1
0
A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának delegációja hivatalos látogatást tett a Bákó megyei Csángóföldön május 15–17. között. A bizottság legutóbb 2017 májusában látogatott el ide.
A Pánczél Károly bizottsági elnök vezette delegációban a testület öt tagja, Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, Jakab István parlamenti alelnök, két kormánypárti és két ellenzéki képviselő vett részt.
A küldöttség csángóföldi látogatásáról beszámolt nemcsak a romániai magyar sajtó, de a román sajtó egyrésze is.
„Jó, ha a sajtó ír rólunk, mert ezáltal bekerül a köztudatba az, hogy itt, Moldovában létezik egy magyar kisebbség és erre Magyarország figyel. Ez nekünk fontos jövőre nézve is. A bizottság látogatása egyfajta megerősítés számunkra, de bátorítás is arra, hogy a csángó magyarok vállalják magyarságukat. Jó lenne, ha a román állam is jobban figyelembe venné ezt a kisebbséget. Jó volt, hogy ez a bizottság itt volt, hogy legyen visszhangja annak, hogy itt vagyunk, létezünk és számoljanak velünk, akár támogatásban, akár anyagilag, pályázati szinten, már amit a román kormány részéről meglehet tenni. Van egy olyan lehetőség, hogy mi is részt vegyünk egyes projektekben olyan civil szervezetek mellett, amelyek a kisebbségi alap révén beilleszkednek a romániai uniós pályázati lehívásokba, vagy akár önkormányzati szinten is, nyílatkozta hírportálunknak Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCsMSz) elnöke.
Arra a kérdésre, hogy kaptak-e ígéretet a küldöttség részéről, hogy a magyar kormány fenntartja a jövőben is a mostanig évente nyújtott 1,5-2 milliárd forintos támogatást, Pogár László elmondta:
A magyar kormány e támogatást fenn tudja tartani és van lehetőség és igény is ennek bővítésre. Igéretet kaptunk arra, hogy a jövőben is fog figyelne ránk Magyarország, a magyar kormány, annak ellenére, hogy világszerte gazdasági problémák vannak. Az idei év valószinüleg nem lesz a fejlesztések éve, de tervezünk jövőre nézve. Úgy gondolom, hogy az elmúlt 300-400 évben nem kaptunk annyi támogatást, amennyit Magyarország nyújtott az elmúlt négy évben, azaz 2019-től, mivel nem volt erre lehetőség. Ez úton is, élve a lehetőséggel, köszöntet mondok a magyar államnak, hogy támogatja a moldovai magyar csángó kisebbséget annak ellenére, hogy Kárpát-medencén kivül van, elég távolra eső terület, de mégis az anyaország figyelmében van.
A magyar kormány ez évi tamágatásának felhasználása kapcsán a Szövetség elnöke megjegyezte:
A 34 településen kivül, működtetünk Csíkszeredában egy csángó bentlakást, 50 gyerek számára. Ezenkivül a Szövetségnek 140 alkalmazottja van, akik különböző programok révén fejlesztik a gyermekek magyar kultúrával és hagyományokkal kapcsolatos ismereteiket. A 2023-as év be van biztosítva a programok működése szempontjából, az 1870 gyereket ugyanúgy 2023-ban is az anyaországi támogatásokból látjuk el. 21 olyan település van a 34-ból, ahol van fakultatív magyar oktatás – például a történelem óra – a román állami iskola keretében, és ezen kivül minden településen zajlik az iskolán kivüli foglalkoztatás. Az anyanyelvű oktatás működtetése mellett, a Szövetség oktatási programja keretében hagyományőrző, művészeti- és kultúrális, illetve sportfoglalkozásokat is tartanak a gyerekeknek, mi több a gyerekek ingyenes étkezését is biztosítjuk napi szinten.
Arra a kérdésre, hogy milyen hatással lesznek a csángógyerekekre és tanárokra az oktatási törvények módosítása, melyek közül, például, az egyik arra utal, hogy összevonhatóak osztályok azokban a földrajzilag elszigetelt, illetve a törvényben megengedettnél kisebb létszámmal működő iskolákban, Pogár László kifejtette:
A települések nagyon messze vannak egymástól és nem hiszem, hogy a törvények módosítása nagyon befolyásolná a csángó magyar gyermekek oktatását, a régiónkban nem nagyon valószinű, hogy össze fogjuk tudni vonni az iskolákat. Szerintem az iskolának meg kell maradnia úgy ahogy van, mert a legfontosabb a gyermekek oktatása.
Azt is megkérdeztük, hogy van-e kilátás arra, hogy több magyar nyelvű istentiszteleten vehessenk részt a csángó magyar hívek?
Jelenleg havonta egyszer van Bákóban magyar mise, de ez is sokat számit. Ezen a téren is vannak kisebb lépések, hanem is látszanak kivülről, vannak olyan rendezvényeink, nagyobb jellegű programjaink, amelyeket magyar nyelven szervezünk meg, amennyiben ezt a hívek is igénylik. Sajnos még mindig nem tartunk ott, hogy rendszerességgel és minden településen legyen magyar mise, de úgy gondolom, hogy már tettünk néhány apró lépést ez irányban is, jó lépés számunkra, például, ha egy vallási programot megszervezünk, amelyeken a papok is részt vesznek, még azok is, akik nem tudnak magyarul. Ezek apró lépések, de egyfajta iránymútatás abban, hogy van ennek jövője, perspektívája, hogy ezt fogjuk bővíteni. Ide illeszkedik az is, hogy Pünkösd alkalmából 150-200 fővel veszünk részt a búcsún a csíksomlyói kegytemplomban, ahol a mi papunk végzi majd a csángó misét, ami nagyon fontos számunkra.
Arra a kérdésünkre, hogy a Szövetség képviselői, illetve a csángó gyermekek mikor voltak utoljára Magyarországon és ha van kilátás a közel jövőben magyarországi látogatásra, Pogár László elmondta:
Ferenc pápa magyarországi látogátásán is 150 csángó vett részt. A nyár folyamán 100 gyereket sikerül a Rákócyi Szövetség révén táboroztatni, míg most, május 27-én, a Gyermeknap alkalmából is 50 csángó gyermek megy Magyaroszágra. Ezek mind olyan programok, amelyek a csángó gyermekek javár szolgálják.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: Maszol
Average Rating