0
0
A közismert romániai újságíró, Marius Tucă vezette műsor – amelyet a Gândul hírportál sugároz – szerda esti meghívottja Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RDMSZ elnöke volt.
A műsorvezető ama kérdésére, hogy milyen magyarnak születni Erdélyben, illetve Romániában, és hogy mikor tudatosult benne az, hogy Romániában él és magyar nemezetiségű, Kelemen Hunor röviden azt válaszolta, hogy jó magyarnak lenni és hogy ez teljesen természetes. Az, hogy magyar nemzetiségű, „az iskolában tudatosult benne, amikor a román nyelvet kezdte tanulni”.
„A mi községünkben nem volt román család, a milicista is magyar volt, a lánya pedig az osztálytársam. Édesapámnak, aki agronómus, vranceai barátai is voltak – románok -, akik időként eljöttek hozzánk, de én az iskolában kezdtem románul tanulni. Az utóbbi időben rendeződtek a dolgok, hiszen jó ha létezik egy módszer a román nyelv tanítására a magyar gyerekeknek, a magyar családból érkezőknek, akiknek magyar az anyanyelve. A magyar gyerek hátrányos helyzetbe kerül, ha ugyanabból a tankönyvből kell tanulnia a román nyelvet, mint a román gyerek, és akkor kell találni egy módszertant arra, hogy a román nyelvet úgy tanítsák, hogy a magyar gyermek minél jobban elsajátítsa azt. A mi időnkben nem volt ilyen, ma már különböző tankönyvek vannak. Ma minden családnak, minden szülőnek az az érdeke, hogy a gyermek tudjon románul beszélni. Az én időmben Karcfalván nem voltak román gyermekek az iskolában. Román tanulókkal először IX. osztályos tanulóként Marosvásárhelyen találkoztam, ahol vegyes osztály működött. A községben nem volt egyetlen román család sem és azt hiszem, hogy most sincs”, fűzte hozzá.
A beszélgetős műsorban terítékre került Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokat vitatott tusványosi kijelentése is, illetve a külföldi befektetések vonzása Romániába.
A műsorvezető Marius Tucă megemlítette, hogy a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója Debrecenben hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben, ami Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása lesz. E téma kapcsán megkérdezte Kelemen Hunort, hogy ez a beruházás miért nem történhetett meg Romániában. A miniszterelnök-helyettes egyetértett azzal, hogy Romániának is külföldi befektetésekre van szüksége, de nem feltétlenül Kínából, hiszen a beruházások jöhetnek az Egyesült Államokból, Kanadából, Európából is. „Romániának van hozzáállása és méltósága, van artikulált hangja, de nem túl hangos”, fűzte hozzá Kelemen Hunor.
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével kapcsolatosan ismételten elmondta a korábban már közzétett álláspontját, mely szerint a magyar miniszterelnök „nem rasszista”.
Az RMDSZ elnöke megerősítette, hogy Orbán Viktorhoz kötődő mintegy harminc éves személyes kapcsolata után kijelentheti, a miniszterelnök nem rasszista. Mi több, a magyar miniszterelnök Bécsben tett látogatása alkalmával elismerte, hogy félreérthető módon fogalmazott, ezzel pedig le is zárta az ügyet. „Ha egy szövegkörnyezetből kiragadunk egy mondatot, akkor bárkinél szinte bármit be lehet bizonyítani”, magyarázta Kelemen Hunor, megjegyezve: „Egyetértek azzal, hogy felelősséget vállaljak kijelentéseimért vagy a kormányprogram megszegéséért, de mások kijelentéseiért nem vállalok felelősséget, függetlenül attól, hogy Orbán Viktorról vagy más valakiről van szó. A kormánykoalícióban is megtárgyaltuk Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde körül kialakult helyzetet, ez azonban mintegy öt percet vett igénybe. A koalíció rendkívül racionális és rendkívül racionális elemzéseket készít”.
A tusványosi beszédet követően valóságos sajtóhadjárat indult az RMDSZ ellen, a szövetséget vonták kérdőre az elhangzottak miatt, sőt sokan azt követelték, hogy lépjen ki a kormányból.
„A sajtó egy erős hatalom, amelyet nem lehet felelősségre vonni. A parlament felel. A kormány felel. Négyévenként választások vannak, amikor az emberek leválthatják a politikusokat. A médiát nem lehet felelősségre vonni, éppen ezért az újságírók felelőssége különösen nagy és fontos”, szögezte le az RMDSZ elnöke.
Arra a felvetésre, hogy hogyan viszonyul a sajtó járványidején, háborús helyzetben, Kelemen Hunor így vélekedett: „A sajtó szabad és helyenként felelőtlen. A sajtó pontosan olyan, mint a román társadalom, és pontosan olyan, mint a politikai osztály. A kettő között nincs különbség. Nem jobb és nem is rosszabb. És ezért van az, hogy a sajtó bizonyos kijelentései, állításai képesek manipulálni, megváltoztatni a közvéleményt. Ismerem én is ezeket a dolgokat. Dolgoztam a sajtóban is, és Soros-ösztöndíjas is voltam a Szabad Európánál, a kilencvenes években, Münchenben, ahol sok mindent tanultam. Általában értem a sajtó mechanizmusait, pontosan tudom, hogyan kell a híreket egy oldalon elhelyezni ahhoz, hogy bizonyos hatást érjenek el, és tudom, hogyan kell címet adni egy hírnek, így számomra mindez nem idegen”.
Forrás: facebook.com/Gancul.ro
Fordította: Székely Dénes
Foto: gandul.ro
Average Rating