0
0
„Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból…
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sír az, aki e szót hallja.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.
Bánatban, örömben – ver az Isten vagy áld,
Hogyha elrebeged, már ez is imádság. …
Drága vigasztalás ez a szó, ez a név,
Királynak, koldusnak menedék, biztos rév.
Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom,
Nekem a legdrágább ezen a világon.
Ez a legforróbb szó, az én legszebb imám,
Amikor kimondom: anyám, édesanyám.”
(Nagy Ferenc: Édesanyám)
Idén (is) másként, nem hagyományos módon ünnepeljük egyik legszebb vallási és világi ünnepünket, az ANYÁK Napját. Egyházi, közösségi, családi ünnepségek nélkül, vagy csak nagyon szűk körökben, a járványszabályokat betartva. A Covid-világjávány megjelenéséig az élő vers, zene, ünnepi köszöntő, mosoly, ölelés, vidámság és szeretetvendégség mind része volt az Anyák-napi ünnepségeknek. Most más világot élünk…. és örüljünk, hogy élünk, hogy egészségesek vagyunk, hogy vannak édesanyák, nagymamák, dédanyák, keresztanyák és kismamák.
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba vezet vissza. Akkor tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának, az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a Húsvétot követő negyedik vasárnapon, az ún. anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét.
Amerikában először 1872-ben ünnepelték meg Bosztonban az anyák napját.
1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát fordított arra, hogy az ünnepet ismerté tegye előbb állami, majd nemzetközi szinten. Jarvis 1914-ben érte el célját, amikor Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Az Amerikában elterjedt ünnep gyorsan népszerűvé vált Európában is.
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Világszerte megünneplik ezt a napot, még akkor is ha nem ugyanazon a dátumon. A magyar nemzet május első vasárnapján.
Egyházi vonatkozásban, követendő, hogy a Tízparancsolat megköveteli az anya tiszteletét, az apáéhoz hasonlóan (2Móz 20,12; 5Móz 5,16; 3Móz 19,3). Az anya tisztelete a bölcsességirodalomban is hangsúlyt kap (Péld 19,26; 20,20). Az anya szeretete az Ószövetségben közmondásos (Ézs 49,15). Az Újszövetségben az apostoli tanítás is megköveteli az anya tiszteletét (Róm 16,13; 1Thessz 2,7 stb).
A Biblia értékrendje szerint az anyaság az asszonyi lét egyik legfontosabb feladata, és kitüntetés is egyben. A gyermekért imádkozó asszony képe rendszeresen visszatér a Bibliában. Az odaadás az anyák egyik legfontosabb tulajdonsága a Biblia szerint.
Napjainkban, amikor egészen új helyzetben élünk, s nem lehetünk együtt Anyák Napján (sem), öleljük meg virtuálisan az édesanyákat, nagymamákat, dédanyákat, keresztanyákat és kismamákat, nyújtsunk át nekik egy szál virágot, és „dúdoljuk fülükbe” a népköltészet sorait a technika segítségével, mert most csak így cselekedhetünk:
„Drága jó édesanyám, Tavasz van a világon,
Szeretetnek napja Fürdeti sugárban.
Légy megáldva hosszú És boldog élettel.
Jó anyámnak két kezét, Álld meg Isten jó szívét,
Két kezét, jó szívét, Áldd meg Isten amíg él, Amíg él.”
(népköltés)
SZERETETTELJES ANYÁK NAPJÁT KíVÁNOK!
Dr.Nagy Éva, Bukarest
a Brassói Református Egyházmegye Presbiteri Szövetségének alelnöke
Average Rating