A partiumi identitásról beszélgettünk Szilágyi Ferenccel, a Partiumi Autonomia Tanács elnökével

szilagyi ferencA május 16-a és 19-e között, Érmihályfalván szervezett “Nyíló Akác Napok” keretében dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem docense, földrajzkutatója, a Partiumi Autonómia Tanács elnöke bemutatatta Partium térképét.

Kérdésünkre, hogy milyen meggondolásból dolgozták ki e térképet és kinek a támogatásának örvendtek, a Partiumi Autonómia Tanács elnöke elmondta:

„Én geográfus kutató vagyok a Partiumi Keresztény Egyetemen és igy hobby szinten már régóta térképészkedem, tehát nem ez az első térkép, amelyhez nevem fűződik. Igaz, hogy ez az első térkép, amely kooprodukcióban készült. Korábban kiadtam egy kétnyelvű Bihar megye-térképet és egy Érmelléki régiótérképet. Mindkettő a maga nevében egyedülálló volt, mivel ilyen térképek korábban nem jelentek meg. Az elmúlt 25 évben számos nagy régiótérkép jelent meg többnyelvű kiadásban. A 90-es évek elején megjelent egy kettő, illetve három nyelvű erdélyi térkép, egész Erdélyt ábrázoló térkép, később pedig megjelent kettő darab székelyföldi térkép, amiről én tudok. Megjelent nem olyan rég Szászföld térképe is, de van olyan is, mint Bánság kultúrális térképe,  amely szintén több nyelvű, és Erdély Szigethegység térképe, amely szintén többnyelven jelent meg. Igy, a nagy történelmi régiók, területek szépen-lassan mind le lesznek feddve. A Partium régióról, mint történelmi régióról mostanig  soha nem jelent meg semmi. Nekem egy régi vágyam volt, hogy ezt a hiányosságot pótolni kellene és itt az ideje egy ilyen térkép megjelentetésének, amelyet a Partium kiadó adott ki, amely a Partium Egyetem kiadója, tehát e kiadó jentette meg, a támogatók pedig a Partium Autonómia Tanács és a Partiumi Kutató Intézet voltak”.

 Arra a kérdésre, hogy milyen esélye van a Partium régió autonómiájának az elnyerésére, Szilágyi Ferenc megjegyezte:

„Úgy gondolom, hogy a regionalizmusnak vannak esélyei, inkább erről beszélnék elsősorban. Ha megnézzük az európai országokat napjainkban, láthatjuk, hogy azon régiók működnek jól, amelyeket <alulról> hoznak létre, a <felülről> létrehozott regionalizmus nem sikeres. Az aluról létrehozott regionalizmus érvényesül Ausztriában, Németországban, Svájcban, és ebben az irányban tettek lépéseket Olaszországban és Spanyolországban is. Ha valamiféle összefüggést vélünk felfedezni ezen országok fejlettségében, szerintem ez nem a véletlen műve. Hosszú távon az működik jól, ahol a helyi érdekekeket, a helyi kezdeményezéseket engedik előtérbe kerülni. Úgy gondolom, hogy mindig a helyiek tudják a legjobban, hogy mire van szükségük és hogy milyen erőforrásokkal rendelkeznek és hogyan akarják ezeket hasznositani. Ez egy alapelv tulajdonképpen. Az EU-nak van egy ilyen kötelező gyakorlata, hogy régiókat kell létrehozni. Azokban az államokban, amelyekben működőképes régiókat engedtek meg lértehozni, azok ma már jól működnek és jól működik az uniós mechanizmus-források lehivása is, ott ahol felülről kényszeritették e rendszert a  lakósságra, az egyszerűen nem működik. Romániában az uniós országok közül a legnagyobb méretű régiókat hozták létre. Szerintem ez senkinek nem jó, de ennek megvoltak a maga geopolitikai okai, indokai Románia részéről, de mos ezt nem részletezem, mert egy hosszú történet és nem akarom, hogy e beszélgetés technikai jellegűvé fajuljon. Ott jönnek létre valós régiók, ahol van olyan lakósság, amely azt magáénak érzi, ott ahol a lakosságnak van identitástudata, olyan termékeket hoz létre és olyan termékeket vásárol, amelyek az illető régióhoz kötődnek.  Nagyon egyszerű piaci elvek alapján lehet beinditani egy régiót, tehát ha van észak-nyugati vagy dél-keleti identitású lakósság, ahogy most nevezik a régiókat Romániában, akkor lesznek ilyen régiók, ha meg nincs identitású lakósság, akkor nem lesznek ilyen régiók. Úgy gondolom, hogy ilyen idnetitásúak a székelyek, az erdélyiek, bánságiak, a partiumiak,  valamint a máramarosiak és az oltyánok. Szerintem ilyen alapon kellene létrehozni Románia regionális hálózatát”.

Megjegyzendő, hogy napjainkban Partium névvel Románia északnyugati területeit illetik, általában a jelenlegi Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyék megközelítőleges területeit.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto:nava.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.