
Az őshonos nemzeti kisebbségeket segítő Minority SafePack Európai Állampolgári Kezdeményezés támogatására szervezett aláirásgyűjtési kampány befejezése után néhány kérdéssel Szilágyi Zsolthoz, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökéhez fordultunk.
Megkérdeztük, hogy milyen körülmények között kell kötelező módon foglalkoznia egy sikeres polgári kezdeményezéssel és jogalkotási javaslatot előterjesztenie az Európai Bizottságnak?
„A Minority SafePack Európai Állampolgári Kezdeményezés Európa számos országában nagyon sok támogatást kapott, ami azt jelenti, hogy egy európai kérdés, ami alól az Európai Bizottság nem bújhat ki. Természetesen, hogy szükség van nemcsak a polgárok, a média, hanem az európai tagállamok segitségére is. Szerintem a sikeres aláirásgyűjtés jó alap arra, hogy tovább folyon a lobby, a meggyőző tevékenység arról, hogy az európai őshonos nemzeti kisebbségek védelmére szükség van európai szinten”, nyilatkozta Szilágyi Zsolt.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint az Európai Unió Birósága milyen technikai érvekre alapozta nemrég hozott döntését, amikor az abortusz-ellenes európai aktivisták által benyújtott keresetet elutasitotta, a Néppárt elnöke elmondta, hogy “részleteket nem ismer, de mindenesetre ez egy olyan kérdés, amely megosztja az európai döntéshozókat”.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a két marosvásárhelyi egyetem – a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, illetve a Petru Maior Egyetem – egyesitési javaslatról és arról, hogy a tanügyminisztérium nem avatkozik be az ügybe, mi több azt, nyilatkozta, hogy a két egyetem dolga, Szilágyi Zsolt kifejtette:
“Úgy gondolom, hogy, egyrészt, az államnak az a kötelessége, hogy tiszteletbe tartsa a megszerzett jogokat, mig másrészt, hogy biztositsa az ország területén élő kisebbségnek megmaradásához, fejlődéséhez szükséges intézményeket és intézményrendszert. A marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem az erdélyi magyar közösség szerzett joga. Az intézmény már több évtideze működik, annak ellenére, hogy a román állami hatóságok részéről egy állandó és folyamatos nyomásgyakorolás folyt, amely intézményrendszerünk felszámolását célozta. A tanügyminisztérium magatartása teljesen elfogadhahatatlan. A demokráciában az államnak biztositania kell azt, hogy ez a magyar nyelvű oktatás fennmaradjon, es az orvosi és a gyógyszerészeti képzés folyamatosan működjön. Ezt eddig sem tette, tehát világos, hogy állami sugalatra indult el ez az egyesitési folyamat. Az egyesitési folyamat végén tulajdonképpen felszámolnák a magyar oktatást. Tehát, ebben az esetben az állam nemhogy nem maradhat semleges, de aktivan hozzá kell járulnia, hogy a szerzett jogaink és védett állami intézményeink megmaradjanak.
Remélem, hogy a magyar orvosi és gyógyszerészeti képzés megmarad önálló formában. A MOGYE eddigi vezetősége állami segédlettel tagadta meg a tanügyi törvény alkalmazását. A tanügyminisztériumnak es a mindenkori kormánynak nem lett volna szabad megtűrnie azt, hogy amig Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetemen, és Marosvásárhelyen, az Állami Szinművészeti Egyetemen alkalmazzák a tanügyi törvény multikulturális intézményekre vonatkozó kitételeit, addig nem teszik meg a MOGYE esetében, tanügyi autonómiára hivatkozva. Ez már önmagában egy mulasztás és ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ügy idáig fejlődjön”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto:Agerpres
Average Rating