A múlt héten sajtótájékoztatót tartottak Budapesten a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor részleteiről (ismertebb nevén Turványos), amelyre július 18-23 között került sor, Tusnádfürdőn.
A sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külpolitikai Bizottságának elnöke egyebek mellett kitért arra is, hogy van egy állandó magyarellenesség a Kárpát-medencében.
Megkérdeztük Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) alelnökét, aki szintén jelen volt a sajtóértekezleten, hogy mivel magyarázza Németh Zsolt kijelentését?
Gondolom, hogy a tényekről beszélt Németh Zsolt. Ez a helyzet most, sajnos. Egyébként egy nagyon érzékeny választási évnek vagyunk az előestéjén, jövőben négy választás is lesz, ilyenkor a magyar kártya mindig előkerül és a pártok programjaik szerint szoktak élni vele. Egyik román pártól sem idegen ez a kártya. Most még egy verseny is elindult, hogy ki tud a magyarelenességgel legtöbb szavazatni szerezni. Gondolom, hogy ez van a dolgok hátterében. Ezt tematizálja egyik román párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), melynek ideológiai vonalvezetése a magyarellenesség, a más pártoknak nincs bátorságuk, hogy ennek valamilyen módon ellentmondjanak, de ők is beállnak a sorba és versenyeznek a magyarallenességben. Hozzá vagyunk szokva ehhez, ez nem új jelenség, de attól félünk, hogy állandósulhat, és ebben a légkörben kell eveznünk, ami nem jó. Nyilvánvaló, hogy Tusványosra rányomja bélyegét és emiatt nagyon nehéz román előadót találni, aki hajlandó eljönni és részt venni a kerekasztal-beszélgetéseken, a Szabadegyetem fórumain. De ez sem új jelenség, hiszen az elmúlt évek során már szembesültünk ezzel is.
… és az idei Tusványosra sikerült valakit meghivni, aki már biztosra jelezte részvételét?
…Nincs nálam az aktuális lista, de próbálkozunk, náhány nap múlva letiszult ez a lista is. Ilyenkor a román meghívottjaink kivárnak. Általában két kategória szokott lenni – az egyik a szakma és a civil szervezetek, olyanok, akik már többször voltak Tusványoson, tehát visszajáró vendégek, ilyenek lesznek az idén is, de a média általában azokra a politikusokra kiváncsi, illetve azokat követi nagy figyelemmel, akik szerepet vállalnak a Tusványos fórumain, de a politikusok az utolsó percig kivárnak a szerepvállalás döntésével. Úgy látom, hogy messze van az az idő, amikor egyéni döntés alapján egy-egy politikus kiáll saját vagy pártja álláspontja mellett a többé-kevésbé nyílt vitákban, de most nem ilyen időket élünk.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint melyek azok az országok, Ukrajnán kivül, amelyekben a háború kitörése óta a kisebbségi jogok vonatkozásában a leginkább romlott a helyzet, kifejtette:
A háború biztos, hogy nem teremt kedvező környezetet a kisebbségi jogok érvényesítésére, vagy ennek különböző magasabb formájának az érvényesítésére, mint az autonómia. Ebből a szempontból nehéz idők vannak, igen óvatosan kell megfogalmaznunk célkitűzéseinket, de úgy döntöttünk, hogy azért napi renden tarjuk követeléseinket, itt a közösségi autonómia minden formájára gondolok. Egyrészt azért, mert nem volt olyan Tusványos az elmúlt három évtízedben, hogy ez ne lett volna napirenden és nem szeretnénk felhagyni ezzel a hagyománnyal, másrészt pedig azt gondolom, hogy ha nem mi, akkor ki beszéljen erről. Ezért napirenden tartjuk, több fórumon szó lesz erről, lesz nemzetközi kerekasztal-beszégetés és a pártok vezetői közötti beszélgetés is. Mi a Kós Károly sátorban külön paneleket terveztünk erre, hogy nézzük meg, hogyan lehet e kérdést napirenden tartani úgy, hogy ha jönnek majd a békeidők ne kelljen mindent újra kezdeni, hanem legyen egy kontinuitása az egésznek.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e kerekasztal-beszégetés a románia magyarság reprezentatív szervezeteivel, leszögezte:
