0
0
A Beneš-dekrétumok a II. világháború utáni csehszlovák jogrend alapját képező 143 elnöki rendelet, amelyek közül 13 a németek és magyarok kollektív bűnösségére építve megfosztotta őket állampolgárságuktól és vagyonuktól, kényszermunkára kötelezte, illetve kitelepítette őket. A diszkriminatív intézkedések a mai napig a cseh és szlovák jogrend részét képezik, a szlovák parlament 2007-ben megerősítette sérthetetlenségüket.
Nyolcvan éve, 1945. augusztus 2-án jelent meg az Edvard Benes csehszlovák államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet “a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről”. Ez a dekrétum tetőzte be a két kollektíven háborús bűnösnek nyilvánított nemzetiség jogfosztását, mert vagyonuk után állampolgárságuktól is megfosztotta őket.
A vesztes első világháború végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrejött Csehszlovákia cseh felében hatmillió cseh és morva mellett hárommillió szudétanémet, szlovák felében kétmillió szlovák mellett több mint egymillió magyar és több százezer ruszin és német élt. Az 1938. szeptemberi müncheni egyezmény után a csehszlovák államnak a többségében németek lakta Szudéta-vidéket át kellett engednie a hitleri Németországnak, az év novemberében, az első bécsi döntés nyomán a Felvidék déli, magyarlakta sávja Magyarországhoz került. 1939. március 14-én a szlovák vezető, Jozef Tiso Hitler támogatását maga mögött tudva kikiáltotta az önálló szlovák államot, Kárpátalját pedig Magyarországhoz csatolták. Másnap a német csapatok megszállták Cseh- és Morvaországot, amely német protektorátus lett.
A második világháború végén újjáalakult Csehszlovákia vezetői az ország széteséséért a német és magyar nemzetiséget tették felelőssé. Az 1945. április 5-én kihirdetett kassai kormányprogram deklarálta a németek és magyarok kollektív bűnösségét, a program kihirdetését számos magyarellenes megnyilvánulás, munkából való elbocsátások, utcai atrocitások, internálások követték. Májustól egymást érték a két kisebbség teljes jogfosztásáról intézkedő köztársasági elnöki rendeletek, az úgynevezett Benes-dekrétumok.
Csehszlovákia második köztársasági elnöke, Edvard Benes 1938 októberében, a müncheni döntés után lemondott tisztségéről, amelyet 1945. május 16-án ismét elfoglalt. Hivatalosan azonban csak 1946. június 19-én választották meg ismét, így 1945 májusa és az Ideiglenes Nemzetgyűlés október végi megalakulása között elnöki dekrétumokkal kormányzott. A 143 rendeletet utólag, visszamenőleges hatállyal emelték törvényerőre, s többségük még ma is hatályos. A dekrétumok nagyobb része az újjáépítéssel foglalkozott, de 33 közvetlenül vagy közvetve a nem szláv nemzetiségek ellen irányult, korlátozva alapvető jogaikat.
A dekrétumok rendelkeztek többek között a németek, a magyarok, az árulók és kollaboránsok vagyonának kártalanítás nélküli elkobzásáról, mezőgazdasági ingatlanjaik cseh és szlovák földművesekkel való betelepítéséről. A tetőpontot az 1945. augusztus 2-án kelt 33. rendelet jelentette, amely augusztus 10-i hatállyal megfosztotta a magyarokat és a németeket állampolgárságuktól, büntetlenséget csak a lojális, 1938 előtt is csehszlovák állampolgárok kaptak. A hontalanná vált németeket és magyarokat közmunkára kötelezték, lehetségessé vált vállalkozásaik kártalanítás nélküli kisajátítása, egy újabb alkotmányrendelet pedig lehetővé tette a hatóságok által megbízhatatlannak minősített személyek őrizetbe vételét is.
A dekrétumok lehetővé tették a magyar közalkalmazottak elbocsátását, nyugdíjuk, szociális segélyük, egészségügyi ellátásuk megvonását, a magyar nyelvhasználat betiltását a közhivatalokban és az egyházi szertartásokon, a magyar hallgatók kizárását az egyetemekről, a magyar kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatását, a magyar nyelvű könyvek, újságok kiadásának megtiltását, magyar nemzetiségű személy még polgári pert sem indíthatott.
A tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó csehszlovák kormány a háborúban győztes nagyhatalmak jóváhagyásával hárommillió németet telepített ki. A magyar kisebbség felszámolása érdekében – mivel a nagyhatalmak csak a lakosságcseréhez járultak hozzá – változatos módszereket vettek igénybe. Kiűztek 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgársággal rendelkező személyt, internálták a pozsonyi, kassai, komáromi magyarokat, akiknek lakásait is elkobozták. 1945-46 telén fűtetlen marhavagonokban 40-45 ezer magyart deportáltak a Szudéta-vidékre. Beindult a reszlovakizáció, amely lehetőséget adott “az évszázadok során elmagyarosodott szlovákoknak a visszatérésre az anyanemzethez”, gyakorlatilag a vagyonelkobzástól és kitelepítéstől való mentesítésre és az állampolgári jogok megszerzésére.
