0
0
Interjú Sógor Csaba európai parlamenti képviselővel
A pontosan meghatározott jogokat és kötelességeket biztosító európai polgárság bevezetésének gondolata az 1960-as években született meg, a szerződésekben a személyek szabad mozgása tekintetében előírt elv szellemében. Az 1970-es évek közepén megkezdett előkészítő munkát követően 1992-ben Maastrichtban elfogadták az Európai Unióról szóló szerződést, amely a következő célt tűzte ki az Unió számára: „a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozottabb védelme egy uniós polgárság bevezetése útján”. Az EK-Szerződés egy új része (a korábbi 17–22. cikk) ezzel az uniós polgársággal foglalkozik.
Az uniós polgárságról három évente készít jelentést a Bizottság.
Megkérdeztük Sógor Csaba európai parlamenti képviselőt, hogy 2014 óta milyen konkrét lépések történtek az uniós állampolgársággal járó jogok támogatásában, megerősítésében?
A Lisszaboni Szerződés és az EU Alapjogi Chartája megszilárdították az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokat, lehetőségeket és biztosítékokat. Ezek közé tartozik: a más uniós országokban történő utazás, munkavállalás és tanulmányok folytatásának szabadsága, az európai politikai életben való részvétel szabadsága (minden uniós polgár választásra jogosult és választható a lakóhelye szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai) vagy a nemzeti hovatartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelem szabadsága is.
Az Európai Bizottság célzott konzultációkra alapozva rendszeresen készít jelentést annak érdekében, hogy betekintést nyerhessünk az uniós polgárság állapotába, vagyis abba, hogy mennyire ismerik és gyakorolják, illetve milyen hatással vannak ezek a jogok az európai polgárok mindennapi életére. A 2017. évi jelentésből kiderült, hogy az európaiak 87%-a tudja magáról, hogy uniós polgár, ami minden korábbinál jelentősebb viszonyszám és ez az arány a fiatalabb generációk körében magasabb. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok közül némelyik – például a konzuli védelemhez való jog – továbbra is kevéssé ismert. Az Európa a polgárokért program éppen arra hivatott, hogy kapocs legyen az EU és az állampolgárok között, célja, hogy a polgárok jobban megértsék az uniós döntéshozatal folyamatait és ezáltal saját jogaikat és lehetőségeiket is. Az idei jelentésből az is kiderült, hogy az európai polgárok mindenekelőtt a szabad mozgáshoz kapcsolódó jogokat értékelik leginkább, nagyon fontosnak tartják, hogy továbbra is képesek legyenek az Európai Unióban bárhol szabadon, biztonságban és könnyen utazni, dolgozni, üzletet kötni és tanulmányokat folytatni.
Erre a tényre alapozva a jelentésemben fel is szólítottam az EU Tanácsát és az Európai Tanácsot, hogy tegye lehetővé, hogy minden olyan ország, amely megfelel a szükséges technikai kritériumoknak, csatlakozhasson a schengeni térséghez, ami által minden uniós polgár határellenőrzések akadálya nélkül élvezheti a szabad mozgáshoz való jogát. Megjegyzem, az Európai Unió Tanácsának kiértékelése szerint Románia már 2011 óta teljesíti a schengeni csatlakozásra való technikai felkészültségi feltételeket.
Az uniós polgárságról szóló idei jelentés-tervezetre vonatkozó LIBE-szakbizottság véleményének kidolgozásával Sógor Csaba EP-képviselőt bizták meg. E dokumentumban visszatérő téma a kisebbségek védelmét szolgáló keretszabályozás hiánya. Arra a kérdesre, hogy miért ilyen nehéz egy ilyen keretszabályozás kialakítása, Sógor Csaba igy válaszolt:
Valóban, én kaptam azt a feladatot, hogy elkészítsem az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentés-tervezet kapcsán a szakbizottságom véleményét, amelyet tovább is küldtünk a Petíciós Bizottság (PETI) részére, mert az EP-en ők a téma fő felelősei. Olyan dokumentumot készítettünk és ezt a LIBE meg is szavazta, amely a nemzeti kisebbségek védelmét is többszörösen hangsúlyozza. Mi továbbra is azt kérjük, hogy legyen egy, a tagállamok számára kötelező érvényű európai uniós keretszabályozás a kisebbségek védelméről, hiszen azt tapasztaljuk, hogy ennek hiánya miatt a különböző tagállamokban még mindig különböző bánásmódban részesülnek a nemzeti és nyelvi kisebbségek, annak ellenére, hogy egy közös, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek a polgárai. Azért ennyire nehéz egy ilyen keretszabályozás kialakítása, mert ez elsősorban csak nekünk, nemzeti és nyelvi kisebbségeknek fontos. Az Unió lakosságának körülbelül 8%-a tartozik valamely őshonos nemzeti kisebbséghez és 10%-a beszél regionális vagy kisebbségi nyelvet. A többieket, vagyis a többséget meg kell győznünk arról, hogy nekik is érdekük az, hogy bennünket támogassanak. Mi, kisebbségvédelmi képviselők ezt tesszük, ezért dolgozunk. De mindeközben látnunk kell azt is, hogy az EU legtöbb tagállama számára ez a kérdés nem prioritás, gyakran tekintenek veszélyforrásként a nemzeti és nyelvi kisebbségekre. Ezeket a félelmeket pedig nem lehet egyik-napról a másikra leépíteni. Ugyanakkor most a migrációs válság sem kedvez az ügyünknek, hiszen érezhetően felerősödtek a félelmek a kisebbségekkel szemben. Mindeközben én azt tartom, hogy az európai parlamenti kisebbségi képviselők feladata az, hogy minden lehetséges eszközzel azon legyenek, hogy ne szülessen egyetlen olyan uniós jelentés sem, amely bizonyos kérdések kapcsán nem tér ki az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmére.
