0
0
Ismét napirendre került a területi-közigazgatási átszervezés Romániában. Megkérdeztük Biró Rozáliát, az RMDSZ parlamenti képviselőjét, hogy hogyan viszonyul a Szövetség a megyék, városok és községek összevonásához, milyen lépéseket kell megtenni és egyáltalán van-e esély ennek megvalósitására belátható időn belül?
A közigazgatási-területi átszervezés kérdését már 2011-től forgatgatja hol az egyik politikai alakulat, hol a másik, nemrég a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) próbálkozott, de törvénytervezetét az RMDSZ kérésére visszavonta, most pedig a Szociáldemokrata Párt elnöke beszélt erről és a pártban létre is hoztak egy bizottságot, amely egy féléven belül kidolgozza törvénytervezeti javaslatát az átszervezésre vonatkozóan. Az RMDSZ álláspontja nagyon világos, abból az alapelvekből indulunk ki, amit az RMDSZ mindig is mondott, nevezetesen azt, hogy decentralizálni és csökkenteni kell a bürokráciát. Figyelembe kell vegyük a hatályos törvényeinket és az alkotmányt, hiszen alkotmánymódosítás nélkül nem lehet területi-adminisztratív átszervezés, ugyanis a 3. cikkely előírja, hogy Románia területi-közigazgatási egységei ma a községek, városok, megyék. Tehát, ez ami a jogi oldalát illeti, ami magát a folyamatot illeti az a következő: az emberek megkérdezése nélkül nem lehet olyan döntéseket hozni, amelyek életükön változtat, radikálisan érinti őket. De mondhatom ezt egy településre is. Nem lehet egy település sorsáról – legyen az város, falu vagy megyeszékhely – dönteni anélkül, hogy referendumot ne szervezzünk arra vonatkozóan, hogy mit akarnak a lakosok. Ez az alapállás amiből az RMDSZ kiindul. A rendszer hatékonyságának növelése egy hosszú folyamatot feltételez, amelyben a hangsúlyt az érintettekkel való állandó párbeszédre, illetve tanulmányok készítésére kell helyezeni. Lengyelországban is, pédául, egy több éves folyamat eredményeképpen hajtották végre a területi-közigazgatási átszervezést. A jó példából mindig lehet tanulni. Nem jelent megoldást az, hogy félév alatt egy politikai alakulat jön egy javaslattal és ezt próbáljuk tenni-venni, fóldozni, módosítani, mert az alapvető célkitűzéseket kell leszögezni, az alapvető célkitűzés pedig a decentralizáció és a bürokrácia-mentesítés, hogy a településeknek és a közösségeknek jobb élete legyen, Ezután a politikai és tárgyalásos vita következik és majd ebből áll össze egy országos terv. Ez az RMDSZ-nek az elképzelése. Az RMDSZ számára a priorítás az, hogy közösségeinket, az anyanyelv használatát, a kulturális és oktatási hálózatainkat megőrizzük, ez maga a legalapvetőbb célkitűzés, amelyet a Szövetség a sajátjának tud és amiért dolgozik 1989 óta.
Kérdésünkre, hogy a területi-közigazgatási átszervezésről van-e elképzelés, vélemény más magyar szervezetek részéről – például az Erdélyi Magyar Szövetség -, tettek-e javaslatokat erre vonatkozóan, Biró Rozália kihangsúlyozta:
Nem véleményt kell nyilvánítani, hanem megalapozott párbeszéd kell és tanulmányok kellenek, amelyekre alapozni lehet. Akkor lesz életképes bármilyen átszervezés, ha figyelembe vesszük azokat a meglévő struktúrákat, amelyek most működnek, ha figyelembe vesszük azt, hogy a romániai magyar közösség számára a legfontosabb az, hogy az anyanyelvhasználatot, a közösségi intézményeket – oktatásban, kultúrában – megőrizzük, és ennek megfelelően kell felépíteni egy olyan életképes elképzelést, amellyel, gyakorlatba ültetve, megtudjuk őrizni mindazokat a közösségi értékeket, amelyekkel rendelkezünk. Nem az a megoldás, amit az egyik vagy másik párt mond, mivel nem lehet az emberekről és a közösségekről dönteni ezek megkérdezése nélkül.
