Angela Merkel német kancellár február 2-án villámlátogatást tett Magyarországon, mely alkalommal Orbán Viktorral, Áder Jánossal, a hazai zsidó szervezetek vezetőivel, német vállalatok vezetőivel és az Andrássy Egyetem diákjaival is találkozott. A magyar kormányfővel megtárgyalt témák többségében egyetértést mutatott, egyedül az illiberális demokrácia kérdésében volt kritikus.
Angela Merkel, Németország kancellárja budapesti útja egy hosszabb sorozat kezdőállomása volt, mivel ezt követően, rövidesen, az Egyesült Államokba és Kanadába utazik, ahol Barack Obama amerikai elnökkel és Stephen Harper kanadai miniszterelnökkel találkozik.
A kancellárt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, Szijjártó Péter külügyminiszter fogadta. Orbán Viktor miniszterelnökkel a Parlamentben találkozott, ahol a felek megbeszélést folytatottak.
A két politikus nemzetközi sajtótájékoztatón beszámolt a tárgyalásról. Mint a magyar kormányfő elmondta, áttekintették az EU előtt álló kihívásokat és az Oroszországból Ukrajnán keresztül érkező gázszállítás ügyét is.
Illiberális demokrácia
Angela Merkel megjegyezte, a kétoldalú megbeszélésen szóba került illiberális demokráciát érintő párbeszédet el kell mélyíteni. Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen fogalmazott. Mint mondta, minden nemzetközi fórumon ki fog tartani amellett, hogy nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, s ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit szerinte nem lehet megadni neki.
A német kancellár a sajtótájékoztatót követően német vállalatok vezetőivel, majd Áder János köztársasági elnökkel találkozott. A kancellár látogatása idején az Alkotmány utcában és a Kálvin téren, a Szabó Ervin könyvtár tőszomszédságában is összegyűltek demonstrálók. Előbbi helyszínen csupán néhányan, utóbbin legfeljebb pár százan vehettek részt a MostMi mozgalom szervezésében, és jórészt a kormány intézkedéseivel kapcsolatosan szólaltak fel.
Talárt kapott a kancellár
A Sándor-palotából az Andrássy Egyetemre autózott Merkel, ahol díszdoktorrá avatását követően diákok tehettek fel politikai és gazdasági kérdéseket a kancellárnak, többen személyes kérdéseket is nekiszegeztek a politikusnak. A megbízható partner Oroszországról, politikai karrierjének kezdetéről és a fogyatkozó népességű Európáról is beszélt a kancellár.
Hivatalos látogatásának utolsó helyszíne a Dohány utcai zsinagóga volt, ahol a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel ült asztalhoz. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ATV-nek jó hangulatú beszélgetésről beszélt, melyen kitértek az európai és a hazai antiszemitizmus, valamint az oktatás kérdéseire. Külön szót ejtettek a magyarországi holokauszttúlélők szociális helyzetéről, valamint a német kormány által biztosított kárpótlás felhasználásáról.
A megbeszélés jó fél órával tovább tartott a tervezett programnál. A német kancellár a látogatás során lerótta kegyeletét a holokauszt mártírjainak Emanuel-emlékfájánál is.
Ezután indult el a kancellár konvoja a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.
A nemzetközi sajtóban továbbra is téma Angela Merkel magyarországi látogatása.
A Kommerszant orosz napilap kommentárja szerint Angela Merkel annak fontosságára emlékeztette Orbán Viktor kormányfőt, hogy kövesse a liberális értékeket és ne kételkedjen Brüsszel politikájában. Szergej Sztrokany azt írta, a két állami vezető nyilatkozataiból kitűnt, hogy az Európai Unión belül továbbra is komoly súrlódások vannak. Ez alapot ad Oroszországnak arra, hogy Európán belül Magyarországra továbbra is lehetséges szövetségesként tekintsen. “Budapestet Brüsszelnek a magyar miniszterelnök elleni harca készteti a szövetségesek keresésére” – idézte a lap Nagyezsda Arbatovát, az orosz tudományos akadémia világgazdasági kutatóintézetének osztályvezetőjét. A szakértő szerint a magyar kormányfő ilyen szövetségest lát Oroszországban, amelynek ugyancsak bonyolult a viszonya az Európai Unióval Ukrajna miatt.
A lengyel Rzeczpospolita szerint Orbán Viktor politikai pragmatizmusról tett tanúbizonyságot az Angela Merkellel folytatott megbeszéléseken. „Miközben a sajtó a politikai vitára koncentrált, a két vezető politikus a német konszernek számára előnyös, fontos gazdasági szerződésekről állapodott meg. Ilyen például a Siemens bevonása a paksi atomerőmű bővítési projektjébe, ami politikai-üzleti mestermutatványnak minősíthető. Amennyiben a paksi tortából a nagy német konszern is részesül, Nyugaton lényegesen elhalkulnak a bíráló hangok” – írta Jaroslaw Gizinski. A magyar kormányfő a Merkel-látogatással akarta a világ előtt bebizonyítani, hogy nemzetközi szintén nincs „üvegkaranténba” zárva, az ellenzékiek pedig azt remélték, hogy Angela Merkel bírálni fogja őt – írta a Der Standard.
A francia Le Monde szerint Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása az Európai Unió forrásaitól, de az orosz gáztól is függő, Putyin tekintélyelvű modelljétől megkísértett Orbán lavírozásaira világít rá. A Moszkvához való közeledést bíráló tiltakozás hatására Orbán végül visszakozott és megesküdött, hogy Merkel lesz számára a külpolitikai iránytű: újraindította az ukrajnai gázszállítást, és megszavazta a Moszkvával szembeni uniós szankciókat, a kancellár pedig így elfogadta a budapesti meghívást, írta a lap.
A Neue Zürcher Zeitung konzervatív svájci lap budapesti tudósítója szerint Merkel visszafogottan bírálta Magyarország miniszterelnökének kormányzási stílusát. Meret Baumann szerint Merkel fenntartásait közel sem olyan közvetlenül jelezte, mint ahogyan azt a kormány ellen tüntető ellenzékiek remélték. Megjegyzi ugyanakkor: aki akarta, az hallhatta a kancellár diplomatikus szavai mögött megbújó kritikát.
Average Rating