Călin Popescu Tăriceanu: Románia közeledne a visegrádiakhoz

Călin Popescu Tăriceanu, a román szenátus elnöke, a Magyar Nemzet napilapnak nyilatkozott

A vitás kérdésekben az Európai Bizottság és az érintett tagország közötti párbeszédet tartja a leghatékonyabb eljárásnak Călin Popescu Tăriceanu, a román szenátus elnöke, a bukaresti kormánykoalíció kisebbik tagjának, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének vezetője. A politikus a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, pártja a magyar—román államközi kapcsolatokra és az erdélyi magyar kisebbségre való tekintettel mondott nemet a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentésre.

– A magyar–román államközi kapcsolatok jónak mondhatók, az utóbbi időben sűrűn tárgyal egymással a magyar, illetve a román külügyminiszter. Ugyanakkor régóta nem volt miniszterelnöki találkozó. Miért?

– Személy szerint kifejezetten sajnálom a kormányfői egyeztetések hiányát. Némileg meglepő számomra, hogy az én miniszterelnökségem alatt elindult közös magyar–román kormányüléseket nem folytatták utódaim. Mindkét fél érdeke lenne a még szorosabb együttműködés. Két szomszédos uniós tagállamról van szó, amelynek nyilvánvalóan megvannak a maga érdekei, de számos közös érdek is van. Álláspontjaink egyeztetése sok európai uniós kérdésben már önmagában elegendő okot adna arra, hogy legalább évente újra legyenek közös kormányülések.

– Konkrétabban milyen uniós kérdésekre gondol?

– Vannak olyan témák, amelyek vitákat gerjesztettek az Európai Unióban, mint például a migráció vagy a szabad munkavállalás körüli fejlemények kérdése. Aztán ott van a brexit. Hogyan alakul majd a brexit utáni Európa? Milyen uniót szeretnénk a jövőben: kétsebességeset, olyat, ahol konszenzusos döntéseket hoznak, vagy ahol többségi alapon határoznak s háttérbe szorítják a kisebb országokat? És ez messze nem a teljes lista.

– Az unión belül egyre hangsúlyosabb a kelet-közép-európai tagállamok együttműködése, és itt nem csak a visegrádi csoportra gondolok. Romániának hol a helye ebben a folyamatban?

– Az utóbbi két évben a V4 plusz elnevezés alatt működő együttműködésben Románia is szerepet vállalt. Ezt az egyelőre kezdetleges, formálódó közös munkát tovább lehet mélyíteni. Az uniós csatlakozást követően e térség országai rengeteg közös problémával néztek szembe. Házelnökként több alkalommal egyeztettem a visegrádi csoport tagországaiból érkező kollégáimmal, ahol rendszeresen kiderült, hogy gyakorlatilag azonosak a megoldandó témáink. Közös érdekeink vannak a térségbeli infrastruktúra fejlesztése terén, hiszen e tekintetben még mindig nagyok a különbségek az unió nyugati és keleti államai között. Én a magam részéről elkötelezett híve vagyok annak, hogy Románia bővítse kapcsolatait a visegrádiakkal.

– Romániát az utóbbi időben élesen támadták Brüsszelből az igazságügyi reform, a korrupcióellenes harc akadályoztatása miatt. Mit tud mondani ezekre a bírálatokra?

– A vitás kérdésekben az Európai Bizottság és az érintett tagország közötti párbeszédet tartom a leghatékonyabbnak. Ennek a dialógusnak a témái ugyanakkor a tényeken kell hogy alapuljanak, nem – mondjuk – olyan újságcikkek címein, amelyek valótlanságokat állítanak. A bizottságnak mélyebben meg kell ismernie a Brüsszelből kifogásolt lépéseket, csak így kerülheti el, hogy a felszínes tálalás alapján ítélkezzen. Romániában a jogállam alapintézményei stabil lábakon állnak. A korábbi években ugyanakkor valóban történtek súlyos kihágások a jogállamiságot illetően, amelyeket az Európai Bizottság vagy nem látott, vagy pedig nem akart látni. Ez ilyen formában nem folytatódhat tovább! A bukaresti kormányzat, a parlamenti többség éppen ezeket a kihágásokat próbálja korrigálni. Mi felhoztuk ezt a témát a bizottsági elnöknél és alelnöknél, s nagyon őszintén és részletesen beszámoltunk nekik arról, hogy mi történik valójában Romániában. Azt tapasztaltam, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket eddig mellőztek – mint például a napvilágot látott titkos megállapodások az igazságszolgáltatás szereplői, intézményei és a titkosszolgálatok között –, most már figyelembe veszik Brüsszelben is, s elismerik, hogy ezek súlyosan érintették az igazságszolgáltatás függetlenségét. Tehát amikor a romániai jogállamiságról beszélünk, nem kerülhetjük meg ezeket a kérdéseket, amelyekre mi éppenséggel a megoldásokat keressük.

– Az ön által elnökölt formáció két képviselője a liberális pártcsaládot erősíti az Európai Parlamentben, s ők ketten képezték a kivételt, amikor elutasították a Magyarország elleni Sargentini-jelentést. Guy Verhofstadt frakcióvezető az utóbbi időben többször is bírálta a román tagpártot, amiért a koalíció részeként a romániai jogállamiságot „veszélyeztető” bukaresti kormányt erősíti. A pártcsaládból való kizárást is meglebegtette. Hogyan reagált ezekre a vádakra?

– El kell mondanom, hogy az egyik fő ok, amiért a pártomat bírálat érte a liberális pártcsalád vezetése részéről, az éppen a Sargentini-jelentés elutasítása volt. Elmondtam liberális kollégáim-­nak, hogy két nyomós okunk is volt a nem szavazatra. Az egyik az, hogy a magyar–román államközi viszony az utóbbi tizenöt évben feszültségmentessé vált, pedig korábban ez korántsem volt így. Ma sokkal inkább egy szoros együttműködésről beszélhetünk. Az uniós szavazati jogot megvonó hetes cikkely szerinti eljárás megszavazását Magyarország barátságtalan lépésként értékelte volna képviselőink részéről. A másik ok a romániai magyar kisebbség. A legnagyobb kisebbségben élő nemzeti közösségről beszélünk az Európai Unióban. Ők is barátságtalan lépésként értékelték volna, ha mi igent mondunk az ő anyaországukat elítélő jelentésre. Ennek fényében, azt gondolom, mi korrekt módon jártunk el, s ezt nagyon világosan elmagyaráztuk liberális kollégáinknak.

Forrás: Magyar Nemzet

Foto:Világ Figyelő

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.