0
0
A magyar kormány állami pénzből készül venni külföldi termőföldeket a kelet-közép-európai régióban. Ehhez létrehoznak egy magántőkealapot, amelybe 100 milliárd forintot öntenek a központi költségvetésből. A Termőföld Magántőkealap célja megteremteni ezáltal a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait. A tőkealap létrehozásával Orbán Viktor miniszterelnök Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert bízta meg, akit arra is felkért, hogy az alapításban az állami tulajdonú Eximbank vegyen részt. Az erre vonatkozó kormányhatározat a múlt hónap közepén meg is jelent a Magyar Közlönyben.
Megkérdeztük Seres Dénes képviselőt, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnökét, hogy hogyan fogadják a környékbeli magyar gazdák a magyar állam újabb lépését? Esetleg konkurrenciára lehet számítani az itthoni és a magyarországi gazdálkodók között?
„Mindenképpen bekövetkezik a konkurrencia, habár itt, Szilágy megyében a mezőgazdaság szempontjából elég rosszul állunk, hiszen a szilágysági föld nem olyan termékeny mind máshol, ennél fogva nincsenek is nagy farmok vagy nagy kiterjedésű területek, amit kihasználnak az embrek. Nyilvánvaló, hogy ez egy egyfajta konkurrenciát is jelent nemcsak a magyar de a más gazdákkal szemben is. Viszont a föld megművelése nagyon fontos kérdés és ha én csak a Szilágy megyei dolgokat nézem, akkor nagyon fontos lenne, hogy igenis műveljék meg a földeket, hiszen nagyon nagy területek vannak megműveletlen, el vannak erdősítve, bokrosodva. Nyilvánvaló viszont, hogy a román törvénykezés eléggé korlátozza a földvásárlást. Tehát, valahogy a középútat mondanám, hogy igen, jó is lenne, másrészt konkurrenciát jelentene és nagyon nehezen tudnánk ezt valahogy támogatni. A román mezőgazdasági termékek piacára is kihat e konkurrencia, de mindenképpen valamilyen megoldást kell találni, mert mint mondtam Szilágyságban is egész nagy területek vannak kihasználhatatlan és valamit kell tenni”.
Arra a kérdésre, hogy mennyiben akadályozhatja meg az Európai Bizottság Magyarországot abban, hogy közép-klet-európai régiókban termőföldet vásároljon, a képviselő elmondta:
„Az Európai Unióban határtalanul lehet vállalkozni, a kereskedelem mozoghat és ennél fogva a földvásárlási jog is minden országot megillet. Ugyanúgy ahogy az elmúlt években Olaszország elég sok földet vásárolt meg a Bánságban. Szerintem ilyen szempontból az Európai Unió nem állíthat korlátokat”.
A magyar jegybank elnöke, Matolcsy György nemrég úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági válság elkerülhetetlen és a magyar kormánynak stratégiát kell kidolgoznia, hogy Mgyarország is felzárkózhasson a fejlett uniós gazdaságok mögé. Ilyen összefüggésben megkérdeztük Seres Dénes képviselőt, hogy miért nem gondolnak a román hatóságok egy hasonló stratégia kidolgozására?
„Nagyon nagy szüksg lenne egy ilyen stratégiára Romániában is, hiszen a válság első jelei már jelentkeztek a a gazdaságban. Egyrészt azért, mert az elmúlt évben, másfél évben nagyon nehezen működött a gazdaság, néhány ágazat lebénult a járvány miatt, másrészt, a jelek, amelyek az elmúlt napokban is keményen mutatkoztak, az az energia- , az elelmiszertmékek drágulása, mindez arra mutat, hogy közeledünk egy egyfajta válsághoz. Nyilvánvaló, hogy Romániának is nagy szüksége lenne egy ilyen elképzelésre. Szerintem igaza van a magyar jegyban elnökének, hiszen egy nagyon komoly gazdasági stratégiát kell kidolgozni ahhoz, hogy válság ne érintse oly annyira Romániát, illetve Magyarországot”.
Megemlítettük Németh Zsolt, magyar külügyi bizottság elnökének nemrégi sepsiszentgyörgyi kijelentését, miszerint úgy tekint Székelyföldre mint a belső anyaországra, viszont a kérdés az, hogy tud-e kulturális, gazdasági, politikai téren, sport és tudomány kérdésében felnőni a belső anyaországi szerephez?”
Megkérdeztük a képviselő úrat, hogy önerőből eltudja-e érni e fejlődési szintet Székelyföld, vagy a magyar kormány segitségével és épp erre gondolt a külpolitikai bizottság elnöke is?
„A magyar lakta vidékeket amúgy mindenhol fejleszteni kell. A Partiumot is úgy kellene fejleszteni, mint Székelyföldet, ha arányosan nézzük a Partiumban ugyanannyi magyar ember lakik, mind Székelyföldön. Nyilvánvaló, hogy itt a székelység tömben van, de Partiumben is elég sok tömb-települések és közösségek vannak. Mi úgy gondoljuk, hogy saját fejlődésünket és megmaradásunkat kell szolgáljuk, hogy az emberek találhassák meg a számitásaikat itthon és ne vegyék a vándorbotot. Nyilvánvaló, hogy Székelyföldet is fejleszteni kell, de – szerintem -, ami fontos lenne Székelyföld szempontjából az a beruházások megvalósitása, tehát a székelyföldi közösség csak akkor tudna fejlődni, ha komoly beruházások vannak – küldöldi és belfüldi beruházások egyaránt –, másként a fejlődést itt nem tudom elképzelni csak ha gazdaságilag fejlődik a régió.
…Ludovi Orban is a beruházásokról beszélt Székelyföld fejlesztés érdekében …
„…nem tudom, hogy ha ő arra a megoldásra gondolt-e amit ezelőtt 30-40 évvel Ceauşescu meg is valósitott, amikor gazdaságilag fejlesztette a régiókat és a munkaerő-hiány rákényszeritette, a közösségeket, hogy befogadjanak más régiókból, más etnikumú munkásokat. Én nem igy gondolom, az ottani emberek foglalkoztatására gondolok, nem arra, hogy most Moldovából hozzanak munkaerőt Székelyföldre. Abban az időben nagyarányú gazdasági fejlesztés volt és ennek nem lehetett ellentmondani, mivel a fejlődésre szükség volt, de ugyanakkor megváltozott mindenhol az etnikai arány. Nagyon sok gyár épült és munkaerőhiány miatt, behozták a munkásokat különböző régiókból. Szerintem Székelyföldön is van munkaerő bőven és foglalkoztatni kell őket. Székelyföldön az emberek rá vannak utalva, hogy műveljék a födet, mivel más megélhetési lehetőség nem igen van, mig Szilágy megyében van más lehetőség is”.
Megjegyezzük, hogy Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága megrendelésére 2015-ben készült kutatás rámutat: a romániai termőföldek közel 40 százaléka került külföldi tulajdonba, az ország pedig egyike ama uniós tagállamoknak, ahol a legnagyobb területeket adták el külföldi állampolgároknak. Több tízezer hektáros területeket birtokolnak arab befektetők, olasz vállalkozók, osztrák társaságok, ugyanakkor jelentős mennyiségű területet vásároltak fel spekulációs céllal pénzintézetek, biztosítótársaságok. A 2014-ben elfogadott földforgalmi törvénnyel pedig a parlament szigorítani szándékozott ugyan a földvásárlást, megakadályozni mégsem sikerült a jelenséget.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: m.ziare.com/rmdsz.ro
Average Rating