0
0
Stefano Bottoni magyar-olasz történész, a Firenzei Egyetem előadója szerint éppen az orosz külpolitika agresszív fordulata volt az, amely 2008-tól kezdődően (gondoljunk itt Grúzia letámadásáról Abházia és Dél-Osszétia miatt) egész Európában csorbította az autonómia igények hitelességét.
Oroszország birodalommegtartási kísérlete – vagy különbőző szeparatista mozgalmak nyílt támogatása több európai országban – rossz fényt vet minden regionális vagy autonómiapárti mozgalomra, véli a történész, hozzáfűzve:
Előbb a poszt-szovjet térségben használták fel a nemezetiségi konfliktust saját birodalmuk védelmére, majd 2014 óta egy egész ország létezésre való jogát kérdőjelezik meg a kisebbségi kártya cinikus felhasználásával – épp úgy, ahogy Hitler és Sztálin tették több közép-európai országgal 1938/39-ben. Ennek óhatatlan következménye a közvélemény elfordulása az autonómia eszmétől, amit sokan ma az erőszakos elszakadás első lépcsőjének tekintenek csupán, mondotta a történész, megjegzezve:
Sajnos ma sokkal nehezebb emellett érvelni, mint a rendszerváltás utáni évtizedben. Ez akkor is igaz, ha változatlanul és sikeresen működnek a korábbi időszakban kialakított kompromisszumos kisebbségi modellek, mint például a dél-tiroli vagy a finnországi svédeké.
A történész úgy gondolja, hogy a politikai instrumentalizálás nem nullázza le az autonómia gondolatának az érvényességét, de arra kényszeríti azokat a tudosókat vagy azokat a politikusokat, akik tovább is érvelnének mellette, hogy sokkal jobban körülbástyázzák a mondanivalójukat, sokkal jobban támasszák alá, mert félreérthető lehet.
A nemzeti/nyelvi alapú politikai és területi autonómia olyan fogalom lett, amit át lehet fordítani egy nagyon veszélyes irányba. Ez sajnos megtörtént és nem lehet visszacsinálni. Ezzel a teherrel kell megbírkózni, ezt a terhet kell legyőzni, összegezte Steano Bottoni
Szerkesztette: Székely Dénes
Foto: hotnews.ro
Average Rating