Élelmiszerbotrány – eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-európai boltok

NutellaRobert Fico szlovák miniszterelnök a visegrádi országok rendkívüli csúcstalálkozóját hívta össze a nyugat- és közép-európai országokban forgalmazott élelmiszerek eltérő minősége miatt. A szlovák miniszterelnök így akar harcolni az ellen, hogy az azonos termékeket jobb minőségben árulják tőlünk nyugatra, tájékoztatott az Inforádió.
A tervek szerint a V4-ek (Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyaroszág) miniszterelnökei a jövő hét folyamán találkoznak Lengyelországban.
A szlovák kormányfő törvényben szabályozná, hogy az Európai Unión belül ne fordulhasson elő, hogy azonos csomagolású terméket más minőségben gyárthassanak az élelmiszergyártók attól függően, hogy az unió mely országának készül.
Azt mondta, a visegrádi négyek felszólítják az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul foganatosítson intézkedéseket, amelyek meggátolnák ennek a gyakorlatnak a folytatását, jegyzi meg az emlitett forrás.
„Azért, hogy az emberek tisztában legyenek vele, hogy az adott termék ugyanaz-e, mint amilyet a nyugati országok piacán lehet kapni, vagy egy gyengébb minőségű termékről van szó, de teljesen világosan fel kell tüntetni a csomagoláson, hogy ez a bizonyos termék más. Az állampolgároknak garantálni kell a hozzáférést azokhoz a termékekhez is, melyek ugyanolyan jó minőségűek, mint a nyugati országokban, és az áruk esetleg magasabb” – fejtette ki Robert Fico.

Másrészt, az illetékes európai biztos közölte, jelenleg nincs arra lehetőség, hogy az Európai Unió fellépjen a nagy élelmiszergyártók ellen, ha egyes tagállamokban azonos márkanév alatt különböző minőségű termékeket forgalmaznak. Ha az Európai Bizottság negatívan áll a javaslathoz, a szlovák miniszterelnök kész ugyanolyan erélyesen fellépni az ügyben, mint a menekültekkel kapcsolatban.

A szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Kamara szerint az élelmiszerek kétféle minőségének igazolása ismét megerősítette őket abban, amire már hosszú ideje igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét, hogy győződjenek meg az áru eredetéről, és főleg hazai termékeket vásároljanak, tájékoztatott az Inforádió.

Robert Fico nem zárta ki, hogy szükség esetén a szlovák kormány az európai polgári kezdeményezés eszközéhez is folyamodhat ebben a kérdésben. Ha ezt több országból legalább egymillió állampolgár támogatná, az Európai Bizottságnak kötelezően foglalkoznia kellene a témával, tájékoztatott az index.hu portál.

Amennyiben a mai helyzet rövid időn belül nem változik, Pozsony kész válaszintézkedéseket hozni. “A vita lényege lehet például az, hogyha Brüsszel ebben az elvi ügyben nem  hajlandó  támogatni  bennünket (…), akkor mi Szlovákiában hozunk egy olyan belső előírást, miszerint például minden közétkeztetési hálózatba kerülő élelmiszer mondjuk kizárólag Szlovákiából származhat. Szlovák szakértők korábban sajtóban közölt álláspontja szerint egy ilyen intézkedés jelenleg nagy valószínűséggel sértené az európai uniós jogot.

Az ügy Magyarországon is vitákat váltott ki, a kormány vizsgálatot rendelt el.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég 24-féle terméket vizsgált meg. A magyarországi hatósági vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a multinacionális élelmiszergyártók eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjaitk. A Földművelésügyi Minisztérium szerint a problémát uniós szinten kell kezelni.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és a jelölésük alapján.

Az Nébih egyes édesipari termékek vizsgált meg, közismert márkájú csokoládékat, a Nutella mogyorókrémet, melyek esetében eltéréséeket tapasztalt. Az italok közül a Coca-Cola esetében is szembetűnő volt a különbség. A Magyarországon kapható változat illata kevésbé telt, kevésbé összetett, ami a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet a Nébih szerint. Az összetételt tekintve a magyar Coca-Cola cukortartalma kicsit magasabb volt (0,6 százalékkal), ráadásul az osztrák verzióval ellentétben olcsóbb, kukoricaalapú édesítő felhasználásával készült. A Nesquick kakaópor magyar változatának illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.

