0
0
Az idén a Hunyad Megyei Magyar Napokat hatodik alkalommal szervezték meg. A május elsején kezdődő rendezvénysorozat mottója: “25 éve a 25 évesekért”. A tíz napos rendezvény 11 településen zajlik és számos kulturális és szabadidős programot kínál. Az idén az RMDSZ megalakulásának huszonötödik évfordulója égisze alatt szervezték meg a rendezvényeket. Az elmúlt esztendő a közösségépítés éve volt, hiszen az RMDSZ tevékenységének középpontjában a közösségépítés áll. “A 25 éves születésnap egyben az új kezdet évét jelenti, amely a következő negyedévszázadot indítja el” – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, a Magyar Napok hivatalos megnyitásán.
Az új kezdet szellemében maradva megkérdeztük Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt, hogy mit jelent pontosan az, hogy az új kezdet a “a következő negyedévszázadot inditja el”:
“A Hunyad megyei közösség egy szorvány közösség. Mi úgy 3% körül vagyunk a megye lakósságából, tehát, apadt közösségünk létszáma. A legutóbbi népszámlálás adati szerint úgy tudom, hogy a magyar közösség lélekszáma a leginkább Hunyad és Temes megyében csökkent. Ilyen körülmények között már évek óta azon dolgozunk, hogy minden eszközt megtaláljunk arra, hogy tudjuk összetartani a közösséget, annak ellenére, hogy lélekszáma jelentősen csökkent és hogy tudjunk egyre erősebb intézményeket működtetni. Itt gondolok, egyrészt iskoláink támogatására, mig másrészt arra, hogy részt veszünk minden olyan fórumon, amely a magyar anyanyelvű oktatást támogatja Erdélyben. Tehát, megpróbálunk minden magyar entitással, minden magyar intézménnyel, jogi személyiséggel rendelkező vagy anélkül működő intézménnyel, csoporttal együtt dolgozni. Én úgy érzem, hogy ez sikerül a megyében és ez az egyik titka annak, hogy olykor kezdeményezésként elkönyvelhető terveket tudunk kidolgozni és megvalósitani. Az összefogás a titka az általunk elért sikereknek és itt gondolok elsősorban az oktatásra, de gondolok a székely szorvány együttműködésére. Konkrétan: Hunyad megye a Háromszéki székely közösséggel már elég sok esztendeje, hogy együttműködik. Tavaly, évfordulóra készülve, kinyilvánitottuk a közösségépités évét. Vitatkoztunk is egyes személyekkel, hiszen azt kérdezték tőlünk, hogy < nem ezt csináljátok mindig, nem a közösségépités a napirendnek az első pontja>. Amire mi azt válaszoltuk, hogy <de igen, mindig a közösséget épitjük, de szükség van néha arra, hogy próbáljunk új ötleket is találni>. Nyilvánvaló, nem vagyok én egyedül a megyében, aki a közössségért dolgozik. Mindannyian nagy fontosságot tulajdonitunk az RMDSZ évfordulójának, hiszen 25 év egy olyan idő, ami tulajdonképpen a mi munkánkból áll, a mi munkánk 25 éve. Persze van aki alapitó tag, van aki később csatlakozott, de mindenkinek a munkája nagyon fontos. Úgyhogy ezért fogalmaztam igy, és úgy érezzük mindannyian Hunyad megyében, hogy az évforduló azt jelenti, hogy megemlékezünk azokról, akik már nincsenek közöttünk vagy megköszünjük azoknak, akik kiemelkedő eredményt értek el. Véleményem szerint a 2015-ös esztendő az RMDSZ és ezáltal az erdélyi, a romániai magyar érdekképviselet következő negyedévszázadának kezdetét jelenti. Ha azt mondjuk, hogy kezdet akkor nyilván azt érjük el mindenkiben, hogy nem az elmúlt 25 évre koncentrálunk, hanem a következő 25 évre. Én ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen a tervezés azt jelenti, hogy hiszünk, reménykedünk és képesek vagyunk új dolgokat találni”, válaszolta kérdésünkre Winkler Gyula.
Arra a kérdésünkre, hogy a Hunyad megyei Magyar Napok milyen mértékben járulnak hozzá a többségi lakóssággal folytatandó dialógus fejlesztéséhez, Winkler Gyula EP-pviselő igy fogalmazott:
„Ha már évfordulókról beszélünk, mi már 25 éve, Hunyad megyében a párbeszéd útján és a kölcsönös útkeresésen haladunk, hiszen nem is lehet másképpen ott, ahol a magyar közösség aránya mintegy 5%, ott az érdekképvislet a kompromisszum-keresés és a kompromisszum-épitésnek a művészete, és itt az egészséges kompromisszumról beszélek. Hunyad megyében rászoktatuk politikai partnereinket, a politikai pártokat arra, hogy mi is partnerek vagyunk, tehát nem alárendeltek, hanem egyenjogúak. Mostmár nyilván, hogy a politikai pártok vezetői, ha saját pártukon belül nyomásnak vannak kitéve, akkor nem tudnak mindig velünk együtt haladni ezen a közös úton, s éppen ezért a politikai párbeszéd mellett nagyon fontos a közösségi párbeszéd. Ha az emberek megértik, hogy mi nem jelentünk veszélyforrást, hanem ellenkezőleg, többletet jelentünk, akkor együtt tudunk fejlődni. Természetesen, nincs felhőtlenül működő, jó párbeszéd. Voltak nekünk is megbotlásaink, voltak a mi esetünkben is olyan helyzetek, amikor diszkriminálva éreztük magunkat, de éppen ezeket kell a jövőben – amennyire lehet – elkerülni, ezért fontos a párbeszéd”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Average Rating