helyen a Szerencsejáték Zrt. áll, összesen 32 millió forinttal. A néhai Szülőföld Alap (ma Bethlen Gábor Alap) 22,5 millió forint támogatást nyújtott 2010-ben és 2011-ben.
2012-ben és 2015-ben az állami tulajdonú Eximbank Zrt., valamint a Magyar Fejlesztési Bank együttesen 10 milliót, míg az OTP 2 millió forinttal járult hozzá a Nyári Egyetem szervezéséhez.
Az önkormányzatok 2010-től 2016-ig mintegy 26,8 millió forintnyi támogatást adtak. A legtöbbet a Németh Szilárd vezette Csepel fizette, mintegy 6,5 millió forintot, de a Fővárosi Önkormányzat is kipréselt magából 3,5 millió forintot a magasztos cél érdekében.
Tavaly botrány robbant ki a feljebb már említett Bethlen Gábor Alap körül. Tusványos főszervezője ugyanis 150 millió forintot kapott a helyi kemping felújítására. Már a pályázat sem stimmelt, ugyanis a Pro Minoritate egy mindössze két és fél oldalas levéllel pályázta és nyerte meg a százmilliós összeget.
Az Átlátszó szeptemberben készült helyszíni beszámolója szerint a kempingen nem igazán látszik, hogy ekkora összeget költöttek rá. A 150 milliós támogatás 3 téliesített faház és egy csűr felújítását foglalja magában, így nem kicsit tűnik túlárazottnak a projekt. A felújítási munkát végül egy a Fideszhez, illetve Németh Zsolthoz köthető cég, a pelletgyártással foglalkozó Pellet Hargita SRL nyerte meg.
Forrás: Ténytár.blog.hu
Foto:erdely.atlatszo.hu
Average Rating