0
0
A magyar kormány a közelmúltban fogadta el az egyéni vállalkozók és kisvállalkozók egységes adójának (KATA) módosításáról szóló törvényt azzal a céllal, hogy korlátozza az átalánydíj kifizetésének lehetőségét, ami tiltakozási hullámot váltott ki Magyarországon.
A KATA tulajdonképpen havi 50 000 forintos átalányadó (most kb. 620 lej), ami az egyéni vállalkozók összes adóját és járulékát fedezi. Ez sok tekintetben hasonlít a román PFA jövedelemadózáshoz.
A KATA mindeddig az Orbán-rezsim egyik legnagyobb fiskális büszkesége volt nemzetközi téren. A magyar miniszterelnök többször dicsekedett vele, azt állítva, hogy az európaiak követni fogják a magyarok példáját és hogy a csökkentett adózás jót tesz a gazdaságnak, olvassuk a panorama.ro honlapon megjelent cikkben.
A Panoráma által megkérdezett Pogátsa Zoltán magyarországi közgazdász, egyetemi tanár szerint mindenki tudta, hogy ezzel az adórendszerrel az újságíróknak akartak kedvezni. “Fizetsz ötvenezer forintot, ami nagyon kevés, és nem fizetsz más adót, még akkor sem, ha a bevételed nő (bár van egy 30 ezer dollár/év bevételi küszöb, ami felett az adórendszer megváltozik – szerk.megj.). 2012 óta, amióta bevezették az említett adórendszert, az infláció többrendben emelkedett, de ugyanakkor a fizetések is sokat nőttek. Így ezek az emberek végül rendkívül keveset fizettek, és nagyon keveset fizettek be a nyugdíjalapba is”, magyarázza a professzor.
Magyarországon évről évre nőtt azoknak a száma, akik haszonélvezői voltak ennek az adórendszernek. Most mintegy 450 ezer emberről beszélünk a hivatalos budapesti számítások szerint. Ez hozzávetőleg a teljes magyarországi munkaerő 10%-át jelenti.
Idővel – ahogy az például Romániában is történt a szerzői jogi szerződések esetében – sok cég módosította az együttműködési rendszert, míg a munkavállalók erre az adózási rendszerre való átállás mellett döntöttek, magyarázza a közgazdász. Így, ez az adózási rendszer egyszerű recept lett a nem egyéni vállalkozókként kifejtett tevékenységek palástolására.
A KATA módosított formájában csak azok részesülnek, akik magánszemélyeknek és nem a cégeknek számláznak. És épp ez a probléma lényege. „Gyakorlatilag megsemmisítették az adót, mert a legtöbb számlát jogi személyeknek állították ki. Emiatt sokan dühösek”, véli Pogátsa, megjegyezve:
Több cég, amellyel a vállalkozók együttműködési szerződést kötöttek, nem hajlandó teljes munkaidőben foglalkoztani őket, mert magas adót kell fizetnie utánuk. Például a Wolt, a Deliveroo vagy a FoodPanda cégek nem akarják őket alkalmazni, mert sokba kerül számukra a társadalombiztositás. Sokan közülük szabadúszók, például olyan embereket látunk, akik pizzát szállítanak a városban. Őket soha nem fogják alkalmazni teljes munkaidőben.”
Pogátsa Zoltán szerint ebben a helyzetben a jelenleg Magyarországon adórezidenssel rendelkező kisvállalkozások elvándorlása követkzik be.
„Sok olyan barátom van, aki azt fontolgatja, hogy Észtországba költöztetik vállalkozásukat, ahol 0% a jövedelemadó (ha a pénzt a cégnél tartod – szerk. megjegy). Vagy a számlákat Szlovákiából állítanák ki. Sok magyar kisvállalkozó megpróbálja kikerülni a magyarországi adózási rendszert a szlovákiai rezsim segítségével. Nem lepődnék meg, tehát, ha azt látnám, hogy Magyarországról sok cég költözik át egy másik országba” – összegzi a közgazdász.
Egy másik intézkedés, amely feldühítette magyarokat a rezsicsökkentés újraszabályozása volt. 2013-ban Orbán felső határt szabott arra vonatkozóan, hogy mennyit fizetnek az emberek a gázért és az áramért. Az intézkedés nagy népszerűségnek örvendett Magyarországon, és Orbán Viktor politikai védőhálója lett – a választások előtt azt mondta a választóknak, hogy ha valaki másra szavaz, elveszíti a rezsicsökkentést.
Ezen intézkedés nyomán, Magyaroszág megoszlott: az egyik része a téli időszakban a néhány évvel ezelőtt érvényes áron fizeti a földgázat, mig a másik része az idei esztendő borzasztó valóságának megfelelően.