Arra vonatkozóan, hogy mennyire érintik a költségvetési megszorítások az államapparátuson belüli magyar érdekeltségű intézményeket, például az Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályát vagy a Nemzeti kisebbségek kérdéseit tanulmányozó intézetet, a parlamenti képviselő elmondta:
Ha a költségvetést elemezzük, akkor kénytelenek vagyunk kiindulni abból, amit úgymond örököltünk és ez nem más, mint egy 8,5%-os költségvetési hiány. Tehát ebből kellett kiindulni. Emellé kell tenni azt a vállalásunkat, hogy hét év alatt ezt a hiányt 3%-ra csökkentjük. A költségvetés kidolgozásakor azokból az alapelvekből indultunk ki, amelyeket az RMDSZ kitűzött és amitől nem tágíthatunk. Az első, hogy az emberektől ne vegyünk el pénzösszegeket, a másik hogy folytassuk a fejlesztéseket és a harmadik az, hogy egy felelősségteljes költségvetést építsünk fel. És ennek alapján alakult ki a költségvetés, aminek a sarokszámai a 2,5%-os gazdasági növekedés, 4,4%-os infláció 2025-re és 7%-os költésgvetési hiány. Ugyanakkor az a vállalás is, amely részünkről a kampányban, a tavalyi év folyamán is elhangzott és most is, hogy az áfá-t nem növeljük, hogy a nyugdíjakat és béreket kifizetjük. Most azt láthatjuk, hogy a nyugdíjak, a 2024-es szinten tartva, az idei bruttó hazai terméknek a 9,6%-át teszik ki. Célunk, hogy a kis jövedelmű nyugdíjasoknak legyen egy egyszeri kifizetés az év végén, ami egyféle 13. nyugdíjat, anyagi támogatást jelent majd. A bérekre vonatkozóan: a nettó átlag bér 6,1%-ot fog növekedni, ami azt jelenti, hogy ha az infláció 4,4% akkor nemhogy a reálértékét megörzi, hanem növekedni is fog, ez egy olyan 5355 milliárd lejes tétel a költségvetésben. Ugyanakkor költségvetésünkről valóban elmondható, hogy egy beruházási alapú gazdasági növekedésre épülő költségvetés, hiszen a brutó hazai termék 7,8%-t irányozza elő beruházásokra, ami gyakorlatilag befektetés a jövőben, hiszen azt jelenti, hogy olyan infrastruktúrális beruházások folytatódnak, mint autópályák, regionális sürgösségi korházak építése, 75 új bölcsődének az átadása. Az Anghel Saligny Országos Beruházási Programban pedig 15 milliárd lej van előirányozva vállalkozást ösztönző programokr. És ami nagyon fontos és valóban először történik meg, valós Országos Szolidarítási Alapot hozzunk létre, ami az jelenti, hogy a személyi jövedelmi adóból minden település beszolgáltat 14%-ot a Szolidarítási Alapba. Ennek egy része már megvalósult az elmúlt években, de soha egyszer nem történt meg az, hogy ez Bukarestre is vonatkozó legyen. Most Bukarest is beszolgáltat 14%-ot, és ez az összeg kerül majd országosan visszaosztásra, és ami nagyon-nagyon fontos az, hogy a visszaossztás ezentúl csakis a népszámlálási adatok szerint történik, hiszen az mutat reális képet. Ami az intézményeket érinti, arra törekedtünk, hogy mindenhol lehetőleg a 2024-es színt megmaradjon, illetve azokon a területeken, amelyek nagyon fontosak, ott növekedjen. Így az egészségügyi minisztérium költségvetése 30 szézalékkal nagyobb, a szállítási minisztérium költségvetése 20%-al, a fejlesztési minisztérium költségvetése 5,6%-al, míg a két intézmény, amelyről ön kérdezett és amelyek ránk vonatkoznak, maradnak ugyanannyival, mint 2024-ben és esetenként valamilyen más forrásból, pédául EU-s forrásból próbáljuk növelni a költségvetésüket, annak érdekében, hogy több eredményt tudjunk elérni, de ezt csak úgy lehet, hogyha azt a behajtatlan, több mint 30% fölötti áruforgalmi adót, – sajnos a legnagyobb szálalékos arány az EU-ban- drasztikusan csökkentjük 2025-ben. Ugyanakkor egy karcsúbb államot kell kialakítanunk, vagyis, az állami és önkormányzati fizetéseket csökkentjük, az alkalmazottak számának csökkentésével. Mi itt megléptük, vagy meg fogjuk lépni, hogy az alkalmazottak számának a csökkentése a képviselőházban 7%-os legyen, a szenátusban 5%-os, az elnöki hívatalban 10%-os, a minsztériumok esetében 5%-os, és nyilván az állami vállatoknál, ügynökségekben is hasonló csökkentéseket kell végrehajtani. Eltökélt szándékunk, hogy felelősséggel ragaszkodjunk a sarokszámok megvalósításához, hogy megtudjuk őrizni az inflácót, a költségvetési hiány 7%-ra való leszorítását.
