0
0
A Székely Szabadság Napja a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján minden év március 10-én megtartott emléknap, a székelység összetartozásának napja.
Megkérdeztük Izsák Balázst, hogy hogyan haladnak a szervezéssel?
Minden évben a szervezés a külföldi vendégek meghívásával kezdődik. Gondolom, hogy ez nagyon logikus és természetes. Ez már a tavaly megkezdődött, amikor Katalóniában jártunk, Barcelonába, és katalán szövetségeseinkkel már akkor, többek között, erről is beszéltünk és ígéretet kapunk, hogy képviseltetni fogják magukat a Székely Szabadság Napján. De a többi szövetségektől is megkaptuk a választ. Tehát ez a szakasz lezajlott. A külföldi meghívottak részvétele különösen fontos, hiszen mi is, például szeptember 11-én részt vettünk Katalónia nemzeti ünnepén. Ugyanakkor, hagyományszerűen minden hazai pártot meghívtunk a Székely Szabadság Napjára. A vendégek meghívását már megszerveztük és a mozgósító felhívást is március 10-ig ki fogjuk küldeni, ami azért fontos, hogy a közösségi médiában újabb ösztönzések jelenjenek meg, hogy ne feledkezzenek meg a potenciális részvevők arrról, hogy továbbra is számítunk rájuk. Vannak még részletek, ami a reklámhoz, az esemény utóéletéhez tartozik. Bizonyos értelemben van rutinunk ennek a megszevezésében és ezt az útat járjuk végig.
Kérdésünkre, hogy a hatóságok fele kellett-e intézkedni vagy az idén erre már nem volt szükség, Izsák Balázs leszögezte:
A tavaly a Polgármesteri Hívatalnál az előzetes bejelentést letettük és a törvény értelmében a csendőrséget legkevesebb 48 órával korábban kell értesíteni. Mi nem várjuk meg az utolsó percet, időben elküldjük az előzetes bejelentésnek egy példányát, amelyben tájékoztatjuk, hogy készülünk újra az eseményre.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az állami hatóságok hogyan reagálnak az esemény megszervezésére, befolyásolja-e valamilyen mértékben az eseményt a kormány összetétele, az SZNT elnöke kifejtette:
Elmondhatom – de erre nekem nincs bizonyítékom -, hogy az elmúlt tizen valahány évben az ember azt látja, hogy évről-évre valamilyen formában megpróbálják a tíltakozó felvonulást megakadályozni, és ehhez fűződik a legtöbb esemény, tűntetések, korlátozások. Én ebből azt a követleztetést vontam le, hogy a központi hatalom úgy viselkedik, mintha neki az lenne a jó, hogyha a szervezők és közötte megjelennének más hatóságok, akik lényegében nem illetékesek, mert mi amikor elindulunk ezen a tíltakozó felvonuláson, akkor visszük magunkkal azt a beadványt, amelyet a román kormánynak és parlamentnek címezünk. Tehát, nem a csendőrségnek, nem a Polgármesteri Hívatalnak. Maga a tíltakozás nem irányul senki ellen, éa teljesen érthetetlen, hogy éppen a Polgármesteri Hívatal vagy a csendőrség vagy a helyi csendőrség volt az évek során az, amelyik megpróbálta valamilyen módon akadályozni a rendezvényt. Tehát, ha mi azért vonulnánk fel, hogy követelnénk a polgármester lemondását, a csendőrparancsnok leváltását, akkor azt mondhatnánk, hogy van egy konfrontáció közöttünk, de nincs ilyen. Hullámzó volt ez a több mit tíz év. Volt olyan, hogy úgy tűnt 2017-ben, hogy a különböző korlátozásokról és bűntetésekről már lemondtak és 2017-ben szabadon tudtunk vonulni és bűntetések nélkül. És így volt 2018-ban is 2019-ben, aztán jött a járvány és a járvány után az új polgármester és az új csendőrparancsnok előről kezdte azt, amit Dorin Florea végzett hosszú időn keresztül.
A rendezvényen összegyűltek számának van-e jelentősége abban, hogy a kormány esetleg megváltoztatja szándékát, ami a közigazgatási-területi átszervezést illeti?