Ezzel a “nyomásgyakorlással” sikerült megegyezésre kényszeríteni a budapesti kormányt a magyarellenes politikát betetőző lakosságcseréről. 1947. április 12. és 1949. június 5. között 73 273 szlovák hagyta el Magyarországot, Szlovákiából 89 660 magyart űztek el, de több tízezer volt azok száma, akik már a deportálások idején menekültek át Magyarországra, egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban. (Április 12. Magyarországon a Felvidékről kitelepítettek emléknapja.)
A kommunisták 1948 februárjában Csehszlovákiában is átvették a hatalmat, amit – szovjet nyomásra – enyhülés követett. Az 1948. október 25-i törvény hűségeskü letétele után visszaadta a magyar nemzetiségűek állampolgárságát. Az 1949. július 25-i megállapodás értelmében az áttelepített magyarok vagyona fejében Csehszlovákia elengedte Magyarországnak a fizetendő 30 millió dollárnyi háborús jóvátétel hátralévő részét. A kényszer szülte reszlovakizációs nyilatkozatokat csak 1954-ben érvénytelenítették.
A Benes-dekrétumok visszavonását, hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását – mind a szudétanémetek, mind a magyarok esetében – a kommunizmus összeomlása után sem Csehszlovákia, sem az 1993-ban létrejött Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság nem tűzte napirendre. A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban szögezte le, hogy a dekrétumokból “eredő jogi és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok”.
2025.december 23. kedden, Peter Pellegrini, szlovák államfő, aláírta a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány “idegen hatalom” általi befolyásolását, valamint a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását is.
“Úgy döntöttem, hogy a módosítást nem küldöm vissza újratárgyalásra a törvényhozáshoz, nem élek vétójogommal, hanem abban a formában írom alá, ahogyan azt a parlament jóváhagyta” – jelentette ki Peter Pellegrini, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. Hozzátette: a módosításért a kormány és az azt jóváhagyó parlamenti többség viseli a felelősséget. Pellegrini korábban még kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a törvénymódosítás egyes részeit esetleg újbóli megvitatásra visszautalja a parlamentbe.
A szlovák Btk. mostani módosítása eredeti formájában csak a kisebb értékű lopások elkövetőire kiszabott büntetéseket szigorította volna, visszaállítva egy korábbi jogi helyzetet, azonban a parlamenti bizottságok véleményezési eljárása során több kiegészítő javaslattal is bővült, köztük a már említett kettővel, valamint egy olyan kitétellel is, amely az úgynevezett “bűnbánó tanúk” intézményének használatát hivatott szigorítani. A módosításcsomag egyes részei közül végül a “második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumok” nyilvános elutasításának és megkérdőjelezésének büntethetőségét bevezető Btk-kiegészítés váltotta ki a legélesebb kritikát, amely a közbeszédben a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltásaként vált ismertté.
A Btk. módosításának a Benes-dekrétumokkal foglalkozó részét ismételten bírálta a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség, amely több alkalommal is kifejezte tiltakozását, egyebek mellett egy, a napokban tartott, “Ártatlanság menete” elnevezésű megmozduláson. Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a ma7.sk felvidéki magyar hírportálnak nyilatkozva a Btk. módosítását az év méltatlan lezárásának nevezte, és úgy fogalmazott: ha értik is, hogy a hatalom a kavicsaival nem elsősorban a felvidéki magyarok otthonainak ablakát akarta betörni, végül mégis ez sikerült. Elmondta: a törvény hatálybalépését követően a tudomány és a jog eszközeivel fognak rámutatni annak abszurditására. Kifejtette: első ilyen lépésként január 22-én a magyar kultúra napján A börtön ablakában? címmel tudományos konferenciát szerveznek, ahol a szólásszabadság, a magántulajdon védelme és a jogbiztonság lesz a fő téma.
Miután Peter Pellegrini aláírta a Btk. módosítását, beadta lemondását Forró Krisztián, az államfő nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tanácsadója, a felvidéki magyar párt korábbi elnöke. Távozása kapcsán Forró úgy nyilatkozott: az államfő mai döntése után nem is tehetett mást, mivel – mint mondta – számára a közéleti szolgálat csak akkor vállalható, ha összhangban áll az elveivel.
