Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése – derült ki a bizottság hétfőn kiadott közleményéből.
A bizottság vizsgálata során megállapította, hogy a két új paksi nukleáris reaktor (Paks II.) megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, miután Magyarország kötelezettséget vállalt a versenytorzulás korlátozására.
Miután az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése, az osztrák kormány bejelentette, azt fontolgatják, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik az ügyet – írta az AFP hírügynökség. Reinhold Mitterlehner alkancellár és gazdasági miniszter azt mondta hírügynökségeknek, hogy Ausztria nem tudja elfogadni, hogy az Európai Bizottság szerint az atomerőművek építésének támogatása ártalmatlan. Ezért megvizsgálják a jogi lehetőségeiket, és – mint mondta – ha szükséges, felveszik a kapcsolatot a strasbourg-i bírósággal.
„Magyarország a Paks II. atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen. Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette, hogy a bizottság jóváhagyja a beruházást az uniós állami támogatási szabályok alapján” – szögezte le Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos.
Az EB a Paks II.-nél elfogadja az állami támogatást, hogyha három feltétel teljesül:
A Paks II. Zrt. nem maradhat a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) csoportban. Azért is szét kell választani a két céget, hogy ne lehessen a hiányt az MVM-en belül szétteríteni, ha a Paks II. veszteséges lenne – írta a Magyar Narancs októberben.
Az ott termelt áramhoz mindenkinek egyenlő feltételekkel kell hozzáférnie, az új blokkokban termelt áramot a tőzsdén kell majd értékesíteni.
Ha nyereséges lesz, az üzemeltető cég nem forgathatja vissza a profitot további fejlesztésekbe, csak karbantartásra. Az orosz hitelt kell majd visszafizetni belőle.
Hogy piaci likviditás megmaradjon, Paks II. teljes villamosenergia-termelésének legalább 30 százalékát nyílt energiatőzsdén bocsátja áruba, a fennmaradó részt pedig , átlátható és megkülönböztetésmentes módon, árveréseken értékesíti majd.
A Roszatom üdvözölte az uniós döntést. Az orosz állami vállalat sajtószolgálata közölte: kész elkezdeni a paksi atomerőmű két újabb blokkjának építésére vonatkozó projekt aktív szakaszát.
A vállalat adatai szerint a Roszatom első helyen áll a külföldön épített atomerőművek számát illetően: Európa, Közel-Kelet, Észak-Afrika és az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 országában épít 34 energiablokkot. A vállalat tízéves külföldi megrendeléseinek értéke 2016-ban meghaladta a 133 milliárd dollárt.
A magyarországi ellenenzék nem késett reagálni az Európai Bizottság döntésére.
A Demokratikus Koalíció közleményben reagált a hétfői bejelentésre. Álláspontjuk szerint ez a beruházás idejét múlt, növeli hazánk oroszországi kiszolgáltatottságát, ráadásul évtizedekre eladósítja a magyar családokat. Gréczy Zsolt szóvivő azt is közölte, hogy a DK támogatja az LMP népszavazási kezdeményezését.
A Magyar Nemzet hetilap korábban már közölte, hogy az LMP mellett a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít azért, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát.
Magyarország még 2015 májusában kérte az Európai Bizottságot, hogy értékelje, az uniós szabályozás alapján tartalmaz-e állami támogatást a paksi beruházás.
Forrás: Magyar Nemzet
Foto: MNO
Average Rating