A dokumentumban rögzítették azt is, hogy az Európai Polgári Kezdeményezés az uniós polgárok számára lehetőséget nyújt szándékuk kifejezésére. Kérdésünkre, hogy hogyan viszonyulnak e kezdeményezéshez Franciaország, Belgium, vagy Görögország képviselői, Sógor Csaba elmondta:
Az Európai Polgári Kezdeményezés létrehozásáról és szabályozásáról 2011 februárjában döntöttünk. Ez az eszköz – amely az EU polgárai számára lehetővé teszi, hogy beleszóljanak és alakítsák az uniós döntéseket – nem tesz egyebet, mint tovább fokozza az Unió demokratikus működését. Ezért ennek az eszköznek a biztosításával mindenki egyetért. Az EU döntéshozatali rendszere úgy néz ki, hogy az Európai Bizottság terjeszti elő a törvényjavaslatokat, ezekből viszont csak akkor lesz törvény, ha ezeket az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta. Az Európai Polgári Kezdeményezés lehetővé teszi, hogy 1 millió európai állampolgár közösen különböző témákban törvényalkotási javaslat előterjesztésére szólítsa fel az Európai Bizottságot. A Minority Safepack az RMDSZ és a FUEN közös európai polgári kezdeményezése, amely kisebbségvédelmi kérdésben próbálja jogalkotási javaslat előterjesztésére rábírni az EB-t. Jelenleg az aláírásgyűjtés fázisában vagyunk, akkor fogjuk majd benyújtani ezt a kezdeményezést a Bizottsághoz, amikor összegyűl legalább 7 tagállamból a szükséges 1 millió aláírás. Jelentésemben épp ezért hívtam fel a figyelmet az eszköz fontosságára, illetve szólítottam fel a Bizottságot a sikeresen lezárult és a szükséges szavazatokat begyűjtő kezdeményezések mentén való törvénykezési tevékenységek gyorsabb elindítására.
Arra a kérdésre, hogy az év végéig milyen tevékenység, akció szerepel agendájában, az európai parlamenti képviselő megjegyezte:
Természetesen én magam is részt veszek az előzőkben említett Minority Safepackhez szükséges aláírásgyűjtésben. Nagyon sok helyre személyesen is ellátogatunk és kérjük a romániai magyar közösség támogatását. Emellett folytatjuk az Európai Parlamentben is a munkát, most éppen a LIBE szakbizottságom éves alapvető jogokról szóló jelentésébe tettem le számos kisebbségvédelmi módosítót Csáky Pál felvidéki képviselőtársammal együttműködésben, itt a jelentéstevőt kell meggyőznünk, hogy minél több gondolatunkat átvegye jelentésébe. Ugyanakkor szakbizottságomban, a Foglalkoztatási és szociális ügyek (EMPL) szakbizottságában tárgyalunk jelenleg olyan dossziékat, amelyek a külföldön munkát vállaló romániaiakat is erőteljesen érintik: ezek a kiküldött munkásokra, a szociális rendszerek koordinációjára, illetve a közúti fuvarozók helyzetére vonatkoznak. Egy egyre erőteljesebb nyugat-európai protekcionista hullámmal nézünk épp szembe, ezért nagyon fontos hogy a kelet-közép európai képviselők is kiálljanak polgáraik érdekeiért, ugyanis ezen kezdeményezések szabják majd meg például, hogy milyen feltételek alapján vállalhat munkát egy itthoni cég és annak alkalmazottjai, mennyi lehetősége van egy erdélyi kamionsofőrnek egész Európában fuvarozni, illetve, hogy a külföldön dolgozók itthoni gyerekei nyugat-európai vagy romániai gyereknevelési támogatásban részesülnek majd.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: Aradon
Average Rating