0
0
Az MIT kutatóit lehurrogták, de az évtizedes adatok igazolták őket. Modelljük szerint 2040-től zuhanni kezd az életszínvonal.
A Római Klub felkérésére 17 kutató részvételével íródott az emberi civilizáció fejlődésére leselkedő veszélyeket feltérképező nagy hatású könyv, amely A növekedés határai címmel magyarul is megjelent. A számítógépes modelleken alapuló, 1972-ben kiadott munka baljós előrejelzései a megjelenés idején hatalmas felzúdulást és ellenkezést váltottak ki. Utóbb megvizsgálva azonban kiderült, hogy majdnem fél évszázaddal később pontosan az egyik olyan pályán haladunk, amely a következő évtizedben hanyatláshoz és 2040-re társadalmi összeomláshoz vezethet.
A jelen helyzetet az előrejelzésekkel Gaya Herrington, az amerikai KPMG fenntarthatósági és rendszerelemzési vezetője vetette össze egy 2020 novemberében publikált tanulmányban
Pangás vagy hanyatlás
Tekintve, hogy nem éppen vonzó jövőkép az összeomlás, érdekelt, hogy jelenleg melyik forgatókönyvhöz állunk legközelebb. Végül is ez a könyv a hetvenes években volt bestseller, így sok évtizednyi adatunk van az összehasonlításhoz, fogalmaz honlapján Herrington.
Az eredeti modellek öt változót vettek alapul: a népességet, az élelmiszer-termelést, az iparosodást, a környezetszennyezést és a nem megújuló természeti erőforrásokat. Herrington ezt további öt változóval egészítette ki: a születési és halálozási rátával, a szolgáltatásokkal, a jóléti költségekkel és az ökológiai lábnyommal.
A közelmúlt folyamatai alapján a BAU2- (business as usual, vagyis minden megy a szokásos kerékvágásban) és a CT- (általános technológiai előretörés) forgatókönyvek által leírt pályán haladunk.
A BAU2- és CT-szcenáriók azt mutatják, hogy nagyjából egy évtized múlva megáll a növekedés, és a dolgok folytatása, vagyis a növekedés hajszolása azon a ponton ellehetetlenedik. Ez pedig a példátlan technikai fejlődéssel együtt is az ipari tőke, a mezőgazdasági termelés és a jólét elkerülhetetlen visszaeséséhez vezet ebben az évszázadban, áll a tanulmány végkövetkeztetésében.
Herrington rámutatott, hogy összeomlás alatt nem az emberiség kihalását kell érteni, hanem azt, hogy a gazdasági növekedés végével a termelés és az életszínvonal zuhanni kezd. Ez várhatóan 2040 körül fog bekövetkezni. Az átfogó technológiai forradalommal számoló CT-forgatókönyvben ugyancsak ebben az időben kezdenek sokasodni a negatív következmények, de mindez végül nem torkollik összeomlásba.
A legkisebb visszaesés az úgynevezett „stabilizált” világ (SW) modellben jelent meg, de ez az optimista forgatókönyv esik legtávolabb attól, amit az eddig történtek sugallnak.
Herrington szerint a növekedésorientált gazdasági modell technológiai fejlődést és közösségi funkciókat előnyben részesítő átalakításával a következő évtizedben elkerülhető az összeomlás. A kutató szerint megfelelő elszántsággal akár az optimista forgatókönyv is elérhető, de vészesen fogy az időnk.
A tavalyi Világgazdasági Fórumon tartott előadásában Gaya Herrington a „növekedésmentes”, más gazdasági célokra koncentráló megközelítés mellett érvelt. A Covid–19 elleni védőoltások kifejlesztésével példázta, hogy gyorsan és hatékonyan tudunk globális problémákat is megoldani, ha akarjuk – ezt kellene alkalmaznunk a környezetszennyezés okozta válsággal is.
A szükséges változások nem lesznek könnyűek, de a fenntartható és befogadó jövő még elérhető, mutatott rá.
Az adatok mindenesetre azt mutatják, hogy az emberiség hosszú távú jövője a következő évtizedben dől el.
Forrás:index.hu
Foto: msn.com
Average Rating