0
0
A magyar export nyolcvan százaléka a nagyvállalatoktól származik, noha a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják az összes munkavállaló 85 százalékát, tájékoztatott a Népszav. Erről az aránytalanságról is szó volt azon a budapesti konferencián, amelynek résztvevői a távoli piacokra irányuló kivitel további lehetőségeit vitatták meg. A cél az, hogy a kisebb cégek közül is minél több élvezhesse az export bővítésének hasznát. Kiss Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke utalt rá, hogy már a javuló adókörnyezet is komolyan segíti a külföldi versenyképességet, de bővültek a finanszírozás és a külföldi piacokra jutás lehetőségei is. Pana Petra, a külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2015-re konkrét akciótervet dolgoztak ki. Felmérték, mire van kereslet, s ehhez próbálják társítani a hazai vállalkozások kínálatát. Sokat segít a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tevékenysége: 2015 közepére már több mint 40 olyan kereskedőház lesz világszerte, amely támogatást nyújt a kivitel bővítéséhez, hasonlóan a külgazdasági attasékhoz. Lehetőség nyílik különböző kedvező hitelfelvételekre is. Emlékeztetett, hogy a magyar export 70 százaléka jelenleg Európába irányul, de kívánatos lenne, hogy ez valamelyest csökkenjen. Egybehangzó vélemény, hogy Afrika és Ázsia a lehet a legjobb felvevő. Az iránta érdeklődő cégek képviselői a konferencián tájékozódhattak az egyes területek – így a Távol-Kelet, Közel-Kelet, Afrika, India – szakértőinek tapasztalatairól is. A Távol-Kelet kapcsán többek között elhangzott, hogy a kulturális különbségeket is át kell hidalni, ott például sokkal hangsúlyosabbak a személyes kapcsolatok. Népszerű termékek lehetnek a gyapjú, a toll, az előcsomagolt élelmiszerek, a tejtermékek, a húsipari termékek, de még a szivattyúk is.
Balogh Sándor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Közel-Keleti Szakmai Osztályának elnöke kiemelte, hogy a Nemzeti Kereskedőházak (HTCC-k) segítenek közelebbi kapcsolatokat teremteni az egyes államokkal. Így pedig könnyebben létesíthetnek üzletet a magyar vállalkozások. Külön is felhívta a figyelmet az Egyesült Arab Emírségekre:„Dubai virágzik és vár mindenkit. Nincs adóhivatal, csak egy fix regisztrációs díj, ezért cserébe a tevékenységi körein belül a cég azt csinál, amit akar. Ami nehéz: mindenki oda szeretne menni, ezért tényleg olyannal kell előállni, ami különleges”, mondta Balogh Sándor.
Average Rating