A vizsgált tejtermékek – Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt ital – érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen. A magyar puding hígabb, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge. Az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik, a joghurtnál pedig az aroma különbsége miatt a magyar harsányabb ízű és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztet.

A legszembetűnőbb különbség az instant leveseknél figyelhető meg. A Nébih kétféle Knorr porkeveréket vizsgált, de az azonos megnevezés és termékmegjelenítés ellenére sem sikerült igazolni, hogy két egyforma levesporról lenne szó. A Knorr marhahúsleves kagyló­tésztával és húsgombóccal megnevezésű termék csomagjában a magyar vásárló 48 gramm, míg az osztrák fogyasztó 60 gramm levesport kap a pénzéért. Mindkét változatból három adag leves készíthető el, ám az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel duplaannyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban, így ugyanakkora adagban ötödével sűrűbb, intenzívebb ízű levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja.

A magyar agrár­tárca szerint is az érintett tagállamok összefogásával, uniós szinten kell kezelni a problémát, jegyzi meg a Magyar Idők napilap internetes oldala.

 A Magyar Márkaszövetség múlt heti közleménye szerint, a különböző helyről beszerzett alapanyagok, az eltérő tárolási körülmények vagy a lejárati idők is befolyásolhatják a termékek ízét, de a felelős gyártók a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatják a vásárlókat az összetevőkről, irja a Magyar Hirlap.

A szervezet az osztrák és a magyar boltokban kapható egyes élelmiszerek közötti különbségekről szóló kritikákra reagált, és hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatai többnyire semmiféle érdemi különbséget nem állapítottak meg a Magyarországon és más országokban forgalmazott élelmiszerek összetevői között, miután a márkatermékek túlnyomó többségét általában ugyanabban az üzemben, azonos alapanyagokból, azonos receptúrával készítik.

Eltéréseket okozhat az is, ha a vizsgált termékek különböző országokban, különböző gyártósorokon, vagy eltérő származási helyről beszerzett alapanyagokból készülnek – tették hozzá.  Kiemelték ugyanakkor, hogy a felelős gyártók mindig a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az összetevők pontos feltüntetésével tájékoztatják termékeik tartalmáról a fogyasztókat.

A tájékoztatás szerint a Magyar Márkaszövetség 60 tagvállalatának 95 termelési helye van Magyarországon, közvetlenül több mint 23 ezer embert foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk mintegy 1800 milliárd forint, adó- és járulékbefizetéseik meghaladják az évi 450 milliárd forintot.

Tagvállalataik csaknem 30 ezer hazai beszállítótól mintegy évi 500 milliárd forint értékben vásárolnak alapanyagot és szolgáltatást, tudtuk meg a Magyar Hirlap tájékoztatásából.

 Az élelmiszerbotrányhoz a szlovák és a magyar hatóságokhoz csatlakoznak a cseh hatóságok is, melyek szerint a multinacionális cégek silányabb élelmiszertermékeket forgalmaznak a szegényebb és kevésbé versenyképes piacokon. ”Néhány termék esetében mi vagyunk Európa szemétlerakata”, mondotta Marian Jurecka cseh mezőgazdasági minister.

Az élelmiszerbotrány kirobbant Romániában is. Petre Daea mezőgazdasági minister pénteki, marosvásárhelyi sajtóértekezletén közölte, hogy az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársaiból álló bizottságot hoztak létre. A testület feladata, kideriteni, hogz van-e példa Romániában is arra, hogy a nemzetközi cégek eltérő minőségű és összetételű élelmiszertermékkel látják el a nyugat, illetve a kelet-európai üzleteket, tájékoztatott az Agerpres nemzeti hirügynökség.

Foto: hataratkelo

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.