Egy román történész Ferenc pápa romániai látogatásának geopolitikai jelentőségét elemzi

Néhány nappal ezelőtt a román sajtó közreadta, Marius Diaconescu, egy neves történész és újságiró irását, amely elemzi Ferenc pápa romániai látogatásának fontosságát geopolitikai szempontból.

Őszentsége Ferenc Pápa ez év május 31. és június 2. között meglátogatja Romániát. A látogatás geopolitikai jelentőségű. A bevándorlásellenes politikák miatt többször is határozottan szavát emelő Ferenc pápa románia látogatásával erős üzenetet intéz a közép-kelet-európai országok kormányaihoz, és üzenetében nyitott magatartásra és toleranciára szólit. A Szentatya romániai látogatásával – amely többségében ortodox vallású ország – az ökumenizmust hírdeti.

Felmerül a kérdés, hogy Ferenc pápa miért látogat Romániába és nem Magyaroszágra? Az internet tele van olyan cikkekkel, amelyek mind azt hangoztatják, hogy Ferenc pápa azért jön Romániába, hogy a magyarokkal találkozzon Csíksomlyón, de senki sem mondja el, hogy miért nem látogat Magyaroszágra?

Emlitésre méltó, hogy a magyarországi média melynek nagyrésze az Orbán Viktor vezette kormány szolgálatában áll, azt irta nemrég, hogy Ferenc pápa a szabadkőművesség eszköze. És ugyancsak a magyarországi kormányközeli sajtó állitja, hogy a maszonéria tehető felelőssé a bevándorlási hullám kialakulásáért az utóbbi években.

Mi több, azzal vádolja a Szentatyát, hogy “nagy megértéssel és empátiával beszél az iszlámról” és úgy véli, hogy a kereszténység és a keresztény egyház helyét az ökumenizmus veszi át, melynek támogatója Ferenc pápa. Igy a kereszténység és a keresztény egyház elvesziti kiváltságos helyét. A magyarországi sajtó azzal vádolja a Szentatyát, hogy támogatja a migránsok befogadását Európában, és a szolidaritás és emberiesség fontosságát hangsúlyozza, akárcsak a szabadkőművesek. A magyarországi politikai elemzők szerint Ferenc pápa diszkurzusának középpontjában a bevándorló – mint egyén – áll és nem utal a nagy közösségekre, az európai nemzetekre, a nemzeti értékekre, a nemzetekkel szembeni toleranciára és a szolidaritásra. (“Úgy tűnik, hogy a migráns emberi jogai a legfontosabbak – vélik a magyarországi politológusok -, és a történelmi, keresztény nemzetek jogai pedig lényegtelenek, érdektelenek és tradicionalisták”).

Tamás Fricz politológus cikke, amely a magyaridők.hu portálon jelent meg, nem az egyedüli. Egy másik újságiró, akinek nagyobb befolyása van a magyarországi médiában és akit erősen támogat a FIDESZ, Báyer Zsolt, saját közösségi portálján mélységesen megsérti Ferenc pápát, akiről igy ir: “Mivel ilyen nem létezik, a pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember“. Nemcsak Orbán Viktor pártjával szemben elkötelezett magyar újságirók vádolták ilyen súlyosan és tiszteletadást nem ismerő hangnemben a Szentatyát. Jól ismert mindenki számára a magyarországi Püspöki Konferencia állásfoglalása Ferenc pápával szemben a bevándorlók kérdésében. Márfi Gyula, a Váci egyházmegye püspöke igy nyilatkozott: A Sziriából érkező muzulmánok, férfiak, nők és gyermekek egyaránt, nem migránsok, hanem hóditók. Márfi Gyula püspök elitélte Ferenc pápa álláspontját és nevetségesnek mondta a pápai tévedhetetlenséget.

Bármennyire is próbálja most a magyarországi sajtó Ferenc pápa csiksomlyói látogatását úgy beállitani, mint a magyarországi Katólikus Egyház sikere, nem rejthető véka alá, hogy a magyarországi Katólikus Egyház és a Vatikán között a viszony feszült. A magyarországi média támadásait, a magyaroszági püspökök és érsekek Szentatya elleni nyilatkozatait megsokszorozza a Magyarországi Püspöki Konferencia ellenséges magatartása a pápa reformáló projektjeivel szemben. A magyarországi püspökök nagyon jó viszonyt ápolnak a Szentatya ellenfeleivel.