Nekünk mindig tervünk, hogy ez összejjőjön. Az elmúlt években sikerül kialakítani egy kapcsolatot. A tábor keretében kialakítottunk két sátrat, az egyik a Kóos Károly sátor, amelyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és tratégiai partnere, az Erdélyi Magyar Szövetség tematizál, azaz ők adják meg a témát, míg a másik, a Jakab Elemér Alapítványnak a sátra, amely az RMDSZ-közeli értelmiségi elitnek a fóruma. A két sátor között van átjárás, van egyeztetés, van párbeszéd, próbáljuk a témákat is úgy itányítani, hogy egymásnak kiegészitői és ne konkurensei legyenek. Mindkettőben tervezünk olyant is, hogy a két különböző politikai tábor megszólaljon szakpolitikai kérdésekben, de olyan is lesz, hogy konkrétan a választási együtműködésről fogunk vitázni. Nagyon remélem, hogy ezek konstruktív és jó viták lesznek, legalábbis a tapasztalat eddig az volt, nem látom, hogy most miért változna meg. Olyan időket élünk, hogy talán soha nem volt ilyen nagy szükség enniyre a magyar-magyar összefogásra mint most, éppen a jővő évi választások előtt. Nagyon remélem, hogy nem egy steril egyeztetés vagy vita lesz, hanem ennek meg lesz a konkrét eredménye. Remélem, hogy sikerül tető alá hozni egy olyan megállapodást, amely a négy választási csomagban kezelve maximizálja majd a magyar szavazatokat és képviseletet, mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban, és nem utolsó sorban jövő a évi parlamenti választásokon, ami a legelső választás jövőre. Ha nem érjük el az 5%-os küszöbértéket, akkor nem lesz parlamenti képviseletünk és nem hiszem, hogy ez egy kivánatos állapot, és ez ráadásul első választásként meg is határozza az egész évnek a pszihológiáját. Azt gondolom, hogy minden oka meg van mindenkinek arra, hogy most üljön le a Bálványosi Szabadegyetem kerekasztalai köré és úgy próbálja terelgetni az eseményeket, hogy végül is a következő évben jó legyen.
Az EMSZ alelnökétől megkérdeztük azt is, hogy részt vesz-e az erdélyi önkormányzatok helyzetéről szóló viták megszervezésében?
Általában ott vagyok abban a csapatban, amely a tartalmi részt koordinálja, de igazából nálamnál sokkal avatottabb emberek vannak, akik az önkormányzatokban otthonosabban mozognak; ott vannak az Erdélyi Magyar Szövetség polgármesterei, vannak olyanok, akik már rég óta dolgoznak a közigazgatásban, akik már végig járták ezt az útat, mint például Zakariás Zoltán elnökünk, aki volt helyi önkormányzati képviselő, megyei tanácsos és most parlamenti képviselő. Tehát, igazából csapat munka folyik, én nem szeretnék az önkormányzatokról beszélni olyan szempontból, hogy nem én vagyok a legavatottabb erre. Azt viszont én is tudom, hogy amikor az erdélyi magyar képviseletet eltávolítják a végrehajtó hatalomból, mint ahogy az RMDSZ járt a kormányzati szerepvállalással, akkor igazából a mi mentsvárainak az erdélyi önkormányzatok, mi oda szoktunk visszavolni. Most még fontosabb, hogy önkormányzati szinten is legyen együttműködés, illetve játszuk be azt a mozgás teret, amelyet amúgy a román törvények eléggé konstruktívan megengednek önkormányzatainknak, sokkal inkább, mint Európa, Közép-Európa vagy éppen itt a Balkán más országaiban. Azt gondolom, hogy itt, Romániában az önkormányzatiságnak elég nagy a mozgástere.
