0
0
A hatodik és nyolcadik osztály végén tartott országos felmérők után Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke kiértékelte a vizsgaeredményeket, s mint megállapitotta a magyar többségű vidékek diákjai rendszeresen gyengén szerepelnek a román nyelv-vizsgán. Példaként emlitette Hargita megyét, ahol a nyolcadikos tanulóknak csaknem fele, pontosabban 48,4% elbukott a román vizsgán.
Borboly László tanácselnök véleményéről megkérdeztük Király András tanügyi államtikárt:
“Ismerem Borboly Csaba tevékenységét ezen a területen és nagyon örülök, amikor egy közösségnek a vezetője, akinek még fontos adminisztrativ tisztsége is van, ennyire foglalkozik az oktatás mindennapos kérdésével, mert ez a kisebbségnek és főleg a magyar oktatásnak nagyon fontos problémája; fontos az, hogy milyenek az órakeretek, milyen a tanügyi tanterv és hogyan van alkalmazva az oktatási törvény. Borboly Csabának csak részben van igaza, mivel a törvényt alkalmazzák. Más kérdés az, hogy a tanügyi törvényt nagyon lassan alkalmazzák. E törvényt az általános román tanügyi reform keretében alkalmazzák, és alkalmazva van a magyar kisebbség számára irt román nyelv és kommunikációs program, illetve tankönyv is. Ez azt jelenti, hogy a 2016/2017-es tanévtől az elemi osztályok, tehát az előkészitő osztálytól a negyedikig, a magyar osztályokban, a magyar iskolákban a magyar kisebbség számára irt román tankönyvet és tantervet használják. Ugyanakkor az úgynevezett reform következtében – amely egy nagyon lassú folyamat – megváltozik minden tanterv, tankönyv nemcsak a kisebbségi, de a többségi oktatásban is. Ennek keretében kerül sor a magyar kisebbség számára irt tankönyvek és program alkalmazására. Ez a története ennek a specifikus román nyelv- és irodalomnak. A nagy gond az, hogy 2012-től, – egy rövid időt leszámitva – az RMDSZ nem kormánytényező, tehát nincs aki politikailag is támogatni tudja a román nyelvtanulás számára elképzelt és részben megvalósult reformot. Az érem második oldala viszont az, hogy a székelyföldi román nyelvet és irodalmat tanitó pedagógusok egyszerűen nem találják meg azokat a lehetőségeket, hogy a tanulók legalább átmenő jegy értékéig elsajátitassák ezt a tantárgyat”.
Liceumi szinten is ilyen gyengék az eredmények?
“Gyengék. Most jobbak voltak valamivel az eredmények. Hargita megye az országos átlagnál valamivel jobban teljesitett. Hogy most miért 67% és miért nem 80%, ez egy bonyolult kérdés. Véleményem szerint nem a tankönyvvel és a tantervvel van elsősorban a baj, hanem magával az oktatási hálózattal vannak a problémák. Sok a liecum, például. A liceummokban meglehetősen magasak a követelmények, tehát itt ilyen szintű problémék is vannak”.
Szerintem a mentalitással is gond van, hiszen a szülőket is be kellene vonni a gyermekek számára gondot okozó tantárgyak – román nyelv – jobb elsajátitása és jövőbenni érvényesülésük érdekében!?
“Ezzel a kérdéssel nem akarok most foglalkozni, mivel véleményem szerint a jó iskola az az, ha egyenlő partner a szülő és az iskola. Nem lehet egy jó iskolát felépiteni úgy, hogy kizárom a közösségnek azt a részét, amely a gyerekét oda adta az oktatónak, hogy foglalkozzon vele. Valószinű ez a probléma is hozzátartozik a többihez, én csak hallomásból tudom a székelyföldi helyzetet és ezért nem is akarok különösképpen foglalkozni e kérdéssel”.
Természetesen vannak kivételek is, például Hargita megyében vannak olyan iskolák, ahol szigorúan veszik a román nyelv tanitását és a szülők is hozzájárulnak ehhez, s a gyermekek jó eredményeket érnek el!
“A negativ helyzetet általánositani sem lehet, mivel, ha megnézzük, egyes marosvásárhelyi – Marosvásárhely adminisztrativ szempontból nem lévén Székelyföld – iskolákban nagyon jók az érettségi eredmények. Tehát, ha itt lehet, máshol is lehet ilyen eredményeket elérni, nem föltétlen kell a tanulók 30%-40%-a 8,50 vagy 9,00 fölött végezzen, de azért egy 6-ost ki kellene préseljen magából”.
Tulajdonképpen a gyermek jövőbeli érvényesüléséről van szó!?
“Igen. Amikor a szülő, vagy a gyerekkel közösen megbeszélve, egy iskolát választ, akkor abban már benne van, hogy mit szerene elérni a közeljövőben a gyerek. Azért mondom, hogy problémáink vannak a hálózattal, mert nagyon sok esetben leszűkült a választási lehetőség. Tudom, hogy most egy kedvelt téma – és nagyon jó lenne, ha nem csak a téma lenne kedvelt – a szakoktatásnak olyan szintű átszervezése, amelynek gyakorlati oldala is lenne. Mi több, arra törekednek, hogy a szakmák visszanyerjék azt a becsületet és azt a társadalmi rangot, amelyet egy időben élveztek. Tehát, nem muszályból vagy szégyenből menjen valaki szakiskolába. Ezt is megtudjuk tenni és a helyi választottak, a helyi közösségek, municipiumi, városi tanácsok, polgármesteri hivatalok nagyon sokat segithetnek az iskoláknak abban, hogy megfelelőképpen integrálódjanak a szakoktatásban”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: erdely.ma
Average Rating