0
0
Az elemzők számára nem világos, hogy az élelmiszerárak emelkedése Magyarországon a kiskereskedelmi láncok vagy a beszállítói áremelések következménye. A magyar gazdasági hírek és elemzések vezető forrása, a Portfolio a külföldi cégek által uralt szektor, a kiskereskedők elleni kormányzati offenzíváról ír. Az áremelkedések újra gyorsulásának a kontextusa a közelgő 2026-os parlamenti választás, az autóipar hanyatlása, amely Magyarország újraiparosításának gerince, a forint gyengülése, valamint az európai forrásokhoz való hozzáférés hiánya miatt megnövekedett államadósság.
Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány január óta napirenden tartja az élelmiszerárak emelkedésének kérdését, miután tavaly novemberben ismét gyorsulni kezdett az infláció. 2025 első hónapjában az éves élelmiszerinfláció 6% volt. Decemberhez képest közel 2%-kal drágultak az élelmiszerek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint alig egy hónap alatt, januárban a tej ára közel 6, a kávé 5, a zöldség 4,4 és a liszt ára 4,4 százalékkal emelkedett. A tavalyi év azonos hónapjához képest drasztikusabb az áremelkedés: a liszt 43%,-al a tej 25%-al, a tojás 24%-al, a növényi olaj 22%-al, a gyümölcs- és zöldséglevek 16%-al, a vaj 15,5%-al drágult. Hivatalos februári adat még nem jelent meg, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétvégi rendezvényén azt mondta, 7 százalékot is elérhetett az élelmiszer-infláció.
A januári adatok statisztikai hivatal általi ismertetése előtt a budapesti kormány bejelentette, hogy százra bővítheti azoknak a termékeknek a listáját, amelyeket nyomon követhet az online árfigyelő eszköz, amely akkor indult, amikor az Európát sújtó inflációs hullám a legnagyobb áremelkedést hozta Magyarországon az Európai Unión belül. A web oldal 2023 közepe óta működik, és a nagy üzletek által megjelenített árak összehasonlítására alkalmas. A kormány már régóta dicsekszik, hogy az online árfigyelő meghozta a várt sikert. Az Országos Kereskedelmi Szövetséghez tartozó nagy kereskedelmi láncok felhívták a figyelmet arra, hogy a hatóságoknak monitorizálniuk kell a beszállítókat is, mivel Magyarországon nem csak a kereskedők a felelősek az áremelésekért.
Eközben a kormány tárgyalásokba kezdett nem csak a Kereskedelmi Szövetséggel, hanem különböző ágazati érdekképviseletekkel, így a Tejtermelői Tanáccsal is. Majd február 10-én Nagy Márton miniszter új hatósági árakat jelentett be. A kormány először 2021 őszén vezetett be a hatósági árakat több alapvető élelmiszertermékre. Kezdetben hat élelmiszer volt a listán, aztán fokozatosan mások is listára kerültek, mint például: a cukor, liszt, napraforgóolaj, sertésláb, csirkemell, csirkecomb, csirke aprólék, UHT tej, tojás és burgonya. Az árak befagyasztása mellett a kormány profitkorlátozást jelentett be a kiskereskedők számára.
Orbán miniszterelnök februárban említette először, de később kiderült, hogy nem konkrét intézkedésekről van szó, hanem elvárásokról, hogy a kiskereskedelmi láncok önként alkalmazzák a korlátozásokat. A kormány kommunikációs offenzívájának fő célpontja a nagy lereskedelmi lácok, de célba vette a beszállítókat is.
A Versenyvédelmi Hatóság levélben fordult több élelmiszerpiaci érdekképviselethez, amelyek több rendben is figyelmeztettek, hogy bizonyos termékek árát emelni kell. A magyar kormány különösen az általa osztráknak tartott kiskereskedővel, a SPAR-ral áll konfliktusban. A cég azzal vádolta meg a kormányt, hogy megsértette az európai jogszabályokat az áremelések megfékezése érdekében, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen közbe. Egyes elemzők szerint Orbán célja a külföldi szereplők kiszorítása az országból, mint ahogy a bankszektor esetében is tette.
Lengyelországban, amely egy sokkal nagyobb piac, a kormány egy nemzeti élelmiszer-kiskereskedelmi lánc létrehozását fontolgatja, amelyet egy állami tulajdonú, termelőkből álló országos szövetség támogatna. A szövetség sejtje a cukortermelők csoportja lenne. De ebbe az irányba nem történt jelentős lépés, mig Magyarország más utat jár. Az Indotek magyar befektetési alap tavaly év végén vette át az Auchan kiskereskedelmi lánc magyarországi üzleteit és üzemeltetési irányítását. Az Indotek Dániel Jellinek, Magyarország egyik leggazdagabb emberének érdekeltségi köréhez tartozik, akit a magyar sajtó Tiborcz István sikeres üzletemberrel, Orbán miniszterelnök vejével hoz összefüggésbe. A befektetési alap több bevásárlóközpont és kiskereskedelmi egység tulajdonosa Magyarországon, de más országokban is.
Forrás: zf.ro/business-international/
Fordította: Balázs Magdolna
Foto: Ziarul Financiar
Average Rating