0
0
Cserdi cigány többségű falu Baranyában. Az a település, amely a környék legrosszabb hírű falujából pár év alatt messze földön híres, irigyelt település lett. Olyan hely, ahol mindenki akar és tud is dolgozni. Olyan hely, ahol magyarok, cigányok közösen újították fel egymás házait. Olyan hely, ahol a jó tanuló és templomba járó gyerekek ötvenezer forint jutalmat kapnak. Olyan hely, ahol mintaszerű biogazdálkodás folyik. A csoda mozgatója pedig a falu első cigány polgármestere, Bognár László. Az a cigányember, aki nem a liberális uszítók tanácsait követte, nem a bűnözőket mosdatta, hanem a helyieket elvitte a pécsi börtönbe, remélve, hogy a megtapasztalt körülmények visszatartják őket a bűnözéstől. Aztán bezáratta a kocsmát, és leszereltette a közintézmények ajtajairól, ablakairól a rácsokat. A polgármester egyből a liberális szervezetek célkeresztjébe került, támadták ezerrel, mert börtönlátogatásukat köcsögmentesítő akciónak nevezte, és nem felmentette, hanem elítélte a “megélhetési” bűnözőket. Szemére vetették, hogy szélsőjobboldali, mert a rendre, a békére és a munkával szerzett megélhetésre törekvés határozta meg tevékenységét. Bognár László nem adta fel, és Cserdin nem kell rettegnie sem cigánynak, sem magyarnak.Bognár Lászlót, hiába szélsőjobboldalizták, a cigány polgármester megértette a falu lakóival: a munka a rend elhozza a jólétet és a társadalmi békét. Az év végi ünnepek alkalmabol a Cserdi-i cigányok egy tonna, saját termesztésű zöldséget adományoztak a budapesti rászorulóknak. (www.hunhir.info)
Average Rating