0
0
Ukrajnában egyre sérülnek és szűkülnek a nemzeti kisebbségek jogai, amelyek szavatolják anyanyelv használatát és az anyanyelvű oktatást.
A tanügyi törvényt az ukrán hatóságok 2023. szeptember 1-től tervezik hatályba helyezni, ami azt jelenti, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeknek ötödik osztálytól fokozatosan át kell térniük az ukrán nyelven történő oktatásra, eljutva oda, hogy csupán 2-3 órájuk legyen anyanyelven.
Ami a 2022. december 13-án kihírdetett nemzeti kisebbségi törvényt illeti, Ukrajnának szüksége volt arra, hogy elfogadja e törvényt, hiszen ez az egyik feltétel, amit az országnak teljesítenie kell az Európai Unióhoz való csatlakozás során.
A képviselőház külpolitikai bizottságának elnöke, Biró Rozália RMDSZ-képviselő úgy véli, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény alkotmányellenes és a Velencei Bizottság álláspontjának, javaslatainak kikérését látja szükségesnek.
Megkérdeztük a Külpolitikai Bizottság elnökét, hogy milyen hatása, következménye lesz arra vonatkozó kezdeményezésének, hogy az ukrán hatóságok tanácskozzanak a Velencei Bizottsággal a kisebbségi törvények ügyében, illetve ha ez irányban már van biztató jel az ukrán parlamenti képviselők részéről?
„Tekintettel arra a helyzetre, amelyben az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek vannak, kiemelten figyelve a magyar és a román közösségre, a helyzetük javítása érdekében minden lehető, törvényes eszközt fel kell használjunk. A háború árnyékában egyre inkább szűkíti az ukrán állam a nemzeti kisebbségek jogait és így az 1992-ben elfogadott kisebbségi törvényhez képest visszalépést, a jogok korlátozását vetíti elő az oktatási törvény, az ukrán nyelvtörvény, a nemzeti jelképek használatára vonatkozó rendelkezés és most az új nemzeti kisebbségi törvény amely már nem beszél a nemzeti közösségek jogairól csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól. Lényegesen korlátozódnak a kisebbségi nyelven működő médiumok lehetőségei, illetve a nemzeti kisebbségi szervezetek működése. Mindezeket figyelembe véve kezdeményeztem azt a parlamenti párbeszédet az ukrán parlament külügyi bizottságával, amely a megtett diplomáciai lépések mellett egy plusz lehetőség arra, hogy ukrán kollégáinkkal megértessük annak szükségességét, hogy amikor nemzeti kisebbségeket érintő kérdéskörökben alkotnak törvényt, vagy módosítják a meglévőket, akkor feltétlenül szükséges a nemzeti kisebbségek képviseletei által tett javaslatok beemelése a törvénykezési keretbe. Bízom abban, hogy az ukrán kollégák megértik azt, hogy amennyiben Ukrajna Uniós tagállam szeretne lenni szükségeltetik az, hogy az Európai Uniós és nemzetközi, – nemzeti kisebbségekre vonatkozó – keretegyezményeket aláírja, ratifikálja és gyakorlatba ültesse Ukrajnában. Egyelőre várom a választ a felkérésemre, a párbeszédet on-line formátumban, majd ezt követően kibővítve a tárgyaló partnereket a nagykövetségeink képviselőivel is. Építeni fogunk a Kijevben megtartott EU-Ukrajna csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatra, amelyben az ukrán fél vállalja egyrészt azt, hogy érdemi párbeszédet folytat a nemzeti kisebbségek képviselőivel, másrészt azt, hogy a Velencei Bizottsággal is egyeztet a kisebbségi jogokat és a kisebbségi törvényt érintő témákban. Mint tudjuk, a Velencei Bizottság egy független testület és gyakorlatilag ajánlásokat fogalmaz meg, ahogy tette ezt az ukrán tanügyi törvény tekintetében is. Nyílván innen még hosszú a folyamat ahhoz, hogy az ajánlás gyakorlatba ültetődjön. Ehhez szükséges az illető országnak és kormányának akarata és állandó párbeszéde a nemzeti kisebbségek érdekképviseletével. Remélem, hogy az ukrán fél nyitott lesz a tárgyalásra, bár nem hiszem, hogy gyökeresen megváltozik a véleményük, viszont bízom abban, hogy elismerik, hogyha az országuk az Unióhoz akar tartozni, akkor az Unió alapértékeit, emberjogait el kell fogadják és gyakorlatba kell ültessék.
Meg kell érteniük azt, hogy nem az ukrán többség, illetve kormány nyilatkozata szavatolja annak bizonyosságát, hogy a nemzeti kisebbség jogait tiszteletbe tartják, hanem a nemzeti kisebbségnek a tagjai és érdekképviseleti szervezetei kell ezt érezzek a mindennapjaikban és nyilatkozzák.”
