
www.maszol.ro
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) figyelemfelkeltő akciót szervez azzal, hogy október 24-én este kivilágitják Székelyföld külső határait. Balázs Izsák SZNT-elnököt az akció céljáról kérdeztük:
“Székelyföldnek azt a történelmileg kialakult természetes határát, amelyet közigazgatási határként képzelünk el, fel kell mutatni Bukarestnek, amely egy másik határban, egy másik régióban gondolkodik. Nyilvánvaló, hogy amikor Victor Ponta pártelnök lett és megismételte azt, hogy végre fogják hajtani a közigazgatási átszervezést, akkor arra a közigazgatási tervre gondolt, amely a jelenlegi fejlesztési régiókat közigazgatási hatáskörökkel ruházná fel, ami számunkra elfogadhatatlan”.
Az SZNT elnöke ugyanakkor megjegyezte:
“A kivilágitás révén a határközségek külső határai együttesen rajzolják ki Székelyföld határát. Ezeknek a határközségeknek a közössége, szervezetei, önkormányzatai, civilszervezetek, fognak gondoskodni arról, hogy Szákelyföld külső határa őrtüzekkel, fényszórókkal és más technikai eszközökkel ki legyen világitva október 24-e este”.
Azzal kapcsolatosan, hogy Székelyföld autonómia tervezetét a Tőkés László európai parlamenti képviselő által vezetett, 15 tagból álló bizottság terjeszti be a parlamenthez, Balázs Izsák elmondta:
“Az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács június 3-án megtartott gyűlésén elfogadtunk egy határozatot és egyben megállapodtunk az emlitett bizottság létrehozásában. A megválasztott személyeket azzal biztuk meg, hogy még az ősz elején szervezzék meg a bizottságot megalakitó gyűlést. Erre az alakuló gyűlésre szeptember 14-én, Marosvásárhelyen került sor”.
Arra a kérdésre, hogy mi feladata a bizottságnak azonkivül, hogy benyújtja az autonómiatervezetet, az SZNT elnöke megjegyezte:
“A bizottságnak a tervezetet a tövényhozási tanács elé kell terjesztenie véleményzésre, majd megjelentetnie Románia Hivatalos Közleményébe. Mi még egy feladatot vállaltunk, nevezetesen azt, hogy ezzel párhúzamosan elkészitjük az állampolgári törvényi kezdeményzésre vonatkozó szabályok elemzését, kritikáját, azzal a céllal, hogy el lehessen inditani ezeknek a megváltoztatását. E törvényt 1999-ben fogadták el és azóta Romániában egyetlen sikeres állampolgári törvénykezdeményzés nem volt”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Average Rating