0
0
A közelgő romániai pápalátogatás alkalmából a bukaresti Balassi Intézet május 21-én bemutatta a Márton Áron püspökről készült 53 perces dokumentumfilmet, “A püspök reggelije. Márton Áron első ötven éve”, cimű filmet Miguel Maury Buendía romániai pápai nuncius jelenlétében vetítették le a Romániai Filművészek Szövetségének székházában.
A bemutatót követően a pápai nuncius kiemelte: Márton Áron soha nem azt mondta és tanította, ami népszerűnek számított, hanem a saját értékrendje szerint azt tanította, amiben hit. A nuncius szerint a film egyik fő érdeme, hogy Márton Áronnak az első ötven évét mutatja be, amelyről viszonylag keveset tud a közvélemény. Arra biztatta a rendezőt, hogy folytassa a filmet a püspök kommunizmus időszakát felölelő életútjával..
Ezt követően Zágoni Balázs rendező és Csendes László, az egykori román kommunista titkosszolgálat, a Securitate irattárát vizsgáló bizottság tagja beszélgetett a film készítéséről, illetve az egykori püspök alakjáról és szerepéről, a huszadik század egyik legjelentősebb erdélyi magyar személyiségéről.
Zágoni Balázs dokumentumfilmje izgalmas nyomozómunka, melynek egyik szála Márton Áron gyermek és ifjúkorába, személyisége formálódásának kulcspillanataihoz vezet. A film másik szála egy elveszett archív filmfelvétel után nyomoz, az egyetlen után, amelyen Erdély legnagyobb püspöke látható.
A rendezőt, aki egyben a forgatókönyvet is írta, az izgatta, hogy miért nem maradt fenn egyetlen mozgókép Márton Áron püspökről. „Két gondolat nem hagy nyugodni. Az egyik: milyen volt ez az ember valójában? Milyen képet őriznek róla azok, akik közel voltak hozzá? Hogy hozta döntéseit, hogyan vívódott? A másik: nyolc évtizedet élt a film korában, ennek a felét Erdély katolikus püspökeként. Hogyan lehetséges, hogy erről az emberről egyetlen mozgókép sem maradt fenn? Legalább annyira szeretnék találni egy filmfelvételt róla, mint amennyire meg akarom érteni bölcsességének forrását”, nyilatkozta a rendező.
A Csendes Lászlóval folytatott beszélgetésben, Zágoni Balázs elmondta, hogy többnyire azok a mondatok kerültek be a filmbe, amelyek magáról az emberről szóltak, és amelyek az emberi „gyarlóságokat” is megmutatták.
“A rokonaival is beszéltünk, és ugye mindig a rokonok a legszűkebb keresztmetszet. A híres embereket a rokonok mindig másképp látják, és kicsit irritálja is őket a nagy legenda, ami körülveszi őket. Mert hiszen ők ismerik sokkal jobban az árnyoldalait – itt viszont nem találkoztam ilyesmivel. Mindenfelől a tisztelet és a szeretet hangját hallottam” – mondotta Zágoni Balázs.
Zágoni Balázs rendezőt a kezdetekről, a film elkészitésének ötletéről kérdeztük, aki hirportálunknak elmondta:
„2007-ben kezdtük e munkát. Igazából egy kicsit vicces a helyzet, mivel aki először figyelmembe ajánlotta az Stefano Bottoni történész barátom volt, aki Nagy Mihály Zoltán történészre hivatkozott, aki akkor az egyházi levéltárhoz is hozzáféréssel rendelkezett. Ők mindketten mondták, hogy nagyon izgalmas az anyag és jó lenne erről egy filmet késziteni. Mi akkor már túlvoltunk egy dokumentumfilmen, a Képzelt forradalmon, ami Szoboszlay Aladár ügyével foglalkozik. És azért mondom, hogy egy kicsit vicces a helyzet, mert végül is a szekuritáté időszakáig el sem jutott ez az első film, mivel megálltunk 1945-ben, mert miközben elkezdtem kutatni arra jöttem rá, hogy ez a korai időszak gyakorlatilag a jellem formálásának az időszaka, a gyerekkor, a fiatalkor, ez az az időszak, amelyet a legtöbb film öt percben elintéz, és közben nagyon-nagyon sok izgalmas dolog van. Igy kezdtünk az első időszakra koncentrálni és tényleg rabul ejti az embert a püspök személyisége. A püspök mindenképpen egy karizmatikus ember, de nem egy olyan ember, aki láthatóságra törekszik. Ő tényleg olyan, aki boldogan megy a hátsó sorban is az egyszerű emberek között, nem vágyik a fényben lenni, de viszont olyan szerep jutott neki a történelem szinpadán, hogy nagyon kemény döntéseket kellett meghoznia. Gyakorlatilag minden felelősségét megkapta egy előjárói poziciónak és ennek minden előnyéről lemondott”.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatása e filmnek, Zágoni Balázs megjegyzete:
„12 év után én is óvatosabban teszek nyilatkozatokat, sokkal fiatalabb voltam, amikor triológiát igértem. Közben születtek is filmek, tehát a későbbi időszak sokkal dokumentáltabb. A középső időszakkal, ami pont most jönne, az ötvenes-hatvanas évekkel az a helyzet, hogy ebben az időszakban senki nem mert fényképezni, filmezni. A hivatalosan megmaradt archivum-anyagok más képet mutatnak, ebben az egyháznak nincsen helye, hanem urbanizáció, város van, ipar van, munkások vannak és, mindenek fölött, a párt. Erről van anyag. Nekünk sok jó interjú-anyagunk van erről. Ezek különböző könyvekben is megjelentek. Egy részét az anyagoknak először könyvekben olvastuk, azután megkerestük az interjúalanyokat – már közülük, nagyon sokan nem élnek – és megkértük, hogy mondják el filmre. Amennyiben találunk rá módot és természetesen pénzt is, ami szükséges, folytani fogjuk”.
„A püspök reggelije. Márton Áron első ötven éve” dokumentumfilm 1944-ig követi nyomon a püspök életét, addig a kritikus pontig, amikor határozottan felemeli szavát Kolozsváron az erdélyi zsidók védelmében és tiltakozik a horthysták általi deportálásuk ellen.
Ami a film cimét illeti, Zágoni Balázs a film egyik részletéből ihletődöt, amelyben Márton Áron unokahúga, Szász Erzsike visszaemlékszik arra az idillikus reggelire, amikor egy fárasztó bérmaút után a püspök végre kint van a szőlősben, családjával együtt.
A román értelmiségi körök Márton Áron püspök személyiségét nem a legkedvezőbben mutatják be. A püspök személyiségéről szóló több cikk (például a Petre Ţurlea által az Angvstia lapban közölt cikk) nacionalistaként állitja be, olyan emberként, aki nem volt toleráns a románokkal szemben és aki mindig provokálta a román állami hatóságokat. A Hargita és Kovászna megyei román közvélemény szerint a püspök személyiségét az erdélyi irredenta akciókban „lándzsa élként” betöltött magatartásáért propagálják most. Az érvek alátámasztásért felidézik azt is, hogy a püspök a Székely Hadosztályban harcolt, amely szörnyű atrocitásokat követett el a román lakosség ellen az első világháború végén.
Készitette: Balázs Magdolna
Foto:Erdélyi Krónika/Krónika
Average Rating