Arra a kérdésre, hogy az ukrajnai kisebbségi ügy megoldása érdekében létezik-e egy egységes fellépés, összefogás a román és a magyarországi parlamenti képviselők között, Biró Rozália kifejtette:
„Az Európa Tanács Monitoring Bizottságában a román szenátus külügyi bizottságának elnöke, Titus Corlăţean szenátor javasolta azt, hogy a Velencei Bizottságot kérjék fel az ukrán nemzeti kisebbségekre, közösségekre vonatkozó törvény felülvizsgálására és elemzésére. E javaslathoz csatlakoztak a magyar parlament jeles képviselői is. Nem tudom azt mondani, hogy egy egységes fellépés van, azt viszont elmondhatom, hogy van egy közös fellépés és felkérés ebben az irányban, ami nagyon fontos, hiszen az összefogás mindig erősebb hangot eredményez. Ukrajnában 22,18 százalék a nemzeti kisebbségek részaránya az összlakosságból, s ha együtt fellépnek eredményesebb lehet a követelésük. Hasonlóképpen egységes állásponton kell legyünk mi tagállamok is, kérve Ukrajnától, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott valós párbeszéd nyomán modosítsák a törvényt.”
Biró Rozália parlamenti képviselővel folytatott beszélgetésünk során megemlítettük azt is, hogy a román hatóságok eddig is ellenezték egyes erdélyi magyar fórumok kollektív jogkérelmét és megkérdeztük, hogy mi változott ebben, a román hatóságok tanusítanak-e nagyobb hajlamosságot a kollektív jogok elfogadásában?
„Látjuk a romániai valóságot és élünk benne, tehát ismerjük azt a helyzetet, amikor az állam azt kijelenti, hogy példaértékű az, ahogy a romániai nemzeti kisebbség jogait gyakorlatban biztosította. Ehhez képest azt kell mondanom, hogy bár léteznek a jogokat biztosító törvények, ezek számos kitételét nem tudjuk gyakorlatba ültetni és vannak esetek- sajnos nem kevés- amikor a román hatóságoknak a kellő nyítottságát sem látjuk ehhez. Úgy gondolom, hogy lényeges változás nincs a román hatóságok viszonyulásában, de tudjuk azt, hogy ez egy hosszú folyamat: Uniós tagállammá válásunkkor Románia aláírta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló Kártát, a nemzetközi keretegyezményeket, majd ratifikálva azokat módosította az országos törvényeket is, amely változtatás az RMDSZ mintegy 30 éves érdekérvényesítésének eredménye. S bár a törvénykezési keret elfogadható, a törvényi kitétel gyakorlatba ültetésének még mindig nagyon rögös az útja. Úgy gondolom, hogy a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítéséért nap mint nap harcolni kell és az eredményhez szükséges a közösség összefogása és egységes fellépése”.
Arra a kérdésre, hogy a román és a magyar állam közös erőfeszítése, fellépése nem bonyolíthatja el még jobban a helyzetet, esetleg növeli Ukrajna ellenállását kisebbségi ügyben, Biró Rozália így vélekedett:
„Ha alapul vesszük azt az elismerést – amit a romániai ukrán nagykövet nyílatkozata is tartalmaz -, hogy mennyit és milyen módon segítette és támogatta mind a két ország, úgy Románia, mind Magyarország Ukrajnát ezekben az igen nehéz, embert próbáló és sajnos emberéleteket követelő helyzetben, amit a háború eredményezett, akkor mindenképpen párbeszédre nyitottnak, az Uniós normáknak igazodónak kell lennie Ukrajnának. Beszélhetünk kölcsönösségről: ahogy az ottani nemzeti kisebbségek követelik a jogaikat és azok tiszteletben tartását, ugyanezt meg kell tegyük mi is a magunk rendjén az itt élő ukrán közösséggel szemben. Tehát, ha az Európai Unió ernyője alatt gondolkodunk, akkor az Európai Unió normáinak megfelelően kell ezt a kérdést is kezelni, úgyhogy itt sértődésre, haragra semmiképpen nem látok okot, illetve úgy gondolom, hogy az egységes, közös fellépés, a közös hang mindig erősebb, mint egy különálló”.
A képviselőház külügyi bizottságának elnökétől azt is megkérdeztük, hogy milyen hatása van, illetve lesz az RMDSZ és az erdélyi magyar kisebbség érdekeire nézve közép- és hosszú távon annak, hogy a nemzetközi és a hazai sajtó Orbán Viktor miniszterelnököt Putyin harcosaként állítja be?
„Véleményem a következő: Sajnos immár egy éve tapasztaljuk azt, hogy mennyi negativ és nehéz, az elviselhetetlenségig fokozódó következményekkel jár ez a háború, és úgy gondolom, hogy függetlenül attól, hogy ki kit minek minősít, egy felelős politikusnak a tevékenysége arra kell irányuljon, hogy minden lehető eszközt felhasználjon azon a területen ahol éppen dolgozik, legyen az kormány vagy parlament, annak érdekében, hogy segíteni tudjunk Ukrajnának és az Ukrajnában élő embereknek, családoknak. Nem csak az erdélyi magyar, hanem az egész Európa közösségének érdeke az, hogy megszűnjenek az emberéleteket követelő harcok, a családokat szétszaggató, gazdasági válságot előidéző történések. Meg kell vizsgáljuk, hogy mi az, amit tenni tudunk annak érdekében, hogy legyen párbeszéd, ami elindítja azt a folyamatot, ami a fegyverszünethez, majd békéhez vezet. Ez a feladatunk.” zárta szavait Biró Rozália, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: Agerpres
Average Rating