A közigazgatási átszevezésről annyit tudok mondani, hogy tudomásom szerint ez a koaliciós szerződében nem szerepel. Amúgy foglalkoztat ez a kérdés és utána néztem és bebizonyosodott, hogy voltaképpen a korábbi próbálkozások 2008-2009-ben kezdődtek. A Stanomir-bizottságként emlegetett testület részletes elemzést készített és javaslatokat is tett az alkotmányos reformról, közigazgatási átszervezésről. A jelentést 2009 januárjában hallgatták meg a Cotroceni Palotában. Akkor ott volt az akkori államelnök, Traian Basescu és Emil Boc miniszterelnök, akik felszólaltak. Tehát ez akkor indult el. Benne volt ebben a szándékba a mostani közigazgatási beosztás kritikája, az hogy nem felel meg az európai integrációnak. Éedekes módon, amikor Victor Ponta került hatalomra, akkor ugyanezeket a kritikákat fogalmazták meg és a PSD is létrehozott egy szakértői bizottságot, ennek a CONREG volt a rövidített megnevezése, és ez a bizottság is készitett egy jelentést. Ezt követően volt egy alkotmánymódosító törvény, amelyet felülbirálta az Alkotmánybíróság, de végül a Colectiv tűzeset miatt kirobbant népharag lemondásra kényszerítette a Ponta-kormányt és akkor elakad ez az átszerveszés. Én azért idéztem ilyen részletesen és hosszasan, mert egy közigazgatási átszervezést, az eddigi tapasztalat alapján, mem lehet egyik napról a másikra megszervezni. Módosítani kell az alkotmányt, figyelembe kell venni a törvény és az alkotmánybírósági ellenőrzés. – Vissza akarnak térni a megkezdett folyamathoz? Újra akarják írni az alkotmánybírósági döntést a 80/2014-es Alkotmánybírósági határozat alapján, az alkotmányt módosító törvényt? Ezekről nincs semmi hír. Teljesen homályban van ez a kérdés. Tehát ha igaz az, amit elhullatnak a kormányzati körökből, hogy majd létrehoznak egy bízottságot és vázolnak egy elképzelést, egyeztetik ezt a koaliciós partnerekkel, akkor azt mondom én, valószinű, hogy még ők sem tudják, hogy mit akarnak. A fejlesztési régiók határait kijelölő 315. számú törvényt 2004 nyarán fogadták el, és akkor lehetett azt mondani, hogy ez a közigazgatási beosztás nem felel meg az uniós követelményeknek (Románia 2007-ben csatlakozott az EU-hoz), hogy alkalmazkodni kell, hogy le lehessen hívni a pénzeket, és akkor még hihető is volt, hogy talán ez az oka. Tehát azóta eltelt egy hosszú idő, évről-évre uniós forrásokat hívnak le. Most már nem olyan meggyőző, hogyha ezeknek a lehívása olyan nehézkesen megy, hogy tényleg a jelenlegi közigazgatási beosztás a „hibás”. Az idők folyamán változott ennek a megítélése is. Lényegében 2004-ben fogadták el ezt a törvényt, rá öt évre az RMDSZ benyújtott egy módosító inditványt, hogy ne nyolc régió legyen, hanem 16 és hogy a közép-fejlesztési régió helyett legyen Maros, Kovászna és Hargita megye önálló régió. Egy öt éves késéssel történt ennek a módosító inditványnak a benyútása. Most nemrég olvastam újra dr. Szilágyi Ferencnek egy tanulmányát a Magyar kisebbségben, amely arról szól, hogy a módosító inditvány lényegében egy válasz volt a riválisnak tekintett Székely Nemzeti Tanács autonómiai statutúmára. Érdekes megközelítés, egy tény, hogy ők annak idején a 315-ös törvényt megszavazták, eredetileg nem gondoltak módosításra, ezért öt éves késéssel nyújtották be módosító javaslatukat. Van olyan szakértői vélemény, amely azt mondja, hogy akkor is csak azért, hogy egy ellenpólust állítsanak fel a riválisnak tekintett Székely Nemzeti Tanáccsal szemben. Szerintem ez a fejlesztési régió ezzel a hat megyével tényleg rossz, valamivel jobb lenne a hárm megye, de a legjobb az lenne, ha Székelyföld lenne önálló fejlesztési régió és NUTS 2 kettő statisztikai fejlesztési régió. Erre lehetősg lett volna, hiszen a statisztikai régiókra vonatkozó uniós rendelet megadja a lehetőséget. Így lett Dél-Tirol önálló fejlesztési régió és van egy olyan uniós rendelkezés, amely lehetőséget ad arra hogy a népességi küszöböktől eltérjenek a NUTS 2 statisztikai régiók, hogyha kultúrális, történelmi és egyéb körülmények ezt szükségessé teszik. De úgy látom, hogy a parlamenti képviseletet felkészületlen érte a 315. számú törvény.
Tekintettel a román nacionalista mozgalom újjáéledésére, kell-e attól tartani, hogy hatással lesz valamilyen módon az esemény megszervezésére?
De mikor volt az, amikor pihent… Volt erre már példa. De lényegében egy bejelentett, békés megmozdulásról van szó, amelyről tudnak a román hatóságok, nekük kötelességük a békésen demonstrálókat megvédeni, ha egyáltalán felmerül ez a kérdés. Nem tudom előre megmondani, ez egy kiszámíthatatlan dolog.
Az interjút kászítette: Balázs Magdolna
Foto: Székely Hírmondó
Average Rating