0 0
Read Time:1 Minute, 42 Second

A következő öt évben Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia lakossága a jelenlegi szinten tartaná a védelmi kiadásokat, míg Romániában a többség a kiadások növelését tartja célszerűnek – ez derül ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének felméréséből. Az elemzés egy másik megállapítása szerint a régió államai összességében nem tartják valószínűnek, hogy országukat a közeljövőben katonai támadás éri. Deák Andrást, a kutatóintézet tudományos főmunkatársát kérdezte a portál.

Ősszel készült egy országonként durván 1000 fős véleménykutatás a V4-országokban és Romániában, amely azt volt hivatott kideríteni, hogyan vélekednek az emberek a védelempolitikáról, illetve saját biztonsági helyzetükről.

Ezt kiegészítette, hogy 2019-ben és 2021-ben is volt csak magyar mintára egy hasonló közvélemény-kutatás a fenyegetettségpercepcióról.

“A román és a lengyel fenyegetettségérzés sokkal inkább geopolitikai, sokkal inkább a biztonság katonai komponenseire koncentrált 2023 őszén. Ők valóban attól félnek, hogy katonai támadás éri őket, nagyobb is a katonai kiadások támogatottsága, többen támogatják a sorkatonai szolgálatot is. A csehek és a szlovákok esetében ennél gyengébb az érzet, és maga a félelem is kevésbé katonai komponensű. A lista legszélén van Magyarország, ahol szintén jól láthatóan előjött az ukrajnai háború, de nemcsak a katonai komponens vált meghatározóvá, hanem kicsit absztraktabb jelenségként nyomult be a köztudatba a háború mint a gazdaságra, energiabiztonságra ható probléma” – fejtegette az InfoRádióban Deák András.

Magyarországon tehát “nagyon kevesen félnek attól”, hogy az országot megtámadja valamilyen hadsereg, adott esetben az orosz.

A védelmi kiadások emelése egyébként általános folyamat, vezérmotívuma a NATO-nak tett ígéret, mely szerint a kiadások értéke el kell hogy érje a GDP 2 százalékát a közeljövőben, “ehhez képest nem nagyon látszik, hogy megváltozott volna a lakossági percepció erre vonatkozólag” – mondta.

Mint fogalmazott, a “mintázatok szépen kijönnek” a sorkatonaság,     a hadkötelezettség és  az önkéntes tartalékosi intézmény támogatottsága mentén is.

Lengyelországban, Romániában ezek támogatottsága magas, Magyarországon például a sorkatonai szolgálatnak alacsony a támogatottsága, a lakosság nem érzi, hogy erre szükség volna a háború fényében. Ebben a vonatkozásban megint csak azt lehet mondani, hogy a magyar lakosság esetében elmozdulás sem történt – tette hozzá Deák András.

Forrés: infostart.hu

Foto: Infostart.hu

Happy
Happy
0 %
Sad
Sad
0 %
Excited
Excited
0 %
Sleepy
Sleepy
0 %
Angry
Angry
0 %
Surprise
Surprise
0 %

Average Rating

5 Star
0%
4 Star
0%
3 Star
0%
2 Star
0%
1 Star
0%

Lasă un răspuns

Adresa ta de email nu va fi publicată.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest site folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.