A magyarországi támadásokra Ferenc pápa még 2016-ban reagált, amikor visszautasitotta Orbán Viktor kormányának meghivását a Szombathelyen született Szent Márton tours-i püspöknek szentelt ceremóniára. Az eseményre Ferenc pápa képviselőjét, Dominic prágai érseket küldte el. Ferenc pápa gesztusát úgy értelmezték többen is, hogy a Szentatya nem ért egyet a magyar kormány bevándorlásellenes politikájával és azzal a támogatással sem, amelyet a magyarországi katólikus hierarchia nyújt Viktor Orbánnak.

A magyar nyelvű sajtó már néhány hónapja világszerte hirdeti, hogy Ferenc pápa a romániai magyarok zarándokhelyére, Csiksomlyóra látogatat. A magyar, de főleg az erdélyi politikusok Őszentsége látogatását úgy állitják be, mint a magyar diplomácia sikere és csak elvétve utalnak Klaus Iohannis államfő meghivására.

Milyen magyar diplomáciai sikerről van szó – egy alkalommal egyik magyar polgármester nekem azt mondta, hogy Viktor Orbán sikere! -, amikor a budapesti kormány és a Vatikán között a kapcsolatok feszültek? Amikor a magyarországi püspökök és érsekek csaknem teljesen Viktor Orbán politikájának vannak kiszolgáltatva és a médiával karöltve támadják Ferenc pápát?

Szerintem a szükség megköveteli, hogy tisztázzunk bizonyos dolgokat, főleg magyar honfitársaink számára, akiknek nem kellene hinniük a budapesti “bűnös” szájú kormányvezérnek:

1) Ferenc pápa Klaus Iohannis, Románia elnökének meghivására látogat Romániába;

2) Ferenc pápa ellátogat a katólikusok zarándok helyére, Csiksomlyóra, amely Kelet-Európában a leghiresebb zarándokhely; Ferenc pápa nem a magyarok zarándok helyére látogat el, mivel ide nemcsak magyar zarándokok jönnek, hanem román zarándok is és sokan mások külföldről, nemcsak Magyarországról;

3) Csiksomlyó nem egy magyar nemzeti zarándok hely, bármenyire is törekszik a magyar papság ennek “elmagyarositására”, a román zarándokok számára román nyelven tartandó istentiszteletek betiltásával. Most lenne a legmegfelelőbb pillanat, hogy a csiksomlyói lelkészek felhagyjanak a magyar nacionalizmussal és lehetővé tegyék, hogy alkalomadtán román nyelven is lehessen végezni az istentiszteletet, amikor román papok kisértetében levő zarándok-csoportok igénylik ezt. Az alkalomadtán anyanyelven celebrált istentisztelet a világ minden zarándokhelyén bevett gyakorlat, Csiksomlyó kivételével;

4) Ferenc pápa az összes romániai katólikusokkal találkozik és nem azért jön Romániába, hogy kimondottan a romániai vagy a magyarországi magyar katólikusokkal találkozon. Ferenc pápa négy helyre látogat el, Bukarestbe, Csiksomlyóra, Jászvásárra és Balázsfalvára, ahol találkozik hiveivel, és ezáltal megadja a lehetőséget, hogy minél több kresztény – függetlenül, hogy milyen vallási felekezethez tartoznak – részt vehessen az ünnepi szertartáson.

Őszentsége látogatása nagy öröm a hivek számára, bármilyen vallásúak vagy nemzetiségek is legyenek. Ne feleddjük, hogy a Katólikus Egyház nem nemzeti egyház, hanem Egyetemes Egyház!

Noha, Magyarország kikéri magának a Katólikus Egyház fölötti jogát, még a középkorig visszamenő apostoli királyi státuszától fogva, Ferenc pápa Romániát látogatja meg, melynek lakossága többségében ortodox vallású, és nem Magyarországot, melynek lakossága nagyrészt katólikus vallású. A Szentatya geopolitikai üzenete nyilvánvaló. Feren pápa az ökumenizmus képviselője, nyitott magatartást tanusit más vallásfelekezetek és vallási közösségek iránt. Románia, ahol a vallásszabadságot az alkotmány szavatolja, a legmegfelelőbb hely az ökumenikus gondolat terjesztésre.

Nemzetiségtől, vallásfelekezetektől vagy vallási közösségektől függetlenül, tiszta szivből köszöntjük Ferenc pápát: Isten hozta, Szentatya, Romániába!

Szerző: Marius Diaconescu
Forrás: adevarul.ro
Forditás: Székely Dénes
Foto: Adevarul

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.