A romák helyzete egyes európai országokban


Magyarországi romák
Sursa:http://www.joakimeskildsen.com

A debreceni dehir.hu hírportál által nemrég ismertetett statisztika adatok szerint a létminimum alatt élő magyar emberek száma jelenleg 4 millióra tehető. Ebből minden negyedik, vagyis közel egymillióan a harmadik világbeli szegények szintjén élnek. Ennek az alsó egytizednek mintegy negyven százaléka cigány, vagy a többség szemében cigányként azonosított. Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese 2011-ben 0 percet beszélt a parlamentben. Az előző kormányokhoz képest lényegesen nagyobb összeget költ a jelen kormányzat a cigánytelepekre. Az ez év februárjában elindított „Komplex telepprogram” 4,7 milliárd forintot szán a telepen élők életkörülményeinek javítására. A program kötelező eleme egy ún. „csillagház” létrehozása, amely szociális gondozási feladatok mellett fürdési lehetőséget is kell biztosítson a cigánytelepen élők számára. A programban kötelezően előírt konzorciumi partner a Türr István Képzési Központ és az Országos Roma Önkormányzat. A felzárkóztatási államtitkárság sajtóközleménye szerint „a program hatékonyan segíti a telepeken élők integrációját”: vagyis „egymáshoz” kell integrálódjanak a cigányok! Szó sincs deszegregációról, telepfelszámolásról, a magyar falvak, városok társadalmi vérkeringésébe való bekapcsolódásról! Az Orbán-kormány világossá tette: nem támogatja a cigánygettók felszámolását, jegyzi meg az említett forrás, rámutatva: A Wáli István Református Cigány Szakkollégiumban- amelyet a tavaly hoztak létre és országos viszonylatban az első ilyen szakintézmény – 22 roma fiatal lakik. Az intézmény igazgatója a romák önismeretének fejlesztését tekinti a szakkollégium egyik legfontosabb feladatának. “Ahhoz, hogy helyesen értelmezzék a cigányság és a többségi társadalom közötti jelenlegi probléma helyzetet, nagyon fontos, hogy előzetesen ismereteik legyenek azokról a csoportokról, ahonnan akár saját maguk is jönnek – magyarázta Uhrin Anikó, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója. A szaktárca társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára szerint ez az Európában egyedülálló hálózat, különleges lehetőséget jelent, a kapott tudással ugyanis könnyebbé vált a tehetséges roma fiatalok képzése. Igy, a 22 roma fiatal megismeri a cigányság történelmét, társadalom tudományi ismereteket szerezhet, valamint angol és német nyelvet is tanulhat.

Olaszországi romák
Ez év szeptember 2-a és október 8-a között, két hetet töltöttek  a Római Pápai Szeminárium növendékei az olasz főváros romatáboraiba, hogy közelebbről megismerjék a roma közösség mindennapjait és problémáit. Tizenhárom szeminarista érkezett a római romatelepekre hátizsákkal a vállukon és a Bibliával a kezükben – közölte az MTI a római sajtót idézve. A papnövendékek feladata az volt, hogy személyes kapcsolatot alakítsanak ki a táborokban élő romacsaládokkal, felkészítsék a gyerekeket a keresztelőre, de a szeminaristák sportot, színházat és zenét is visznek a romatelepekre. A római polgármesteri hivatal szerint 7300, a romákat segítő Opera Nomadi adatait szerint 15 ezer roma él az olasz fővárosban. Közülük 3300 az önkormányzat által épített, folyóvízzel és árammal ellátott hét táborban kapott helyet, ahol lakókocsikban vagy konténerlakásokban élnek. A többi roma maga építette ideiglenes barakktáborokban él.
A belügyminisztérium utoljára 2010-ben mérte fel az olaszországi romák összlétszámát, amelyet összesen 130-170 ezerre becsült. A romák fele olasz állampolgár és integrált. A többiek 67 százaléka a volt Jugoszlávia területéről érkezett, 23 százalék Romániából. A táborokban élő romák 4,5 százaléka olasz. 
Bulgáriai romák
A szófiai hatóságok azt tervezik, hogy 2013-ig országos szinten feltérképezik a roma-lakónegyedeket. A tervet a Humánerőforrások fejlesztésére hivatott szektoriális operativ program révén finanszírozzák. A civil társadalom szervezetei, hat központi intézmény és a municipalitások részéről 700 recenzor veszi nyilvántartásba a kirekesztett kisebbségi lakósság földrajzi megoszlását 264 municipíumban. Ugyanakkor meghatározzák és elemzés alá vetik e lakónegyedek szociális jellegzetésségeit és lakóinak problémáit. A bolgár hatóságok mintegy egymillió európai alapot fordítanak 600 polgármesteri tisztségviselő felkészítésére, akik részt vesznek majd a kirekeszett csoportok társadalmi beilleszkedését elősegítő programokban. Ugyanakkor egézségügyi és oktatási, valamint a lakhatási körülményekre és a munkaerő-foglalkoztatásra vonatkozó stratégiákat dolgoznak ki. A bulgáriai romák kétharmada városon él. Több mint 120, gettókra emlékeztető, roma-lakónegyed van Bulgária területén, amelyek rendszerint a városok szélén találhatóak. Itt, a romák illegálisan épitették fel lakásaikat. Egyes polgármesteri hivatalok, mint például a sófiai „Slatina” lakónegyed polgármesteri hivatala tömbházakat építetett a romák számára, akik 2 szobás lakásért 7-20 eurónak megfelelő lakbért fizetnek, ami 8-10-szer kisebb a főváros szélén hasonló lakoskért fizetett átlag lakbérekhez képest.
Franciaországi romák