…Ön valószinüleg erre gondolt, amikor azt nyílatkozta a sajtótájékoztatón, hogy „Erdélyben az önkormányzatok erősödnek, talán ez lehet a kiút, ha a bukaresti utak szűkülnek”.
…Az Erdélyi Magyar Szövetségnek kiemelkedően az önkormányzatok az igazi területe. Igazából itt látunk mozgásteret, itt vannak jó embereink, itt látjuk a jövőt, a bukaresti politikát ténylegesen nem kezeljük, nem is mozgunk otthonosan ebben. Ezt a teret az RMDSZ az elmúlt három évtízed alatt nagyjából bejárta, azért is látjuk mi az együttmőködést működéképesnek, mert az RMDSZ inkább Bukarestben érzi jól magát, a mi politikusaink pedig inkább Erdélyben érzik jól magukat. Ha sikerül elérni, hogy a prioritások kiegészitsék egymást, akkor összelehet hozni, struktúrális és az akcióterv szempontjából is, egy együttműködést. Aki arra gondol, hogy vissza lehet rendezni itt, Erdélyben az egypárt rendszert, azt mondom, hogy téved. Most Tusványoson felállt ez a két tábor, a Románia Magyar Demokrata Szövetségnek és az Erdélyi Magyar Szövetségnek eközött kell igazából megtalálnia a párbeszédet és az együttműködés mikéntjét, amely majd odavezet, hogy hatékonayabb lesz a magyar politikai képviselet.
Arra a kérdésünkre, hogy mint az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke, képviselője, részt vesz-e a magyarországi méltóságokkal sorra kerülő beszélgetéseken, illetve elbeszélget-e, közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnökkel, leszögezte:
Hagyománya van ennek minden évben, de lévén, hogy nem én vagyok az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, és az utóbbi néhány évben nem én voltam az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, ezekre a találkozókra azok mennek, akik a magasabb tisztséget viselik. Úgy gondolom, hogy magas szinten is lesznek találkozók, de én jóleső izgalommal várom a régi barátaimmal, különböző magyarországi kormányzati tiszségviselőkkel való találkozót. Balványos különlegesen alkalmas egy konstruktív beszélgetés lefolytatására, áltában ezek eredménnyel szoktak járni.
Megkérdeztük azt is, hogy véleménye szerint milyen szerepet játszik az idei Tusványos az ukrajnai háború befejezéséról és az ukrajnai, de a romániai magyar kisebbség helyzetéről szóló vitákban?
Szabadegyetemünknek, mozgalmunknak van ereje, van sugárzása, de azért nem mi határozzuk meg a világpolitikát, mi maximum azt tudjuk körbejárni ezeken a beszélgetéseken, hogy a nagyhatalmi ősszefeszülésnek és az egész globálpolitikai rendezédősnek, új rend születésének ne a vesztesei legyünk, hogyha lehetséges, hanem próbáljuk kihasználni a kedvező alkalmakat és elkerülni a kedvezőtleneket. Én abban látom a mi szerepünket, hogy mondjuk el hogyan látjuk a továbbiakban a magyar közösség képviselét Erdélyben, azt, hogy hogyan élnek a külhöni magyar közösségek, milyen viszonyt ápolnak az anyaországgal, illetve saját országaikkal, amelyben élnek, illetve ahol a szülőföldjük van. De, ha jósolni kell, akkor én azt mondom, hogy nem kedvező a Napnak, a Holdnak az állása és a csillagok állásai sem a mi ügyeinknek, de túl kell élni ezeket a nehéz időszakokat, meg kell őrizni azt, amit eddig elértünk és arra kell a továbbiakban építeni.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: Mandiner
Average Rating