0
0
Az erdélyi magyarok nagyobb mértékben elutasitják a bevándorlást, mint a románok vagy a magyarországi magyarok.
Egy tanulmány szerint az erélyi magyarok a romániai és a magyarorsszági átlagnál is jobban ellenzik a bevándorlást.
Többek között ez derül ki „Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen” című felmérés eredményéből, amelynek második részét a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei ismertették nemrég kolozsvári online sajtótájékoztatójukon.
Horváth István, az intézmény igazgatója felidézte, hogy az European Values Study (EVS) keretében végzett tanulmány egyedi, mivel először kerül sor arra, hogy erdélyi kutatóintézet egy erdélyi magyarokra és a finnországi svéd közösségre vonatkozó reprezentatív adatfelvétellel kapcsolódjon be egy nemzetközi összehasonlító vizsgálatba.
AZ IDEGENEK ELFOGADÁSA AZ ERDÉLYI MAGYAROK EGYIK FŐ PROBLÉMÁJA
Az azonos kérdések feltevésével Európa 42 országában végzett felmérésnek ezúttal az idegenek elfogadására és a migrációra vonatkozó részét ismertették.
Kiss Tamás társadalomkutató elmondta, a kérdések legtöbbje éles törésvonalat mutatott ki Nyugat-Európa és a volt szocialista országok között. A vizsgálat során rákérdeztek arra, hogy mennyire fogadnának el „más fajú” embert, bevándorlót, romát vagy muszlimot szomszédként.
Míg a nyugati országok polgárai befogadóknak bizonyultak, a keletiek elutasítóan nyilatkoztak. Csehországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában és Montenegróban voltak a leginkább elutasítóak a megkérdezettek az idegenekkel szemben, míg Románia inkább a kelet-európai országok középmezőnyében található.
AZ OLASZOK A LEGELUTASITÓBBAKNAK BIZONYULTAK A ROMÁKKAL SZEMBEN
Az általános kép a romákra vonatkozó kérdésnél torzult. Az olaszországi megkérdezettek például az egész kelet-európai tömbnél elutasítóbbaknak bizonyultak a romákkal szemben. Az erdélyi magyarok ebben a tekintetben Magyarországhoz állnak közelebb, de az elutasítók aránya mind a négy kategória esetében meghaladja nem csak a romániai, hanem a magyarországi értéket is.
Toró Tibor kutató elmondta: a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását szintén különbözően ítélik meg Kelet- és Nyugat-Európában, de a különbségek nem annyira nagyok, mint a bevándorlók elfogadását illetően. Az erdélyi magyarok ebben a kérdésben is Magyarországhoz hasonlítanak, és egyben mindenkinél negatívabban ítélik meg a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását.
A kutató szerint a bevándorlásellenesség mögött különböző attitűdkomponensek állhatnak, mint például a munkaerő-piaci konkurencia képzete, az ún. jóléti sovinizmus, illetve a biztonsági kockázatoktól való félelem. Ezekben a kérdésekben Romániát a kelet-európai régión belül mérsékelt értékek, Magyarországot pedig magas értékek jellemzik.
Az erdélyi magyarok a multikulturalizmus elfogadottsága terén mutatnak a kelet-európaitól eltérő viszonyulást, és a középmezőnyben helyezkednek el. Kb. azonos arányban utasítják el és helyeslik, hogy „a bevándorlók megőrizzék sajátos hagyományaikat”.
BEVÁNDORLÁS – TÖBBSÉGI SZEMPONTBÓL TEKINTVE
Toró Tibor azt mondta, ebben a kérdésben az erdélyi magyarok nem tudják, hogy többségi szempontból, vagy kisebbségi szempontból tekintsenek-e a bevándorlásra, a partiumiakra inkább a többségi, a székelyföldiekre inkább a kisebbségi attitűd volt a jellemző.
Kiss Tamás azt mondta, a nyugat-európai demográfusok és politikusok egyetértenek abban, hogy a népesség-utánpótlás nem oldható meg csak a belső reprodukcióra támaszkodva. Szerintük a népesség és a munkaerő utánpótlásához, a jóléti ellátórendszer fenntartásához szükség van a bevándorlásra. Nyugat-Európában emellett az a nézet is egyre elfogadottabb, hogy nem szabad megválogatni a bevándorlókat a kibocsátó ország, a vallásuk vagy etnikumuk szerint.
Kiss Tamás azt mondta, a 2015-ös menekültválság után a téma a politikai vita homlokterébe került, és egyes kelet-európai államokban erősen bevándorlásellenes retorika kerekedett felül.
Forrás: MTI
Foto:hirmondo.ro
Average Rating