Tekintettel arra, hogy Biró Rozália a képviselőház Európai Ügyek bizottságának az alelnöke is, megkérdeztük hogy milyen hatással lehet az erdélyi magyar kisebbség érdekeire és terveire a FIDESZ magyarországi népszerűségének esetleges csökkenése, ugyanis a közvéleménykutatások szerint Magyarországon, Magyar Péter és pártja, a Tisza Párt, egyre inkább erősödik a FIDESZ-hez képest.
A romániai magyar közösségeknek, de mondhatjuk úgy is, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségeknek is, akik nemzeti kisebbségként élnek, nagy szüksége van egy erős és stabil anyaországra. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az országaink közötti bilaterális kapcsolatok is jók, szerteágazóak és stabilak legyenek. Ez érdekünk. A magyarországi belpolitkai változásoknak mi külső szemlélői vagyunk, nem tudunk, de nincs is jogunk beleszólni. Meggyőződésem az, hogy minden lehetőséget ki kell használni arra – és értem itt akár helyi önkormányzati, akár országos szintet -, hogy ezeket a kapcsolatokat építsük és erősítsük. Én úgy gondolom, mint a közösségépítést nagyon fontosnak tartó politikus, hogy a határokon átívelő hálózatok és közösségek kiépítése élvezik azt a priorítást, amelyekre nekünk fókuszálni kell, és mondok egy-két pédát, hogy érthetőbb legyen: az elmúlt három-négy évben az RMDSZ Nőszervezetének támogatásával épül az erdélyi magyar nyugdíjas klubbok szervezetének hálózata, ugyanígy elkezdtük a tavalytól építeni az egyszülős családok hálózatát, és folytathanám a felsorolást. Nekünk erre kell elsősorban fókuszálni és ugyanakkor felelőséggel használni azokat a támogatásokat, partneri kapcsolatokat, amelyeket az elmúlt években kaptunk Magyaroszágtól és a magyar kormánytól és amelyek nagyon jelentős mértékben segítették nemzeti közösségeink megerősödését. Nem szeretnék én itt most más Kárpátaljai – amely a háború miatt nagyon nehéz példa -, Felvidéki vagy Muravidéki magyar nemzeti közösségről beszélni, csupán az erdélyi magyar közösségről és mondani azt, hogy azok a programok, azok a partnerségek, azok a projektek, amelyeket a magyar kormány támogatásával tudtunk végig vinni és gyakorlatba ültetni, kiemelten fontosak voltak közösségeink számára, hiszen olyan új élettereket és lehetőségeket biztosítottak, melyeknek köszönhetően a szorványközösség is, de a tömb magyarság és erősödik. A legfontosabb számunkra az, hogy megőrizzük közösségünket, ehhez pedig az kell, hogy jó életfeltételeket, minőségi, magas szintű oktatást tudjunk biztosítani gyermekeink számára és biztonságot a nyugdíjasoknak és akkor elmondhatjuk tettünk azért, hogy közösségünk megmaradjon, zárta gondolatait Biró Rozália parlamenti képviselő.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Average Rating