Klaus Iohannis államfő Hargita és Kovászna megyében tett látogatást

“Az intolerancia, a más etnikumúak elutasítása biztos módja az ország  fejlődése meggátolásának”

 Klaus Iohannis államfő kedden, július 18-án látogatást tett Hargita és Kovászna megyében. Csikszeredában az emlitett két megye tanácselnökei fogadták.

Az intolerancia és a más etnikumú személyek elutasítása a közösségek fejlődésének útjában áll, jelentette ki Klaus Johannis államfő kedden Csíkszeredában.

A Hargita Megyei Tanács előtt az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta felhívására néhány tucat tüntető (mintegy 30-50) székely zászlókkal és magyar, román és német feliratokkal várta az államfőt. A tűntetők ezáltal autonómiaköveteléseiket akarták kifejezésre juttatni. A tűntetésre a hatóságok beleegyezésével került sor.

Klaus Iohannis államelnök Csikeszeredában részt vett a “Koherencia és átláthatóság” cimű fórumon.

“Az intolerancia, a más etnikumúak elutasítása biztos módja a fejlődés meggátolásának mind közösségi szinten, mind az ország egésze számára”, mondotta az államfő.

Az elnök úgy fogalmazott: a Kovászna és Hargita megyei választott tisztségviselők nagy többsége egyensúlyra törekszik, és összekötő kapcsot teremt kisebbség és többség, helyi és központi döntéshozók között. “Sajnos azonban az önök, többségben magyarlakta megyéiben túl sokszor értelmezi ez vagy az a fél oly módon a valóságot, hogy az széthúzáshoz vezessen, kihangsúlyozza a különbségeket és ellenséges hangulatot szítson. Az intolerancia, a más etnikumúak elutasítása – függetlenül attól, hogy az a kisebbség vagy többség részéről jön – biztos módja a fejlődés meggátolásának mind közösségi szinten, mind az ország egésze számára” – jelentette ki Johannis, hozzátéve, hogy ezen közösségek jogos érdekei védelmében arra van szükség, hogy az egész társadalom aktívan részt vegyen a közéletben.

Az államfő azt mondta: ragaszkodott hozzá, hogy eljöjjön “erre a csodálatos helyre, dolgos emberek közé, hogy megismerjem önöket”. “Azért jöttem, hogy nagyon figyelmesen hallgassam meg önöket. Meggyőződésem, hogy csak párbeszéd és a központi és helyi döntéshozók közti hiteles, nem pedig megjátszott partnerség révén találjuk meg a legjobb megoldásokat azokra a nehézségekre, amelyekkel önök szembesülnek” – mondta Klaus Iohannis Csíkszeredában, akit a transindex.ro portál idézett az Agerpres hirügynökségre hivatkozva.

 “A helyi és regionális autonómia segit, de az etnikai alapú autonómia nem kivánatos, mivel akadályozná a fejlődést. Erre a következtetésre jutottak európai szinten is, ahol egyenesen azt javasolják, hogy regionalizáció esetén a régiókat ne az etnikai határok mentén alakítsák ki”, mondotta az államfő.

Székelyföld zászlójának használatáról

Klaus Iohannis államelnök kihangsúlyozta, hogy az iskolákban, a sajtóban és a közigazgatásban használható a kisebbségek anyanyelve, s e szempontból Románia példaértékű Európában, de ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a vitákat óvatosan kell folytatni. A székely zászló használata kapcsán felmerült problémákkal összefüggésben megjegyezte, hogy erre van példa más országokban is, és a zászló idegenforgalmi célú használátáról lehetne tárgyalni. “A zászlók erős jelképek. Több olyan térség van, amelyek ismertté akarnak válni turisztikai vagy kulturális szempontból és e célból valamilyen történelmi szimbólumot használnak. Véleményem szerint innen kellene kiindulnia a vitáknak. A székely lobogó használatához – amelyet véleményem szerint Bukovina zászlójával hoztak összefüggésbe, amelyet a térség turisztikai vonzására használnak – politikai követelések is társulnak, ami bonyolulttá teszi a helyzetet, ugyanakkor a feszültség oldása érdekében meg kell találni a megoldást”, magyarázta Klaus Iohannis.

“Az anyanyelv és a székely zászló használatával kapcsolatos kérdéseket törvényes előirásokhoz hiven, a parlamentben kell megoldani. Nem vagyok arra hivatott, hogy konkrét véleményt fogalmazzak meg, de úgy gondolom, hogy mindezt az alkotmány szellemében kell mevitatni. Beszélhetünk a múltról, a jövőről, de Romániánknak van egy alkotmánya, melynek alapján működik”, nyilatkozta az államfő.

Gazdasági kérdések és szakmai felkészültség – a fejlődés kúlcsfontosságú elemei

 Klaus Iohannis államelnök kihangsúlyozta a térség gazdasági problémái és fejlesztése iránti érdeklődését. Erről tanuskodik  a csikszeredai. Erről tanuskodik a csikszeredai Szent István Otthonba tett látogatása, vagy a kisvállalkozókkal, kézművesekkel és termelőkkel való találkozása, akárcsak a csikszentkirályi Hargita Gyöngye ásványpalackozó üzem megtekintése. Ugyanaznap Klaus Iohannis Sepsiszentgyörgyre utazott, ahol vállalkozói csoportokkal és egyesületekkel folytatott megbeszélést a térségbeli kis- és közepes vállalkozások ösztönzése érdekében.

Hargita megyében az államfő aggodalmának adott hangot az itteni fiatalok helyzete miatt, akik a román nyelv ismeretének hiányában korlátozva vannak a munkahelyekhez való hozzáférés szempontjából. “Aggódom a térségbeli fiatalok helyzete miatt, akik nem beszélik jól a román nyelvet. Ezeknek a fiataloknak dolgozniuk kell itt vagy akár Bukarestben. Éppen ezért, a magyar közösség képviselőinek a legjobb megoldást kell felkutatniuk. Ne korlátozzuk a gyermekek jövőjét olyan felfogásokkal, amelyek inkább politikusi, mint emberi gondolkodásról tanuskodnak”, deklarálta Klaus Iohannis.

Az államfő kérésére teritékre került az infrastruktúra, a turizmus, illetve a helyi szintű gazdasági tevékenységek.

A közvitán felszólalt továbbá Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, Barti Tihamér, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Gyerő József, Kovászna polgármestere, Bokor Sándor, Parajd polgármestere.

Forrás: Agerpres, transindex.ro, maszol.ro

Foto: Europa FM

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.