0
0
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2012 január 6-i határozata alapján, minden év március 10-én megünneplik a Székely Szabadság Napját, a székelyek összetartozásának napját.
Az idén is hasonló rendezvényre kerül sor Marosvásárhelyen. Ezzel kapcsolatosan megkérdezük Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, hogy az idei rendezvény előkészitésében érezhető volt-e valami változás annak nyomán, hogy a marosvásárhelyi rendőrség igazgatója már nem Valentin Bretfelean?
„Én annak tulajdonitom a változást, hogy sorozatosan többször is pert nyertünk a Polgármesteri Hivatallal szemben, illetve annak, hogy bevezettük az egy évvel korábbi bejelentést, hogy legyen idő a jogorvoslatra. Sorozatban pert nyertünk és lévén, hogy ők állták a perköltséget nyilvánvaló volt, hogy egy adott pillanatban le fognak mondani a számukra rendkivül előnytelen helyzetről”.
Az SZNT elnökének nemrégi bejelentése szerint az idei Székely Szabadség Napja elsősorban a nemzeti régiókért inditott polgári kezdeményezésről fog szólni. Megkérdeztük Izsák Balázst, hogy azért döntöttek e téma felöl, mert a polgári kezdeményezés szorosan fűződik az autonómiatörekvéshez?
„Én is úgy is tekintem, hogy az európai polgári kezdeményezés az autonómia egyfajta előszobája, hiszen, ha éveken keresztül nem sikerült valamilyen áttörést elérni a román törvényhozásban, akkor Székelyföld érdekeit európai szinten kell megjelentetni. Ez jelenti az áttörést! Székelyföldet be kell kapcsolni az európai regionális mozgalmakba. Az idei Székely Szabadság Napja éppen abban az időszakba esik, mikor az egyéni aláirást össze kell gyűjteni. A nemzeti összetartozás évében vagyunk, ez az év egyben a Nemzeti Szolidaritás Éve is. Rendkivül fontos az is számunkra, hogy a Kárpát-medence-i magyarság megmutathassa, hogy szolidáris a határokon túlszakadt régiók egytömben megmaradt magyarságával, Székelyfölddel, Kalotaszeggel, Csalóközzel, és több más magyar településsel”.
Arra a kérdésünkre, hogy ebben az évben részt vesz-e az RMDSZ is, mármint képviselteti-e magát központi szinten a marosvásárhelyi eseményeken, a Székely Nemzeti Tanács elnöke igy válaszolt:
„Én azt tudom elmondani, hogy az eddigi évekhez hasonlóan, természetesen, őket is meghivjuk. Rajtuk múlik a döntés, hogy eljönnek-e, részt vesznek-e”.
Kérdésünkre, hogy mostanig mennyi aláirás gyűlt össze, Izsák Balázs elmondta, hogz 143 ezer aláirást sikerült összegyűjteni mostanig.
„ Az elmúlt tiz napban, két hétben az aláirások üteme felgyorsult. És most az online aláirásokról beszélek, mivel a papiralapú aláírásokról nincs pontos rálátásunk. Az online aláirásokról el tudom mondani, hogy az utóbbi két hétben ezek száma megtizszereződött. Számitok arra, hogy ez a lendület tovább tart, sőt erősödik a továbbiakban, hiszen már csak 70 nap maradt hátra ahhoz, hogy az egymillió aláirást összegyűjtsük”, fűzte hozzá az SZNT-elnök.
Arra a kérdésre, hogy milyen részvételre számitanak a marosvásárhelyi megemlékezésen, megjegyezte:
„Sok ezer részvevőre számitunk, Székelyföld több településéről is jönnek. Úgy gondoljuk, hogy ez a rendezvény megfogja mutatni az egész székelységet, mint szolidáris erdélyi magyarságot is. Az elmúlt években Kolozsvárról és Váradról is jöttek autóbuszokkal. Külföldről, szövetségeseinket változatlanul meghivjuk és várjuk a székely vértanuk emlékműnél, de ennek a szervezése még folyamatban van. Azok, akik Székelyföld többi részéről elakarnak jönni Marosvásáhelyre, autóbuszokat inditunk Székelyföld nagyobb városaiból; ennek a szervezése is folyamatban van”.
