Interjú László Györggyel, a Marosszéki Székely Tanács elnökével
Az idén, március 10-én, Marosvásárhelyen tartott Székely Szabadság Napja szervezői két ellentmondásos döntéssel szembesültek, nevezetesen: A Maros megyei Prefektúra egyetértett azzal, hogy a Székely Vértanuk emlékmű melletti megemlékezés után a főtérig felvonuló tömeg használhatja az egyik közúti sávot. Errefel a Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere csak egy tiztagú küldöttség felvonulását engedélyeste, amely átadja a demonstració peticióját.
Megkérdeztük László Györgyöt, a Marosszéki Székely Tanács elnökét, mi a véleménye e két különböző döntésről?
-Elsősorban fontos megjegyezni azt, hogy jogi szempontból nincsen olyan, hogy nem engedélyezik a felvonulást. E körül nagyon sok vita alakult ki, nagyon sokan tévedésben vannak, amikor azt mondják, hogy kell engedélyezni. A jelenlegi, hatályban levő törvények szerint az a kötelességünk, hogy bejelentsük a szándékunkat úgy a Polgármesteri Hivatalnál, mint a Csendőrségen. Nekünk meg kell tennünk a szükséges lépéseket ilyen esetben: biztositani az útlezárást, a mentőegységek jelenlétét a helyszinen, tehát mindazt, ami a rendezvény békés, azaz biztonságos kimeneteléhez hozzájárul. A polgármesternek nem áll tisztjében betiltani a rendezvényt, az adott esetben a felvonulást. A bizottság, amely rendszerint a Polgármesteri Hivatalban ül össze: a rendőrség és a csendőrség tagjai tehetnek javaslatot a polgármesternek annak kapcsán, hogy hogyan is zajlódjon le ez a redezvény, azaz, hogy hordoz-e olyan veszélyeket, amelyek miatt esetleg be lehetne tiltani. Nem engedélyzésről van szó, esetleg csak tiltásról. Mi minden törvénynek eleget tettünk, a polgármesternek nincs joga betiltani ezt a rendezvényt. A polgármesteri hivatal kiadott egy közleményt, miszerint nem engedélyezik a felvonulást, ez törvénytelen, ezért fel is fogjuk jelenteni a polgármestert, aki ezzel megszegte hatáskörét. Nem beszélve arról, hogy van egy végleges törvényszéki határozatunk is az előző rendezvényekre, amikor pereskedésre került sor, amely tisztán kimondja, hogy meg kell engedni ezt a felvonulást. A polgármester saját szavának mond ellent, mivel kijelentette, hogy az a határozat van érvényben, amit mi a csendőrséggel kötöttünk, miután jön a közlemény, amely megtiltja a felvonulást. Tehát, Ő sem tudja, hogy mit akar”.
Arra a kérdésre, hogy az egyszerű román ember, a lakósság, hogyan reagál az autonómia-küzdelemre, László Győrgy megjegyezte:
-Már a tavaly tapasztaltuk, hogy a rendezvényen nagyon sok székelyföldi, román ajkú vett részt. Akik akarják tudni, azok megtudják, hogy mit jelent az autonómia a román polgártársaink közül is. Az autonómia mindenkihez szól. Nincsen olyan, hogy szúrósdrótot húzunk fel és önrendelkezés esetén kirekesztjük román polgártársainkat. Szó sincs ilyesmiről. Gazdasági és identitás szempontjából még előnyösebb lehet a román ajkúaknak is, mint ahogy most van. Túl nagy az ország ahhoz, hogy kellő módon Bukarestből irányitani lehessen. Nagyon örülök, hogy sok román ajkú részt vesz rendezvényeinken és azt mondja, hogy nem idegen számára az, amiről a Székely Nemzeti Tanács beszél. Most már nem is annyira ellenségesek, mint az első rendezvényünkön voltak. Az autonómia nemcsak a magyar identitásról szól, hanem nagyon sok gazdasági vonatkozása is van. Sok olyan helyzet van, mint a kétnyelvú utcák vagy a marosvásárhelyi katolikus liceum kérdése, amelyek megelőzőhetőek vagy elkerülhetőek lennének, ha megértés lenne. Ha van egyetértés és ha minden magyar politikai szervezet ezt belátja, erről beszél, ha egységesen feltudnák lépni, a lakosság is másképpen állna hozzá, nem lenne egy távoli cél az önrendelkezés.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: Erdélyi Magyar Néppárt
Average Rating