Hóman-botrány: az MTA aligha ússza meg állásfoglalás nélkül

HOMAN
Forrás:www.atv.hu

A székesfehérvári szoborállítás meghiúsult ugyan, de Hóman Bálint ügye még távolról sem zárult le, irja a nol.hu portál. A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) szerint civil szervezet nem viselheti a Horthy-korszak antiszemita miniszterének nevét. A TEV beadványára az ügyészség kezdeményezte, hogy a névhasználat miatt a bíróság forduljon a Magyar Tudományos Akadémiához.

 Formailag a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány javasolta, hogy a szervezet névadó politikusának szobra legyen Székesfehérváron. Az önkormányzat először jóváhagyta a javaslatot, majd – miután politikai nyomásra az utolsó pillanatban a kezdeményező is elállt szándékától – visszakozott.

A TEV közben a Fejér Megyei Főügyészségnek küldött beadványában arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvények szerint szervezet elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a „XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be”. Márpedig Hóman Bálint – hangsúlyozta a TEV – részt vett a zsidótörvények előkészítésében és megszavazásában, parlamenti képviselő maradt 1944 márciusa, Magyarország német megszállása, sőt az októberi nyilas hatalomátvétel után is.

A beadványra reagálva az ügyészség közölte: a Székesfehérvári Törvényszéknél kezdeményezte, hogy a bíróság keresse meg az MTA-t.

Az akadémia 2012-ben, még Pálinkás József elnöksége idején hozott határozatot azokról a szabályokról, amelyeket az önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának vizsgálatakor kell alkalmazni. A határozat kitér rá, hogy civil szervezetek esetében a bíróság „kétség esetén” köteles beszerezni az MTA állásfoglalását. A kérelmet az akadémia elnökéhez kell benyújtani, a tudományos-szakmai vizsgálatot az MTA Bölcsészettudományi Központja végzi el.

A másik szál: Varga István ügyvéd (volt MDF-es, majd fideszes parlamenti képviselő) december végén Székesfehérváron bejelentette, hogy január 4-én pert indít az MTA ellen Hóman Bálint akadémiai tagságának posztumusz visszaállításáért. Varga arra hivatkozott, hogy 2015 tavaszán a bíróság felmentette Hómant a háborús bűntett elkövetésének vádja alól. Szerinte annak idején törvénytelenül módosították az MTA alapszabályát, amelynek nyomán Hómant kizárták az akadémiai tagok sorából.
Lovász László, az MTA elnöke több korábbi nyilatkozatában is egyértelművé tette, hogy vállalhatatlannak tartja Hóman Bálint politikai nézeteit. Hóman akadémiai tagságának esetleges visszaállításáról a tavasszal esedékes közgyűlés hivatott dönteni – ha az MTA valamelyik tagja ezt egyáltalán javasolni fogja.

A 168 Óra portál idézte Financial Times napilap szerint a Hóman-szobor felidézi Magyarországon a nácibarát háborús múlt szellemeit. A politikus hívei azt szeretnék, ha emléke tudósként maradna fenn, és nemigen hajlandók tudomást venni arról, hogy szorgalmazta a hírhedt zsidó törvényeket, támogatta a szoros szövetséget Németországgal és ily módon több mint félmillió zsidó legyilkolását.

Éppen az életrajzi tények állnak annak a vitának a középpontjában, amely azóta robbant ki, hogy a kormány úgy határozott: 15 millió forinttal támogatja a leendő Hóman-szobrot. A székesfehérvári polgármester azt mondja, a nemzetközi bírálatok mögött politikai érdekek vannak.

A tolerancia álarcában a gyűlölet kultúráját próbálják exportálni a városba. Az ellentétek rávilágítanak, hogy Magyarország küszködik a holokausztban betöltött szerepével, éspedig egy olyan országban, amelyben a radikális jobboldali, sőt néha nyíltan antiszemita Jobbik Orbán legnagyobb vetélytársává nőtte ki magát.

Magánemberként több miniszter is attól fél, hogy az ügy tönkreteszi a hatalom erőfeszítéseit, hogy eloszlassa zsidó szervezetek aggályait.

Kovács Mária, a Közép-Európai Egyetem történésze azt mondja, a szobor is abba a kategóriába tartozik, hogy dicsőítsék a háborús Horthy-rezsimet. Ezekkel a jelképekkel olyan emberek előtt tisztelegnek, akikről egykor azt gondolták, hogy méltatlanok, akik a magyar történelem legsötétebb fejezeteit képviselik.

A kérdés szakértője, Kovács András – szintén a CEU-ról – úgy véli, a magyar antiszemitizmus fő sajátossága a térséghez képest, hogy különösen nagy hangsúlyt kap a politikai vitákban és a közbeszédben.

A szakértő emlékeztet arra, hogy az ország nem fogadja el a súlyos múltat, inkább próbál méltatni bizonyos figurákat, illetve igyekszik tisztára mosni a saját mérlegét.

Az üggyel a New York Times is foglalkozik: a lap említi, hogy az amerikai kormány antiszemitizmussal foglalkozó külön megbízottja budapesti útján fontosnak nevezte, hogy mindenki tudja: mit tett Hóman a 30-as, 40-es években, amikor elvette magyar állampolgárok jogait, és amellett érvelt, hogy deportálni kell őket, ami gyakorlatilag Auschwitzot jelentette.

Ira Forman, a héten Budapesten részt vesz a Hóman háborús szerepéről rendezendő konferencián, amerikai szemszögből sokkolónak nevezte, hogy egy ilyen ember előtt tisztelegnek.

Az izraeli nagykövet azt hangsúlyozta a székesfehérvári hanukai gyertyagyújtáskor, hogy a fény remélhetőleg elűzi a sötétséget, és megmutatja a város lakóinak, vezetőinek a helyes döntést, mármint hogy nem szabad felállítani a szobrot.

A TEV egy mostani másik beadványa a Pest Megyei Kormányhivataltól azt kéri, törvényességi felügyeleti jogkörénél fogva járjon el annak érdekében, hogy a váci önkormányzat haladéktalanul változtassa meg a Hóman Bálint út elnevezését. Pásztor Tibor, a TEV munkatársa elmondta: rövidesen hasonló intézkedést kezdeményeznek a Nyirő Józsefről elnevezett közterületek esetében is. Pásztor tudomása szerint három településen – Balmazújvárosban, Kecskeméten és Szigetszentmiklóson – viseli utca, illetve köz Nyirő József nevét, aki hajdan szintén tagja volt az úgynevezett nyilas parlamentnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.