0
0
Az Európai Bizottság javaslata értelmében a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést támogató aláirásgyűjtést hat hónappal meghosszabitják.
Tekintettel arra, hogy Vincze Loránt EP-képviselő az uniós polgári kezdeményezések európai parlamenti jelentéstevőjeként közbenjárt a határidő meghosszabitásáért, megkérdeztük, hogy mikortól számitható az újabb határidő?
“Az Európai Bizottság rendelet-javaslata nemcsak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemzeti régiókról szóló aláirásgyűjtésének meghosszabitásáról szól, hanem valamennyi olyan kezdeményezést érint, amelyek március 11-e után jártak le vagy amelyeknek esetében akkor kezdődött az aláirásgyűjtés. A meghosszabitás minden esetben akkor kezdődik, amikor az egyéves aláirásgyűjtési időszak lejár. A Székely Nemzeti Tanács esetében ez május 7-e volt és az a rendelet, amelyet az európai uniós intézmények el fognak fogadni arról szól, hogy a meghosszabitási időszak az egyéves időszakot követően kezdődik, fél évig tart, tehát az SZNT esetében november 7-ig. Ez a rendelet egyébként július végén lép hatályba, amikor az Európai Parlament elfogadja. Mondható, hogy az SZNT rendelkezésére egy másfél éves időszak áll. A féléves meghosszabitás azért van, mert a világjárvány idején nagyon nehéz volt aláirást gyűjteni, a polgárok nem is tudtak hozzáférni az űrlapokhoz, azok, akik mondjuk az utcán vagy nagyobb rendezvényeken szerettek volna gyűjteni azok most nem járhattak sikerrel. A Székely Nemzeti Tanácsnak most is kellene, hogy gyűjtse az aláirásokat, sajnos, nem teszi, mint ahogy más négy kezdeményezés most is gyűjt. Nekik is lejárt az egy év, de ők folytatták a gyűjtést folyamatosan. Az SZNT esetében is november 7-én le fog járni a féléves meghosszabitás. Le se kellett volna állitani a gyűjtést. Ezt az Európai Bizottság közölte a Székely Nemzeti Tanáccsal, a kezdeményezőkkel és azóta, az én kérésemre, irásban is megerősitették, hogy folytatódhat mos is a gyűjtés. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálatai is megerősitették, hogy ez a visszamenő hatályú rendelkezés már most érvényesithető, úgyhogy valóban semmi akadálya a gyűjtésnek, sőt én azt gondolom, hogy az a felelőssége a kezdeményezőknek, hogy éljenek az aláirásgyűjtést eddig támogatók bizalmával, a székely emberek bizalmával, akik ezt a témát támogatják és minél hamarabb folytassák az aláirásgyűjtési munkát, ne a jogi harcot folytassák, gyakorlatilag nincs semi értelme, a jogi helyzet tiszta”.
Arra a kérdésre, hogy kivételes esetről beszélünk az aláirásgyűjtés határidejének meghosszabitása esetében, vagy ezentúl szabályszerűen fog ez működni, Vincze Loránt leszögezte:
“A féléves meghosszabitás egy egyszeri meghosszabitás, ami magába foglalja a lehetőséget, hogy még kétszer legyen három hónapos meghosszabitás, amennyiben az összel is jáványűgyi intézkedések lesznek érvényben a tagállamok bizonyos számában és nem lehet ismét emberekkel találkozni, nem lehet rendezvényeket szervezni, és akkor a Európai Bizottság dönthet úgy, hogy meghosszabitja még kétszer három hónappal”.
Arra a kérdésre, hogy a világjárvány kihatott-e az online-aláirásgyűjtésre is, az európai parlamenti képviselő elmondta:
„Nyilván, az emberek abban az időszakban, amikor a járvány kirobban, márciusban, áprilisban, május elején nem igazán foglalkoztak más témákkal, mert mindeki azt nézte, hogy mi lesz. Hogy lehet élelmiszereket vásárolni, ha valaki beteg lesz, mi történik, mivel, úgy-e, ki sem lehetett menni a házból. Tehát, az is egy akadályoztatást jelent, hogy fizikailag lehetséges volt ugyan felmenni a honlapra és aláirni, de az embereknek nem ez volt a prioritás, elterelte a figyelmüket a járvány és ezért teljesen jogszerű ezt az időszakot úgymond kipótolni egy meghosszabitás által”.
Vincze Loránt képviselőt az RMDSZ európai kisebbségvédelmi kezdeményezéséről is kérdeztük, pontosan arról, hogy az e kezdeményezés alapján kidolgozott javaslatok mikor kerülnek az Európai Parlament elé?
“Ott is halasztás volt, sajnos, mert, be volt tervezve március végére a közmeghallgatás, éppen akkor robbant ki a járvány, zárt be a Parlament, úgyhogy valószinüleg októberben kerül sor a közmeghallgatásra. Remélem, hogy addig már lehet rendezvényeket tartan az Európai Parlamentben külső részvevőkkel is, ma nem lehet még. Mi az Európai Parlamentben dolgozunk, a munkatársak is bejárnak, de kintről, vendég nem jöhet be. Igy, ez októberre halasztódik és azt követően a bizottságnak három hónapja lesz arra, hogy reagáljon a kezdeményezésre, a javaslatokra és hozza meg az erre vonatkozó döntését. A rendelet, egyébként, arra is kitér, hogy itt is egy halasztás történik. Van még egy harmadik kategória is, hogy a tagállamok, amelyeknek meg kell vizsgálják az összegyűjtött aláirások hitelességét, most több időt kapnak erre. Ezt az időpontot is három hónappal hosszabitják meg”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: zi-de-zi.ro
Average Rating