Sursa:http://www.joakimeskildsen.com

Sursa:http://www.joakimeskildsen.com
Sursa:http://www.joakimeskildsen.com

Ami a franciaroszági romákat illeti, Manuel Valls belügyminiszter szeptemberi, bukaresti látogatása alkalmából leszögezte, hogy Franciaország „nem fogadhatja be az egész világ és Európa mocskát”, kihangsúlyozva ugyanakkor: „Az <Önkéntes hazatérés> program keretében szeptember végéig 7.000 román és bolgár állampolgárságú romát repatriálunk”.A magyarországi közszolgálati televizió, MTV, október 25-i hiradása szerint Franciaország költségén 179 romániai roma érkezett repülőgéppel Temesvárra a franciák által kezdeményezett “önkéntes hazatérés” program keretében. A program értelmében – amelyet bírálnak a romák társadalmi integrációjával foglalkozó civil szervezetek – a francia állam minden hazatérni hajlandó felnőttet és gyermeket 300, illetve 100 euróval támogat. “Boldogok vagyunk, hogy visszatérhettünk lakhelyünkre a franciák költségén” – mondta az AFP hírügynökségnek egyikük. Többen ugyanakkor jelezték, hogy mielőbb visszatérnének Franciaországba. Manuel Valls francia belügyminiszter szeptemberi bukaresti látogatásán azzal vádolta a “származási országokat”, hogy politikájukkal évtizedek óta diszkriminálják a szegénység, munkanélküliség és analfabetizmus által sújtott roma lakosságot. Traian Băsescu román elnök azonban leszögezte: országa nem űzi el egyetlen polgárát sem. 

A romák és Európa
Frumoasa, Palinca, Vasilica, Tulpina and Madalina, Stefanesti – www.joakimeskildsen.com

 “Magyar Hirlap” elektrónikus változata ez év október 24-én egy másik fontos mozzanatról közölt, nevezetesen arról, hogy Angela Merkel német kancellár Németországban felavatta a náci korszakban meggyilkolt európai szintik és romák emlékművét. Merkel szerint az utókor túl későn vett tudomást a „kegyetlen népirtásról”, s gyakran ma is kirekesztés a legnagyobb európai kisebbség sorsa, de Németország mindent megtesz jogai védelmében. „A roma holokauszt felhívja a figyelmünket a jelenlegi kötelességeinkre”, fűzte hozzá a német kancellár.

Venus and Mucusoara, Stefanesti Sursa:http://www.joakimeskildsen.com
Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke által közölt adatok szerint Európában 12 millió roma él és ők képezik a legnagyobb kissebbséget európai szinten. „Ők is európaiak, akik a legtöbb esetben a szegénységi küszöb alatt élnek, mig nekünk, politikusoknak az a kötelessőgünk, hogy véget vessünk ennek az állapotnak”, nyilatkozta

Strada Eternitatii, Vlasca – Sursa:http://www.joakimeskildsen.com

Viviane Reding. 

Romák a világban

La cursa de cai, Helsinki – www.joakimeskildsen.com
Titanic, Vodstroy, Rusia – www.joakimeskildsen.com

A romák helyzetének javítására kidolgozott nemzeti és európai programok és stratégiák mellett magán személyeket is érdekel a romák helyzete. Példa erre egy dán fényképész, aki hat évet szentelt életéből, hogy közelről megismerje a romák életvitelét. Joakim Eskildens, akit körútjára Cia Rinne iró kisért el, hét országban – Magyarországon, Indiában, Görögországban, Romániában, Franciaországban, Oroszországban és Finnországban –    megpróbálta felderiteni a romák származásának eredetét. Az emlitett országokban a romák befogadták őket lakásaikba, közösségeikbe. „Minél többet voltam velük, annál inkább megértettem és kedveltem őket”, mondotta Joakim Eskildsen. „Magyarországon egy Magda nevő, idős roma nő fogadott be házába, ahol négy hónapot tartózkodtunk. Innen Romániába, Indiába és Finnországba mentünk, személyes kapcsolataink segitségével. Görögországban, Oroszországban és Párizsban egyes emberi jogokat védő szervezetek támogattak munkánkban”, fűzte hozzá Joakim Eskildsen, akit ez év júniusában a PROTV román kereskedelmi tv-adó idézett.
in română 

Balázs Magdolna

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.