1
0
A szervezők meghívására a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldötteként Dabis Attila külügyi megbízott szeptember 11-én Barcelonában részt vett a katalán nemzeti ünnepen megrendezett nagyszabású demonstráción, melyre a 2017-es függetlenségi népszavazás ötödik évfordulóján került sor.
Megkérdeztük az SZNT külügyi megbízottját, hogy milyen összefüggés van Katalónia függetlenségi törekvése és az erdélyi magyarság autonómia igénye között?
Mindkét nép a békés önrendelkezés útját járja. Közös tulajdonsága a székelyeknek és a katalánoknak, hogy a saját közösségeiket érintő ügyekről szeretnének saját maguk dönteni, és vannak konkrét, kézzel fogható elképzeléseik, hogy ezt milyen jogi keretek között tartják leginkább megvalósíthatónak. E mögé az alapvető szabadságigény mögé ugyanakkor a katalánok jobban tudják a saját közösségük tagjait felsorakoztatni. Amiben a székelységnek, illetve tágabban a határon túli magyar kisebbségnek tanulnivalója van a katalánoktól az az, hogy a saját polgárainkat hogyan lehet közösségi célok érdekében mozgósítani.
Lévén hogy a nemzeti régiók kezdeményezését sikerre vitték Barcelonában is, megkérdeztük az SZNT megbízottját, hogy melyik az a legfontosabb, konkrét elem, amely javítaná a székelyek és esetleg a katalánok életét is, ha a kezdeményezésben szereplő javaslatokat uniós törvénybe foglalnák?
A kulcs az elismerés, az egyenjogúság és a kulturális sokszínűség fenntarthatósága. Vannak olyan nemzeti régiók, melyek meg sem jelennek a területi államaik közigazgatási térképén, ilyenek Székelyföld vagy Elzász. Más állam nélküli nemzeteket az bosszant joggal, hogy az EU az ő nyelvüket, kultúrájukat nem kezeli egyenrangúként az EU 27 tagállamának hivatalos nyelvével. Az aláírásgyűjtési kampány során ezért népszerű volt az a felvetésünk, hogy a katalán is váljon az EU hivatalos nyelvévé. A kezdeményezésünk további sikere érdekében szükséges annak tartalmát az Unió kohéziós politikájába illeszteni olyan módon, hogy az Európai Bizottság számára is egyértelművé váljon: a jogalkotás nyomán született szabályozás a gyakorlati problémák megoldása érdekében elengedhetetlen.
A Székely Nemzeti Tanács honlapján közölt sajtóközlemény szerint Dabis Attila ez alkalommal Barcelonában találkozott Carles Puigdemont i Casamajoval és Erika Casajoana Daunerttel, a katalán függetlenségi törekvések képviselőivel. Megkérdeztük az SZNT külügyi megbízottját, hogy mi volt a megbeszélések témája? Milyen együttműködési terveik vannak a jövőre nézve?
Tavaly júliusban találkoztunk Carles Puigdemont-al, Katalónia legitim elnökével száműzetésének helyszínén, Waterloo-ban. A mostani alkalommal pedig meglátogattuk az ő barcelonai EP képviselői irodáját Erika Casajoana-val közösen. Erika, amellett, hogy Katalónia brüsszeli állandó képviseletének helyettes vezetője, és a Gábor Áron-díj idei kitüntetettje is, egyben egy stabil pont a székely-katalán kapcsolatok építésében. A mostani utam során is számtalan fontos tisztségviselőnek mutatott be, akikkel közös projektekről tudtunk egyeztetni. Az egyik ilyen egy kutatási terv volt, ami a nemzeti régiós kezdeményezés érveit hivatott további adatokkal, tényekkel alátámasztani.
Dabis Attilát Barcelonában a magyar nemzetközösség képviselőjeként mutatták be. Megkérdeztük tőle, hogy mit jelent ez? Az SZNT-én kívül más struktúrákat is képviselt?
Ez azt jelenti, hogy a szervezők az SZNT jelenlétével a teljes magyar nemzetközösséget képviseltetve látták. Jó jel, hogy ha az államhatárok feletti magyar nemzetegyesítés gondolata nyugati partnereinknél is gyökeret ver. A székelységben nemcsak egy 650.000-es lélekszámú népet látnak, hanem mögöttük egy 10 milliós anyaországot is, amely fogékony az őshonos nemzeti közösségek problémáira. Ez jelentős mértékben megkönnyíti a székely diplomácia útjait. A katalánok is egyre inkább ebben a kontextusban tekintenek a székelyekre.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Average Rating