0
0
Ez egyrészt történelmi fordulat, másrészt várhatóan egy olyan hosszú időszak kezdetét jelzi, amely során a kínai lakosság számának mérséklődése mélyreható következményekkel jár a gazdaságra és a világra nézve.
Kína népessége nagyjából 850 ezerrel 1,41175 milliárdra csökkent 2022 végére – közölte az ország Nemzeti Statisztikai Hivatala. A csökkenés – amely 1961, a kínai nagy éhínség utolsó éve óta a legrosszabb volt – alátámasztja azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint India idén a világ legnépesebb országává válhat.
Az ENSZ szakértői jelenleg úgy látják, hogy Kína népessége 2050-re 109 millióval csökken, ami több mint háromszorosa a korábbi, 2019-es előrejelzésüknek. A kínai demográfusok ezért amiatt aggódnak, hogy Kína előbb fog megöregedni, mint meggazdagodni, ami lelassítja a gazdaságot, lévén így a bevételek csökkennek, az államadósság pedig a megugró egészségügyi és jóléti költségek miatt növekedni fog.
“Kína demográfiai és gazdasági kilátásai sokkal borúsabbak a vártnál. Az országnak ezért ki kell igazítania szociális, gazdasági, védelmi és külpolitikáját” – mondta Yi Fuxian demográfus, hozzátéve, hogy Kína csökkenő munkaerő-állománya és a feldolgozóipar visszaesése tovább súlyosbítja majd a már eddig is rendkívül magas inflációt az Egyesült Államokban és Európában.
Kang Yi, a Nemzeti Statisztikai Hivatal vezetője mindazonáltal újságíróknak azt mondta, hogy az embereknek egyelőre nem kell aggódniuk a népességcsökkenés miatt, mivel “a munkaerő-kínálat összességében még mindig meghaladja a keresletet”.
A népességcsökkenés okai számokban
– Kína születési rátája tavaly mindössze 6,77 születés volt 1000 lakosra vetítve, ami elég nagy esés a 2021-es arányszámhoz (7,52) képest, ráadásul rekordalacsonynak számít.
– A szülőképes korú kínai nők száma – a kormány meghatározása szerint a 25 és 35 év közötti korosztály – körülbelül 4 millióval csökkent.
– A halálozási ráta – amely 1974 óta a legmagasabb volt tavaly – 7,37 haláleset / 1000 fő volt, szemben a 2021-es 7,18 haláleset / 1000 fős számmal.
A demográfiai visszaesés nagy része egyébként az 1980 és 2015 között bevezetett “egy család, egy gyermek”-politika, valamint az egekbe szökő oktatási költségek hozománya, amelyek sokakat visszatartottak az egynél több gyermek vállalásától, vagy egyáltalán a gyermekvállalástól. Bár a kínai kormányzat már eltörölte a több mint három évtizeden át alkalmazott egykepolitikát – sőt, a párok immár három gyermeket is vállalhatnak -, az országban egyre nagyobb probléma a társadalom elöregedése.
Demográfiai szakértők szerint emellett Kína három éve érvényben lévő, szigorú zéró-Covid politikája további károkat okozott az ország demográfiai kilátásainak.
Forrás: kitekinto.hu
Foto: Kitekintő.hu
Average Rating