Peter Pellegrini a módosítás Benes-dekrétumokkal foglalkozó részével összefüggésben a szlovák hírügynökségnek azt mondta: egy komoly témáról van szó, amelyet egy ellenzéki párt nyitott meg, feszültséget szítva az országban élő szlovákok és magyarok között. Úgy vélekedett: a módosítás nem érinti az állampolgároknak azt a jogát, hogy bírósági úton védekezzenek vagyonelkobzási ügyekben, de el kell utasítani, hogy bárki “társadalmi feszültséget szítson a szószékeken” Szlovákiát és Csehországot is érintő történelmi események megkérdőjelezésével.
A Benes dekrétumokra hivatkozó földkisajátítások kapcsán fellángolt vitáról Kövér László házelnök azt mondta, hogy a magyar kormány továbbra sem tehet mást, mint hogy a felvidéki magyarság jogos követelései mellé áll, elvi alapon elutasítva a kollektív megbélyegzés bármely formáját és megnyilvánulását, támogatva egyúttal a Magyar Szövetség álláspontját és fellépését az ügyben a szlovákiai vagy a nemzetközi politikai illetve jogi fórumokon.
„Harcolunk a Benes-dekrétumok ellen, de ha a két nemzet között barátság, együttműködés van, akkor nehéz minket összeugrasztania a politikának, és a kényes kérdésekre is könnyebben találunk megoldást” – nyilatkozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Patrióta csatornáján nemrég közzétett videóban.
A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: nincs kollektív bűnösség, az emberi jogokkal alapvetően ellentétes, ha valakit a közösségéhez való tartozása miatt jogfosztanak, ezért harcolunk a Benes-dekrétumok ellen, minden szlovák-magyar kisebbségi tárgyaláson szóba hozzuk.
Január elején az Országgyűlés korábbi elnöke, Szili Katalin a közösségi oldalán tett közzé egy nyílt levelet, amit a Benes-dekrétumok ügyében címzett az Európai Bizottságnak. Az írásban aggályosnak nevezte a szlovák büntető törvénykönyv módosítását, mely nagy port kavart a magyar közéletben is. Az intézkedés értelmében akár börtönbüntetés járhat a csehszlovákiai magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó, vagyonukat elkobozhatóvá tevő dekrétumok kritizálásáért. A politikus szerint a törvény sérti az EU Alapjogi Chartáját.
A szlovák kormány arról írt néhány nappal a levél megjelenését követően, hogy nem indokolt a büntető törvénykönyv újabb módosítása, de tiszteletben tartják a magyar miniszterelnök főtanácsadójának véleményét.
Az Európai Bizottság (EB) kapott egy levelet, vizsgálja a benne felvetett ügyeket – válaszolta a Markus Lammert, a testület szóvivője a Telexnek.
Január elején magyar fiatalok tüntetést szerveztek a budapesti szlovák nagykövetség előtt a Benes-dekrétumokat védő új szlovák törvény ellen. A decemberi szlovákiai tiltakozások után a budapesti fiatalok is jelezték: nem fogadják el, hogy a törvény hat hónap börtönnel sújthatja azt, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a második világháború utáni rendezést.
Az eseményen részt vett Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki később nyílt levélben szólította fel Robert Fico szlovák miniszterelnököt a vitatott jogszabály-módosítás visszavonására, amihez Orbán Viktor magyar kormányfő aláírását is kérte.
Nem sokkal ezt követően Magyar Péter válaszlevelében hangsúlyozta: a XXI. században nincs helye a kollektív bűnösségen alapuló jogszabályoknak. A politikus egy esetleges kormányváltás utáni magas szintű egyeztetésre hívta meg a szlovák vezetőket Budapestre. Robert Fico szlovák miniszterelnök eltörölhetetlennek nevezte a Benes-dekrétumokat.
A második világháborút követően elfogadott jogi aktusokra, az úgynevezett Beneš-dekrétumokra hivatkozó birtokelkobzások és a dekrétumok kritizálását hat hónap börtönbüntetéssel sújtó büntetőtörvénykönyv-módosítás ellen szervez tüntetést január 30-ára a polgári aktivisták által alapított KÖZ.ÜGY platform. A tüntetés helyszíne Pozsony óvárosának főtere.
A megmozdulás célja, hogy kiálljon a kollektív bűnösség elvének napjainkig tartó alkalmazása, valamint a szólásszabadság korlátozása ellen.
A platform létrehozói videóban közös cselekvésre hívják azokat, akik elfogadhatatlannak tartják a Fico-kormány alatt újraindított földelkobzásokat, és a demokratikus normákkal összeegyeztethetetlen törvénymódosítást.
Forrás: MTI/index.hu/felvidek.ma
Foto: Múlt-kor
Average Rating