Elutasította a bíróság a római katolikus egyház keresetét a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében

A gyulafehérvári római katolikus érsekség keresetét Jakubinyi György érsek nyújtotta be a Batthyáneum könyvtár és annak legfelső szintjén levő csillagvizsgáló visszaszolgáltatása ügyében, azt követően, hogy a román kormány egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős restitúciós bizottsága elutasította a katolikusok  kérelmét.

Megkérdeztük Potyó Ferenc pápai prelátust, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynökét, hogy a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatásának elutasitása után hogyan fog eljárni a gyulafehérvári római katolikus érsekség?

„Most a fellebbezés következik, de e kérdében azért nem kivánok nyilatkozni, mert ezzel Komáromi Attila jogász foglalkozik, ő érintett ebben az ügyben olyan szempontból, hogy ő vesz részt a tárgyalásokon, az egész dokumentáció nála van”.

Arra a kérdésünkre, hogy jogosan követeli-e e tulajdont a román állam, Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános helynöke elmondta:

„A könyvtár soha nem volt a román államnak a tulajdona és erőltetett az egész eljárás. Battyhányi Ignác püspök végrendeletében mindenkori útódjára, a katólikus egyházra, Erdély provinciára hagyja  a könyvtárat. A „provincia”  értelmezhető: a provincia az egyházmegyét jelentette az akkori terminológiában. Most ezt próbálják értelmezni. A provincia szó használata lehetőséget ad más értelmezésre is: vannak, akik ezen Erdélyt mint politikai egységet értik. A végrendeletnek a szellemi lényege az, hogy minél többen hozzáférjenek a könyvtárhoz, hogy tanulmányozzanak.   Most nem kell önnek mondanom, hogy mennyire zárolva van a könyvtár, hogy nem látogatható, külön bukareti engedéllyel lehet privilegizált módon bejutni látogatóknak vagy kutatóknak; pontosan a végrendelet szellemével ellenkező módon járnak el. Ami pedig a visszaszolgáltatást illeti, a püspöknek az volt a célja, hogy az ilyen létesitmények önmagukban adminisztráljanak, a saját lábukon, ne úgy hogy van egy könyvtár és valaki valahonnan alkalmazottakat állit és fizet. Batthyány Ignác erdélyi püspök a 18. században a trinitáriusok templomát vásárolta meg és alakította át könyvtárrá – tudományos beállitottságú ember lévén – és ebben helyezte el az ő nagyon értékes magánkönyvtárát. Az épület tetején csillagvizsgálót is létesített, amely abban az időben rendkívül modern létesítménynek számított. Ennek a csillagvizsgálónak és az épületnek a működtetésére, fenntartására külön földterület szolgált, például a Csillagda nevű szőlős, amely ma is az érsekség tulajdonában van,  ennek a bevételeiből fedezték egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit, és amelyet nem vettek el a kommunista időben sem. A telekkönyvben az épület tulajdonosaként ez a Csillagda szerepel, amit nevezhetnénk egyféle alapítványnak is. Ugyanakkor általános gyakorlat volt egykor, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Világos, nem kell sok utánajárás, hogy az alapitványt ki hozta létre és hogy jogutódja a Gyulafehérvári Római Katólikus Érsekség. Ennek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy belefáradtunk vagy lemondunk, hiszen őseink által ránk hagyott örökség, mi nem mástól vettük el, mi nem mondhatunk le, mivel erkölcsileg is kötelez bennünket, hogy megőrizzük és tovább adjuk”.

Megjegyzendő, hogy a visszaszolgáltatási bizottság azzal indokolta döntését, hogy a visszaigénylő Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nem azonos a telekkönyvben szereplő Római Katolikus Csillagvizsgáló Intézettel (röviden Csillagda).

Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogtanácsosa 2015-ben, a Vasárnap hetilapnak elmondta: amikor Batthyányi Ignác püspök 1798-ben létrehozta híres könyvtárát és a csillagvizsgálót, akkor azt alapítványként jegyezték be, az említett névvel. 1949-ben az alapítvány megszűnt létezni, vagyonát államosították, így az jelenleg nem létezik, mert nem volt folytonosság. Az érsekség nem igényelhette vissza az épületet és ingóságokat az egykori alapítvány nevében.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól.

A 2018. július 4-én kimondott ítélet ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, az ügy várhatóan a legfelsőbb bíróságon folytatódik.

A tárgyaláson elhangzott az is, hogy, hogy Battyhány Ignác püspök végrendelete szerint az alapitványt a gyulafehervári katólikus püspökök vezetik és adminisztrálják, annak idején a Habsburg-birodalom részét képező Erdélyi Fejedelemség királyi kormányzójának védnöksége alatt.

Batthyány Ignác végrendeletében szereplő Erdély provincia megnevezést különbözőképpen forditotta le a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem két professzor-szakértője a gyulafehérvári táblabiróság számára, a Római Katolikus Egyház felkérésére. A szakértők egyike szerint az egyházi terminológiában a provincia kifejezés mindig a püspöki körzetet jelöli, s értelmezése alapján az egyetemes Római Katolikus Egyház erdélyi provinciája kapta az adományt. A másik értelmezés szerint a “provincia” kifejezés a királyi kormányzó által képviselt laikus államot jelenti.

Az állami intézmények jogi képviselői azzal érveltek a gyulafehérvári táblabiróságon, hogy “nyilvánvaló, a püspök a könyvtárat az egyháznak és Erdély Fejedelemségének adományozta, amelyet abban az időben a királyi kormányzó képviselt. Ugyanakkor Erdély kormányzója, a hivatalban levő Bánffy György 1798. augusztus 16-án jelent volt a püspök végrendeletének hitelesitésén. A püspök nem egy egyházi, hanem egy közintézményt hagyott örökségül, nevezetesen egy közérdekű kulturális alapitványt”.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto: delerdely.eloerdely.ro

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.