0
0
Magyaroszág miniszterelnöke, Orbán Viktor, Nagyszalontára látogatott a választások előtt, kampánytúrnéja részeként, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökének meghívására.
Szabó Ödön parlamenti képviselőt megkérdeztük, hogy hogyan értékeli a magyar miniszterelnök nagyszalontai látogatását, mennyire volt az fontos a romániai magyarság számára?
-Úgy gondolom, hogy azok, akik szimpatizálnak Magyarország miniszterelnökével, azoknak egy nagyon fontos üzenet volt. Nyilvánvaló, hogy a harcainkat mi kell megvívjuk, és ezt a miniszterelnök is elmondta, de biztosított afelöl, hogy a támogatók táborában van.
A továbbiakban megemlítettük Orbán Viktor nagyszalontai kijelentését, miszerint: „Nekünk az RMDSZ képviseletére az Európai Parlamentben szükségünk van. Arra kérem önöket, hogy küldjenek minél több magyar békepárti képviselőt az Európai Parlamentbe, mert könnyen lehet, hogy ez a választás dönti majd el, hogy Európa végül ki tud maradni ebből a háborúból, vagy beletéblából”.
Ebből kiindulva megkérdeztük, hogy véleménye szerint a béke érdekében folytatott diszkurzusok nem szorították valamelyest háttérbe, például, az autonómia-törekvéseket?
– Én azt gondolom, hogy ezeket nem szabad egymás ellen kihasználni. A dolog nagyon egyszerű, néha az élet átírja a priorításokat. A magyar kisebbség jogai szempontjából a tökéletes tényt jelentené az autonómia és azt hiszem, hogy ezzel mindenki egyetért. De akkor, amikor aközött kell választani, hogy egy olyan háborús környezet alakuljon-e ki a továbbiakban, ahol önnek, a fiamnak vagy nekem el kell menjünk a háborúba, akkor azt gondolom, hogy ez felülírja a prioritásokat és ezeket a kérdéseket akkor kell újraelemezni, amikor ott van az ideje. A prioritásokat nem szabad egymással szembe állitani, hanem azt priorításként kell kezelni, hangsúlyozta Szabó Ödön.
Arra a felvetésre, hogy Belgium után Ausztria is támogatja a 7-es cikkely folytatását Magyarország ellen, amely esetleg a magyar szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet, lehet-e számitani stratégiaváltásra, a Minority SafePack európai őshonos kisebbségvédelmi kezdeményezésében foglalt jobboldali kérések kapcsán, elmondta:
– A kisebbségvédelem területén mindkét országnak van egy sajátos tapasztalata, akár a belgákról, akár az osztrákokról beszélünk. Nekük el kell mondanunk, hogy mi semmi többet nem akarunk, például, itt, Erdélyben, mint amit ők kiharcoltak valamilyen formában saját nemzetrészük számára: Ausztria Déi-Tirol esetében, vagy az amit Belgium adott a német ajkú közösségnek. Azt gondolom, hogy vannak jó európai modellek és ellehet mondani a belgáknak is és az osztrákoknak is, hogy mi semmi mást nem akarunk ezekben a kérdésekben, csak olyan dolgokat, amelyeket ők már rég kiharcoltak vagy odaadtak saját nemzetükhöz tartozó közösségeknek. Lehet ezekről higgadtan beszélni, de azért legyün őszinték, nem használ nekünk az, hogy Oroszország az agressziót, a kisebbségi retorikát, legitimációs forrásként használta egy másik ország megtámadására. Ez nem tett jót a kisebbségi ügyek kezelésében.
Kérdésünkre, hogy a választások után az RMDSZ és a FIDESZ ugyanabban az európai politikai családban marad-e továbbra is, mivel a FIDESZ nem zárta ki annak lehetőségét, hogy átigazol az Európai Parlament euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládjához, lévén hogy szerinte fontos a jobboldali pártok együttműködése, a parlamenti képviselő kifejtette:
– Az RMDSZ-nek és az erdélyi magyar közösségnek a legnagyobb biztonságot az jelenti, hogy ha a legnagyobb európai pártcsalád része. A FIDESZ elég erős önmagában, ha átigazol egyik pártcsaládból a másikba, hogy fajsúlyú politikai szereplővé váljon. Tehánt önmaga erejéből tud erő lenni, mi meg a csapat erejéből tudunk erő lenni. Úgy gondolom, hogy ezt minden józan ember érti. Ráadásul, mi nem változtattunk soha pártcsaládot. Annak idején Antal Józsefékkel együtt az Európai Néppártban voltunk, jobboldali erőként. Nekünk az a feladatunk, hogy amennyiben lehet ezt a jobboldali erőt visszahozzuk abból a lazább keretből oda, ahol annak idején az EU alapítói látták.
Megkérdeztük azt is, hogy mi a véleménye arról, hogy az AUR, élén George Simionnal, június 13-án, a Hősök Napján, az úzvölgyi katonai temetőbe készül?
– A Hősök Napja megünneplését provokációnak is felhasználhatják, a dolog két irányba megy: egyrészt megpróbálnak olyan helyzetet teremteni, hogy bennünket, ha lehet, megalázzanak, és ezt nem szabad megengednünk, másrészt politikai célokat is szolgál, hiszen nagyon hamar el fog kezdődni az államelnöki választási kampány. Bővebben nem akarok belemenni, ez egy olyan dolog, amit átkell gondolni, hogy mivel használunk legtöbbet a magyar közösségnek, hangsúlyozta Szabó Ődön parlamenti képviselő.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: Edupedu
Average Rating