Egy másik, elégedetlenséget kiváltó lépés az volt, hogy az áprilisi választásokig, amikor Orbán újabb mandátumot szerzett (a negyediket), jómaga és pártja, a FIDESZ, számtalanszor elmondták, hogy a rezsiköltségekhez nem nyúlnak, azonban a nemrégi tusnádfürdői beszédében a miniszterelnök elismerte, hogy az állam egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ne módosítsa a rezsiköltségek szabályait. Annál inkább, hogy késnek az uniós pénzek a jogállam körül kialakult konfliktus miatt.
Ha visszapergetjük a filmet, több részletetet is láthatunk arról, hogy a rezsicsökkentés tulajdonképpen politikai fegyver volt Orbán Viktor számára.
Amikor bevezette a gáz- és villanyszámlák felső határát, az Orbán-kormány a magyar családokat védelmező újabb intézkedésként mutatta be. „A családoknak azt mondták, hogy kevesebbet fognak fizetni a földgáz piaci árához képest”, hangsúlyozta Pogátsa. A valóságban – néhány kivételtől eltekintve – a gáz vételára egészen az energiaválságig a kormányzati felső határ alatt volt. Ez azt jelenti, hogy a családok védelme inkább retorika volt, mintsem valódi intézkedés. Még 2022 februárjában, amikor Putyin Orbánt fogadta Moszkvában, néhány héttel azelőtt, hogy megtámadta Ukrajnát, az orosz elnök azzal dicsekedett, hogy a magyarok a piaci árnál ötször olcsóbban vásárolják a földgázat. A budapesti kormány is többször dicsekedett azzal, hogy jó üzletet kötött az oroszokkal. A dicséretet nehéz volt ellenőrizni. A hivatalos ár államtitok.
A magyarországi újságíróknak sikerült azonban feltárniuk, hogy ebből semmi sem igaz, mivel Magyarország nem feltétlenül vásárolja olcsóbban az orosz gázt.
Az Eurostat adatai szerint 2022 februárjában Magyarország négyszer többet fizetett köbméterenként az importált orosz gázért, mint Románia.
Mivel az orosz megosztottságpolitika nem veszi figyelembe az olyan alkalmi baráti kapcsolatokat, mint például Orbán és Putyin barátsága, az átlag feletti fogyasztású háztartások rezsiplafonja emelésének témáját már a Magyarországon is aktív orosz propaganda használja ki.
A magyar állampolgárok a késztények előtt találták magukat, és most már augusztustól ismét oszthatják-szorozhatják jövedelmeiket, hogy megtudjanak élni.
Magyarország energetikai vészhelyzetet rendelt el az energia-válság miatt.
Június közepén, amikor az Európai Bizottság a gázfogyasztás korlátozását javasolta a tagországoknak abban az esetbe ha Oroszország a télen leállítja a gázszállítást, a magyar külügyminiszter Moszkvába utazott, hogy több földgázat kérjen a hosszú távú (15 éves) szerződésben szereplő mennyiségen felül, amelyet tavaly írt alá a Gazprommal.
Magyarország a kőolaj-szükséglet 65%-át és a földgáz-szükséglet több mint 80%-át Oroszországból importálja. Ez az oka annak is, hogy az oroszországi energiaimport szankcióiról szóló uniós szintű tárgyalásokon Magyarország leggyakrabban ellenezte a szankciókat, legutóbb a gázfogyasztás 15%-os csökkentését célzó uniós tervvel szállt szembe.
Az idei, tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen Orbán Viktor megpróbálta értelmezni Európa gazdasági és politikai realitásait, amelyet a „poszt-Nyugat” narratívájába foglalt. Orbán poszt-nyugati térségében továbbra is a migráció és a „kereszténység elzüllesztésének” veszélye jelenti a legnagyobb ellenséget és félelmet Közép- és Kelet-Európában.
Mindezek ellenére – mondotta Orbán Viktor Romániában – a legnagyobb kihívást a demográfia kérdése jelenti, amellyel jelenleg Magyarország is szembesül. És ez minket is kellene, hogy foglalkoztasson. A probléma nem az, hogy „több a temetés, mint a keresztelő”, hangsúlyozta Orbán, hozzáfűzve: Végül is, a demográfiai hanyatlás egy valós tény, amely társadalmi és gazdasági következményekkel jár, amitől nem lehet eltekinteni. A probléma: „a fajkeveredés”.
Az „orbanizmus” falain csak egy szó van írva, nagy betűkkel: család. Valójában ez az ő tűzfala. Orbán ezzel indokolja minden intézkedését, félrecsúszását, olyan szélsőséges kirohanásait, mint amilyen a tusnádfűrdői is volt nemrég.
Forrás: panorama.ro
Fordította: Székely Dénes
Foto: news.ro
Average Rating