Arra a kérdésre, hogy Március 15-re milyen rendezvénnyel vagy előadással készül a Székely Nmezeti Tanács, Izsák Balázs igy válaszolt:
„Az eddigi megközelitésünk az volt, hogy március 10-én elsősorban Marosvásárhelyen, az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön is szervezett megemlékezések üzenetét fogják elvenni a részvevők Március 15-re. Egyébként ezt a napot mindenki otthon ünnepli. Nagyszerű hogy ez az öt napos távolság lehetőséget kinál arra, hogy a székelység autonómiaküzdeleme minden településre megérkezzen”.
Tekintettel arra, hogy 30 évvel ezelőtt, 1990 március 16-án robbant ki Marosvásárhelyen az etnikumközi konfliktus, megkérdeztük az SZNT elnökét, hogy hogyan élte meg akkor az eseményeket, és hogyan látja most 30 év után?
„Elég nehéz pillanatok voltak. Közvetelenül nem vettem részt az eseményeken, mivel akkor, feleségem áldott állapotban volt és dolgozott. A román tömegek gyűlekeztek és számomra az első dolog akkor az volt, hogy feleségemet valamilyen formában biztonságos helyzetbe juttasam. Akkor megéltük a fenyegetés állapotát. Bizom abban, hogy ez az idő nem fog visszajönni, és amikor azt mondtam, hogy bizom abban, hogy ez az idő elmúlt nemcsak egy reményt fejeztem ki, hanem az is tudom, hogy rendkivüli erős politikai szándék létezett a hatalom és a hatóságok részéről pontosan azért, hogy 1989 decemberében formálisan megszüntessék a Securitátét és újra létrehozzák, visszaállitsák az állambiztonsági szervet. Ennek a nyomásnak engedelmeskedett vagy volt a kiszolgálója az akkor politikai hatalom. Tehát ez jól elképzelt, jól eltervezett forgatóköny szerint zajlott és a cél az volt, hogy a Szekuritátét visszaállitsák”.
Megemlitettük azt is, hogy akkoriban nagyon sok információ szólt arról, hogy a márciusi összecsapások után sok magyar külföldre távozott és emiatt a marosvásárhelyi magyar lakosság kisebbségbe került. Megkérdeztük, hogy mennyire valós tény ez?
„Ez igy van. Azt, amit a Ceauşescu időszakban a román kormánynak nem sikerült megvalósitania, megvalósult a rendszerváltás után. Az, hogy a románságot többségi helyzetbe hozzák 1989 előtt nem sikerült, de sikerült 1990-ben”.
Az SZNT elnöke még azt is elmondta, hogy február 24-én, hétfőn, Budapesten, a Parlamentben részt vett a nemzeti régióktól szóló vitán. Dabis Attilával, az SZNT külügyi megbizottal együtt a FIDESZ és KDNP frakcióülésének a vendége volt. „Az ülésen beszámoltunk az általunk inditott nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésről. Tudomáson szerint a parlament hétfő délben fogadja el azt az ötpárti határozati javaslatot, amely az Országgyűlés támogatásáról biztosítja az európai polgári kezdeményezést”, mondotta Balázs Izsák, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
A hétfői ülésen a magyar Országgyűlés határozatban biztosította a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését a nemzeti régiók védelméről. Az LMP által kezdeményezett, de a kormánypártok, a Jobbik és az MSZP által is támogatott országgyűlési határozatot 158 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament.
Az indoklás szerint száz évvel a trianoni békeszerződés után, a nemzeti összetartozás évében szimbolikus jelentősége van a határozatnak.
A parlament üdvözölte a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű európai polgári kezdeményezést.
Ha összehasonlitjuk a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezést az előző, a kisebbségek védelmére vonatkózó, RMDSZ által elinditott Minority SafePack kezdeményezéssel azt látjuk, hogy a hasonló időszakban, pontosabban 2018 februárjában a Minority SafePack kezdeményezést csak Erdélyben 261 ezren irták alá, mig a nemzeti régiók kezdeményezést, interneten, összesen 143 ezren. A magyar Parlament most támogatásáról biztositotta a nemzeti régiók védelméről szóló kezdeményezést, de a kormány még nem adta jelét ez irányban.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: szekelyhon.ro
Average Rating