Az Erdélyi Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének továbbképző konferenciája

„Vajon nem kell kiinnom azt a poharat, amelyet az Atya adott nekem?” – Jn. 18,11.

Ünnepi áhítattal nyitotta meg kapuit július 22-e reggel, Kőhalomban, az Erdélyi Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének továbbképző konferenciája. Igét hirdetett Miklósi Mátyás Csaba lelkipásztor, a Brassói Egyházmegye esperese, majd köszöntötte a tíz egyházmegyéből érkezett presbitereket és gondnokokat. Továbbá Szegedi László generális direktor és Pályi József, az Egyházkerület Presbiteri Szövetségének elnöke köszöntötte az egybegyülteket. E sorok írója, mint a  Brassói Református Egyházmegye Presbiteri Szövetségének alelnöke, a hit, remény, szeretet jegyében köszöntötte a konferencia résztvevőit, hangsúlyozva a „templom és iskola”, az anyanyelvű oktatás fontosságát, közösségünk, egyházunk, nemzetünk fennmaradása érdekében.

A konferencia hetén Kassay Géza brassói lelkipásztor, Sylveszter Aba János olthévizi lelkész,Szilágyi Zoltán kőhalmi lelkipásztor, Nagy Veress Csaba lelkész Nagymoháról és Nagy Veres Hajnal lelkipásztor Zernyestről, hírdette Isten igéjét, reggeli áhitaton. Ezt követően, nagyon érdekes és tanulságos előadásokat hallottak a résztvevők a konferencia minden napján.

Szegedi László generális direktor Az Úr imádsága és annak mai időszerűsége címmel tartott előadásokat több napon át, hangsúlyozva az imádság fontosságát, annak sorsát, amely két szélsőség között mozog. „Rendelt ideje van mindennek. Isten nem siet és nem késik. Az igazi imádságban folyamatosan tudunk meg dolgokat. Az imádság a legfontosabb kulcs a Mennyország felé.” – vallotta az egyházi vezető.

Másfelől, Reményik Sándor szavait idézve, kiemelte a „templom és iskola” közti együttműködést – főleg a szórványban -, hiszen az anyanyelvű oktatás az, ami megtartja népünket. Kőhalom – a konferencia helyszíne -, ennek élő példája. Reményik sorai itt nem csak vers, hanem valóság, ahol a 25 éves szórványkollégiumban 75o gyermek tanul – mondta Szegedi László lelkipásztor.

A konferencia/tábor különleges programja volt a Kőhalomhoz közeli gyülekezetek meglátogatása Nagymohán, Fogarason, Olthévizen és Alsórákoson. Mindenütt más-más jellegű közösségről, gyülekezetekről meséltek az ott szolgáló lelkipásztorok (Sylveszter Aba János,  Szász Tibor, Nagy Veress Csaba,  Csákány Antal László) és az egyháztagok. Más-más története van minden kisebb vagy nagyobb településnek, minden gyülekezetnek, minden templomnak. A szomorú viszont az, hogy szinte mindenütt „fogyunk”. Sajnos, szépen felújított impozáns templomok hívei egyre jobban „fogynak”. Ez ellen (is) kell „harcoljanak” a presbiterek és lelkipásztorok. Ezért kell dicsőiteni az Istent, kifejezni hálánkat iránta, hogy vagyunk és legyünk, mert „ott van vitalitás, ahol van dicsőités” – hangzott az előadássorozatban.

Az egyhetes továbbképző konferencia vasárnapi ünnepi istentisztelettel és úrvacsoraosztással zárult.

Jó volt találkozni, beszélgetni és énekelni, egy hétig együtt lenni régi, kedves ismerősökkel és megismerkedni új, rendkívüli személyekkel. A tábor, hitépítő és közösségformáló szerepén túl, lelki gazdagodásunkra és mindnyájunk feltöltődésére szolgált. Köszönjük  a lehetőséget. Békesség Istentől!

dr.Nagy Éva,

a  Brassói Református Egyházmegye Presbiteri Szövetségének alelnöke

és a bukaresti Calvineum gondnoka

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.