Interjú Sándor Krisztinával, az EMNT ügyvezető elnökével

A Kárpát-medencei Magyar Autónomia Tanács nemrég Nagyváradon tartotta idei mádosik ülését.  Az autonómoakonferencián részt vett, mások mellett, Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is, aki felszólalásában úgy fogalmazott, hogy „amig a székelyföldi magyar ember közömbös az autotónima iránt, addig kevés esély van a sikerre”.

E kijelentés kapcsán megkérdeztük Sándor Krisztinát, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT)  ügyvezető elnökét, hogy véleménye szerint a székelyföldi magyarokat valóban nem érdekli az autonómia kérdése?

„Én árnyalnám ezt a kérdést és egy elemzésre hivatkozok, amely néhány évvel ezelőtt készült, s mely szerint a székelyföldi magyarok legfontosabb célkitűzése az autonómia. Más dolog, hogy gyakorlatilag amiatt, hogy az elmúlt 27 évben érdemi előrelépést nem tapasztaltak e téren sokan inkább legyintenek, ha hallják ezt a kifejezést, de ez változatlanul ott van. Az viszont biztos, hogy a lendület, a  lelkesedés alább hagyott, azonban én továbbra is úgy érzem és tapasztalom, hogy az autonómia egy vágyott cél. Valószinüleg van egy egyfajta várakozás is, hogy már történjen valami lényeges ezen a téren”, magyarázta Sándor Krisztina.

Arra a felvetésre, hogy sajtóinformációkból nem derült ki, hogy az autronómiakonferencián az RMDSZ is képviseltette volna magát, és ha ilyen fontos eseményen nem vesznek részt az RMDSZ-liderek, tagok, hogyan valósitható meg a Székelyföldre vonatkozó két autonómiatervezet közös nevezőre való hozása, amit a rendezvény másik felszólalója,  Szili Katalin miniszerelnöki megbizott szorgalmazott, Sándor Krisztina megjegyzete:

„Az autonómiakonfereciát a Kárpmét-medencei Magyar Autonómia Tanács szervezte. Mi meghivtuk és programban szerepelt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Ők nem jöttek el. Borboly Csaba egyik munkatársát küldte el a rendezvényre. Szili Katalin miniszterelnöki megbizott már korábban tárgyalóasztalhoz ültetett minket, az Erdélyi Magyar Kerekasztal keretében és a legközelebbi alkalom október első felében lesz. Én is egyetértek azzal, hogy egy ilyen rendezvényre el kellene jönni ahhoz, hogy egy tervezet mögé sorakozzon fel mindenki, amit benyújthatunk a Partlamentbe és majd elindithatunk egy erősebb nemzetközi lobbyt. A két tervezet között valóban vannak lényeges különbségek és nyilvánvaló, hogy szükség van egy kompromisszumra. Ugyanakkor azt is kihangsúlyozom, hogy attól függetlenül, hogy jelenleg nincs  egyetlen egy autonómiatervezetünk, nagyon sokat lehet tenni azért, hogy ráirányitsuk a figyelemet az autonómiaigényre úgy az itthoni lakósság, mind a külföldi illetékes szervezek tájékoztatása terén”.

A nagyváradadi ülésen elhangzott az is, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács egész sor rendezvénnyel készül felidézni azokat az eseményeket, amlyek megelőzték a trianoni diktátumot. Ezzel kapcsolatosan az EMNT ügyvezető elnöke elmondta:

“A KAMT-ban részvevő szervezetek is egyetértettek ezzel a javaslattal, amelyet úgy hirdettünk meg, hogy ezután töltünk fel tartalommal, hiszen van még idő, mivel gyakorlatilag a rendezvénysorozat az 1918-1920 közötti időszkra utal, hiszen a Trianoni Békeszerződést 1920-ban irták alá. Számunkra a Centenáriumi Év nem 1918-ban kezdődik és ér véget. Olyan programokat is tervezünk, amely megszólitja a fiatalabb nemzedéket, amit én nagyon fontosnak tartok. Úgy, hogy változatos eszközökkel és nem klasszikus konferenciák, és kiadványok szintjén tervezzük e programot, hanem only-ne programok formájában, igyekszünk ráirányitani a mostani tizenéves, húszonéves fiatalok figyelmét a történelmi eseményekre”.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto: Székelyföld.ma

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.