0
0
A szabadságjogok, köztük a szólásszabadság és a gyülekezési jog visszaszorulását állapította meg az amerikai külügyminisztérium 2017 március 3-án nyilvánosságra hozott szokásos évi emberi jogi jelentésében, amely lehangoló képet fest a magyarországi helyzetről, közölte a Népszava.
A dokumentum nem tartalmaz általános összefoglalót, az azt ismertető videokonferencián azonban elhangzott: a minisztérium megállapítása szerint tovább szűkült a civil társadalom tere a világban. Állami és nem állami szereplők is lépéseket tettek a civil társadalom tevékenységének szűkítésére, a média- és az internet szabadságának korlátozására és az ellenzéki hangok elnyomására. Sok országban a kormányok nyílt és közvetlen eszközökkel, így például a politikai tevékenység korlátozásával, a politikai ellenzék betiltásával vagy korlátozásával, illetve körülményes közigazgatási eljárások előírásával csorbítják az alapvető szabadságjogokat – hangzott el a videokonferencián.
A 41 év óta kiadott jelentést az Egyesült Államok nagykövetségei, konzulátusai és missziói munkatársainak és a helyi civil szervezeteknek az információi alapján állítják össze. A dokumentum valamennyi “országjelentés” előtt összefoglalja az adott országról szóló tudnivalókat és általában az emberi jogok helyzetét az országban.
Magyarországról szólva a jelentés a jelenleg legsúlyosabb emberi jogi problémának az országon áthaladni akaró migránsok és a menedékkérők kormányzati kezelését tartja. Megjegyzi, hogy egyes jelentések szerint az országba illegálisan belépő migránsokat és menedékkérőket bántalmazások érték a biztonsági szervek részéről, de a kormány nem indított független vizsgálatot ezekkel kapcsolatban. A dokumentum kitér arra is, hogy nemzetközi szervezetek és emberi jogi szervezetek kritikát fogalmaztak meg “a jogállamiság szisztematikus eróziója”, a fékek és ellensúlyok rendszerének, a demokratikus intézményeknek és az átláthatóságnak a gyöngülése, valamint “a független társadalmi hangok 2010 óta tartó megfélemlítése” miatt is.
A magyar emberi jogi problémák közé sorolja a jelentés a börtönök túlterheltségét, a fogvatartottak bántalmazását, a börtönökben jelenlévő erőszakot, a vallási csoportok politikailag meghatározott kormányzati regisztrációs eljárását, a kormányzati korrupciót, a szerkesztői függetlenséget korlátozó, növekvő médiakoncentrációt, és a civil társadalomra gyakorolt kormányzati nyomást.
Megemlíti a jelentés a nők és gyermekek elleni családon belüli erőszakot, a nők zaklatását, az antiszemitizmust, az intézményekben élő fogyatékos gyermekekkel és felnőttekkel szemben történt visszaéléseket és embertelen bánásmódot, valamint a romák hátrányos megkülönböztetését és társadalmi kirekesztését.
A magyarországi bírósági gyakorlatról a jelentés leszögezi, hogy miközben a bíróságok gyakran függetlenül működnek, előfordultak kísérletek a politikai nyomásgyakorlásra.
A szólás- és sajtószabadságról szólva az amerikai külügyminisztérium jelentése azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd.
A médiapiaci átrendeződésről az olvasható, hogy terjeszkednek a kormánybarát médiavállalkozások és csökken a független hangok száma. A magyar gazdaságot “a barátok iránti részrehajlás és az államkapitalizmus” jellemzi, jegyzi meg az emlitett forrás.
Az USA külügyminisztériumának jelentésére azonnal reagált a magyar külügyminisztérium.
“Nem alapvető emberi jog, hogy tömegek <végigmasíroznak> biztonságos országokon, megszegik a nemzetközi és a nemzeti törvényeket, és kiválasztják, hogy hol akarnak élni”, reagált szombaton a Külgazdasági és Külügyminisztérium az amerikai külügyi tárca szokásos évi emberi jogi jelentésére, tájékoztatott a Magyar Nemzet napilap.
A külügyi tárca – az MTI-nek küldött – reagálásában az áll, szemben az amerikai külügyminisztérium régi demokrata érzelmű apparátusával, a magyar kormány az illegális bevándorlással kapcsolatban egyetért Donald Trump elnökkel, a magyar emberek biztonságát tartja a legfontosabbnak.
Hangsúlyozták, hogy egy illegális bevándorlót sem engednek be Magyarországra, amíg a kérelmét el nem bírálják.
Mint írták, objektív tények mutatják, hogy a minden konkrétumot nélkülöző korrupciós vádak alaptalanok, hiszen a magyar gazdaság évek óta erősödik, a bérek nőnek, az államadósság csökken, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatt van.
A magyar emberek egymás után kétszer nagy többséggel szavaztak bizalmat az Orbán-kormánynak, az illegális bevándorlásra pedig 3,3 millió ember mondott nemet demokratikus népszavazáson. A magyar emberek döntéseit mindenkinek tiszteletben kell tartania, hangzik a külügyminisztérium reagálásában, amely nem ismeri el a kormány kudarcát, amelyet az alacsony urnákhoz járulás nyomán érvénytelennek minősitett népszavazás miatt szenvedett.
Forrás: Népszava, Magyar Nemzet
Foto: Szombat Online
Average Rating