0
0
„A magyar íj” és az EU
A magyarországi Országgyűlés elnöke, Kövér László nemrég kijelentette, hogy amennyiben az EU diktátumokkal akarja szabályozni Magyarországot, akkor el kell gondolkodni az óvatos, lassú kihátráláson.
Mi az Ön véleménye az Országgyűlés elnöknek kijelentéséről?
“Remélem, hogy csak egy elszigetelt vélemény, még akkor is, ha Kövér Lászlónak fontos poziciója van a Fideszben. Sem Magyarországnak, sem Romániának és sem az EU-nak nem lenne jó, ha a magyarországi hatóságok az Európai Unióból való kilépésre gondolnak. Ott kell lenni és ha van valami probléma ott kell megtárgyalni, hiszen az EU-nak az eszméje egy olyan eszme, amelyet a romániai magyarság is 1990 óta vall és mi azt mondjuk, hogy ott kell lenni. 1990 óta sok minden megváltozott Romániában, nem beszélve arról a 30-40 millió eurós uniós támogatásról, amelyben hét év alatt e két ország részesül. Tehát, egyértelmű, hogy egy elhamarkodott kijelentésről van szó és én nem tudok egyetérteni ezzel”.
EU-tagország versus EU-tagország
„Észak-ciprusi Török Köztársaság” a volt szocialista országok közül elsőként Magyarországon nyított nemrég képviseletet. Ez alkalommal Özdil Nami, az el nem ismert állam külügyminisztere az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnökével és a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkárával találkozott.
Az Ön véleménye szerint Magyarország helyesen cselekedett, hiszen továbbra sem ismeri el önálló államként Ciprus északi részét?
“Ez egy kényes kérdés. Nyilvánvaló ezeket a kérdéseket is az Európai Unión belül kell megtárgyalni, még akkor is, ha eltérnek a vélemények. Ciprus tagja az EU-nak és tudjuk, hogy ez esetben Ciprus melyik részéről van szó, de – véleményem szerint – egyelőre az EU-ban kell tisztázniuk egymás között a kérdéseiket. Addig nem szerencsés bele szólni, vagy bizonyos álláspontot képviselni”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Average Rating