Interjú Izsák Balázs SZNT-elnökkel

balazs izsakMint ismeretes ez év március 10-én, a Székely Szabadság Napja alkalmából  tartott marosvásárhelyi megemlékezés, felvonulás és tiltakozás szervezőit a csendőrség megbirságolta. 84 embert összesen 70.800 lejre bűntettek. A marosvásárhelyi biróság a kiszabott csendőrségi bűntetési ügyben az itélethirdetést július 21-re halasztotta.

A csendőrségi bűntetésről és a birósági itéletről Balázs Izsáktól, a Székely Nemzeti Tanács elnökétől érdeklődtünk:

 „A törvényszék a keresetet részben jóváhagyta. A bűntetés két bűntetési tételből állt: egy hat ezer lejes és egy négy ezer lejes bűntetési tételból. A hat ezer lejes bűntetési tételt eltörölte a biróság, amelyet a gyűlekezési jogról szóló törvény 26.-ik cikkének a b pontja alapján szabták ki, amely kimondja, hogy kihágással bűntetik, ha a szervezők az előzetes bejelentésben bejelentett időponttól, útvonaltól vagy helyi szintől eltérnek. A csendőrség úgy itélte meg, hogy Székely Vértanúk emlékműnél tartott megemlékezéssel rendezvényünk tulajdonképpen befejeződött és hogy jogtalanul vonultunk fel, mentünk a Prefektúra elé és ezért az emlitett törvény értelmében rótták ki a bűntetéseket. A hat ezer lejes bűntetési tételt eltörölte a biróság.  Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a biróság nem tekinti törvényellenesnek a felvonulást. A négy ezer lejes bűntetési tételt azért szabta ki a csendőrség, mert az előzetes bejelentést, a gyűlekezési jogról szóló törvénynek megfelelően kevesebb 48 órával a rendezvény előtt iktatni kell a csendőrségen. Ha nagyon rigurózusan nézzük ezt a kérdést és azt kérdezi valaki tőlem, hogy van-e nekem iktató számom a csendőrségen az előzetes bejelentésre vonatkozóan, akkor azt kell mondanom, hogy nincs. Voltam a csendőrségen, az előzetes bejelentést letettem személyesen, a parancsnoknak adtam át és én úgy gondolom, hogy ettől a pillanattól – tekintettel arra, hogy többször is voltunk a csendőrségen, többször egyeztettün – természetesnek tartottam azt, hogy a vezetőnek átadott iratot,  a hivatalos bejelentést a csendőrség parancsnoka, az intézmény vezetője beiktatja. Úgy néz ki, hogy ezt nem tette meg és ezt találták az egyetlen olyan hibának, amiért engem személyesen megtudtak bűntetni. Nagyon fontosnak tartom leszögezni azt, hogy a rendezvény jövőjét illetően ez az itélet semmiféle negativ következménnyel nem jár, tehát közösségi szempontból nem jelent egyáltalán rosszat. A négyezer lejes bűntetés személy szerint engem érint, nekem ró fel egy múlasztást, ami szerintem nem jogos, ami nem befolyásolja a legkisebb mértékben sem azt, hogy szabadon, korlátok nélkül készüljünk 2017 március 10-re. Tehát, a jogvita, ami a hatóságokkal éveken keresztül zajlott, úgy tekinthető, hogy lezárult”, magyarázta az SZNT elnöke.

A 2017 március 10-re tervezett esemény távlatában Ön már benyújtotta az előzetes bejelentést?

“A 2017-re vonatkozó előzetes bejelentést a polgármesteri hivatalhoz már letettük”.

2017 tavaszán Székely Kongresszust terveznek szervezni. Erre első izben kerül sor és milyen céllal szervezik meg?

“Tulajdonképpen egy hagyománynak a folytatása, hiszen 1902-ben, Tusnádfürdőn egy Székely Kongresszust szerveztek. Ez egy bonyolult történet, fontos az, hogy az akkori magyar kormány is támogatta, részese volt a kongresszus megszervezésének. Arra  a kérdésre keresték a választ, hogy mi Székelyföld helyzete 1902-ben, milyen eszközök állnak rendelkezésre, hogy gazdaságilag fellenditsék, tehát Székelyföld akkori jelenéről és jövőjéről szólt ez a tudományos kongresszus. Ez volt 1902-ben a Székely Kongresszus. Ennek a 100.-ik évfordulójakor, 2002-ben, a Kolumbán Gábor által vezetett Hargita Megyei Tanács szervezett egy centenáriumi megemlékező konferenciát, amely Székelyföld aktuális kérdéseire kereste a választ, tulajdonképpen az 1902-es Székely Kongresszus hagyományaihoz visszanyúlva, próbáltak ugyanazokra a kérdésekre válaszolni, a mai viszonyok között. Mi úgy gondoljuk, hogy az 1902-es Székely Kongresszus, a 2002-es tusnádfürdői konferencia egy olyan hagyományt teremtett, amit nem szabad engedni elhalni. Lényegében a harmadik Székely Kongresszusra kerülne sor jövő év tavaszán”.

Ön is részt vesz a tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen?

“Igen, épp most úton vagyok Tusnádfürdő fele”.

Előadásában milyen témáról beszél?

Ugyanúgy, mint az elmúlt években, most is az előzetes elképzeléseket egy kicsit az aktualitás felülirja, de ez eddig is igy volt. Azt hiszen ma van alkalmam beszámolni akár a tegnap meghozott birósági itéletről, annak az értelemzését megadni a Székely Nemzeti Tanács szempontjából, illetve fellebbezésünk beterjesztéséről – amit nem sokára megteszünk – a luxemburgi perben”.

Október 30-án, az egész Kárpát-medencében imanapot hirdetnek meg az autonómiáért. Ez milyen szervezési munkát feltételez?

“Szeretnénk elérni azt, hogy október utolsó vasárnapján – tulajdonképpen a Székely Nemzeti Tanács is 2003 október végén alakult meg és október utolsó vasárnapján volt a Szekelyek Nagymenetelése is –az egész Kárpát-medencében egy közös gondolkodás, közös imádkozás tárgyává tegyük ezt a célt: Székelyföld területi autonómiáját, amikor minden magyar közösség, minden magyar keresztény együtt imádkozik Székelyföld autonómiájáért. Nyilván, hogy a helyi közösségekre van bizva, hogy ez kiegészüljön, hiszen számos rendezvényt lehet ennek apropóján ugyanaz nap vagy azt megelőző napon szervezni, de itt arról van szó, hogy ha nem is gyűjtjük össze az embereket, úgy mint a Székelyek Nagymenetelésén ténylegesen,  ez az egybesereglés történjen meg legalább lélekben, gondolatban”.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto:www.belföldihirek.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.