Ahogy Magyarország az Európai Unió és Közép-Kelet-Európa kapuja Kína számára, úgy a 24 millió lakosú és a világ legnagyobb forgalmú kikötőjével rendelkező Sanghaj lehet Kína kapuja hazánk számára, hiszen kereskedelmi forgalmunk 40 százaléka már most Sanghajon keresztül bonyolódik – mondta Kövér László azon a megbeszélésen, amelyet Csin Csü-cuj (Jin Ju-cui) asszonnyal, a Sanghaji Népi Gyűlés elnökével és Hszü Kun-linnal (Xu Kunlin), Sanghaj polgármester-helyettesével folytatott a kínai nagyvárosban.
Kövér László úgy fogalmazott: nagy örömünkre szolgál, hogy Budapest partnerének tudhatja Kína legdinamikusabban fejlődő területét, Kína gazdasági, kereskedelmi és innovációs központját. Ezen felül Pécs és Szeged is testvérvárosa Sanghaj egy-egy kerületének. “Közös feladatunk, hogy a baráti politikai kapcsolatokat felhasználva és a soha nem látott mértékű gazdasági és kulturális együttműködést a jövőben megtöltsük még több tartalommal, és még intenzívebbé tegyük” – emelte ki az Országgyűlés elnöke.
Úgy vélte, hogy a Magyarország külgazdasági érdekeivel egybeeső Egy övezet, egy út program, valamint a Közép- és Kelet-Európa országai, illetve Kína között létrejött 16+1-es együttműködés mindehhez kiváló keretet teremt.
A magyar törvényhozás támogatja a keleti nyitás politikáját
Magyarország reményteli várakozással tekint ez utóbbi együttműködés őszi budapesti csúcstalálkozója elé. A magyar törvényhozás pedig teljes mértékben támogatja a kormány keleti nyitás politikáját, és ezen belül a gazdasági, kulturális, turisztikai együttműködésben rejlő további lehetőségek kiaknázását.
“A jövőbeni együttműködés záloga a következő generáció, ezért is tölt el megelégedéssel, hogy a kínai fiatalokban megvan az érdeklődés Magyarország iránt, hiszen a most kidolgozandó együttműködési lehetőségeknek ők lesznek a megvalósítói” – mondta a házelnök, amikor látogatást tett a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén, ahol a tavaly megalakult Magyar Tanszék diákjaival és tanáraival, valamint ösztöndíjas magyarországi egyetemistákkal találkozott.
Tovább erősödik majd a két ország kapcsolata
Kövér László úgy fogalmazott, hogy öröm és megtiszteltetés volt számára fiatal kínaiakkal és magyarokkal beszélgetni, akik elsajátítva a másik nép nyelvét, megismerve annak kultúráját, a jövőben tovább fogják erősíteni a két ország kapcsolatait és barátságát.
Megbeszélésein Kövér László külön kiemelte az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 65 sanghaji egyetemistának felajánlott Hudec ösztöndíjat, amely a Besztercebányán született és az első világháború után Sanghajban letelepedett Hudec László magyar építészről kapta nevét, aki a város 1920-as, 30-as évekbeli arculatát meghatározó épületeit tervezte, amelyek közül 65 ma is áll és védettséget élvez.
Magyarországi lehetőségek ismertetése
Az Országgyűlés elnöke Magyarországon befektető sanghaji üzletemberekkel is találkozott a dél-kínai városban, akiket arra kért, hogy bátorítsák üzleti partnereiket és ismertessék meg velük a magyarországi lehetőségeket, mivel Magyarország az Európai Unió tagjaként a közép-európai régió legdinamikusabban fejlődő országa.
A magyar delegáció tagjaként jelen lévő Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára külön megbeszélést folytatott a China Eastern légitársaság vezetőivel egy közvetlen légi járat beindításáról, amely mind a turista-, mind pedig az üzleti utazásokat fellendítené Budapest és Sanghaj között.
Kövér László: Peking kezdeményezése egybe esik Magyarország keleti nyitási politikájának célkitűzéseivel
Pekingi látogatásának második napján, június 2-án, Kövér László megbeszélést folytatott Jü Dzseng-senggel (Yu Zheng Sheng) a Kínai Népi Tanácskozó Testület elnökével és Csao Paj-kö asszonnyal (Chao Pai Ge), az Országos Népi Gyűlés Kínai-Magyar Baráti Tagozatának elnökével – tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke.
Az Országgyűlés elnöke tárgyalópartnereinek elmondta, hogy nagy tisztelet övezi Magyarországon azt a hatalmas fejlődést, amit Kína az elmúlt évtizedekben felmutatott. Az Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi pekingi látogatásakor stratégiai partnerség szintjére emelt magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok stabil alapot teremtenek a hosszú távú politikai, gazdasági és társadalmi együttműködésnek.
Őrült ütemű kereskedelmi növekedés
Kína Magyarország 10. legfontosabb, egyben legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnere. Kínába irányuló exportunk tavaly 25 %-kal, teljes kereskedelmi forgalmunk pedig 8 %-kal nőtt a megelőző évhez képest. A magyar kormány az elmúlt évek folyamán tudatos intézkedések sorával Európa egyik legversenyképesebb befektetési környezetét teremtette meg, ennek is köszönhető, hogy a magyarországi kínai befektetések értéke mára elérte a 4,1 milliárd dollárt, amivel vezető szerepet töltünk be a kelet-közép-európai régióban.
A két ország törvényhozása közti együttműködést rögzítő megállapodás aláírása is erősíti az évről évre dinamikusan fejlődő kétoldalú kapcsolatainkat – mondta a házelnök. Az egyezmény alapján lehetőség nyílik a külügyi, gazdasági, mezőgazdasági, környezetvédelmi és kulturális bizottságok közötti találkozókra, eszmecserékre is.
Turizmus
Kövér László megemlítette tárgyalópartnereinek, hogy 2016-ban 170 ezer kínai turista érkezett Magyarországra, és ez a szám idén az első négy hónapban 36 %-kal nőtt. Mindehhez minden bizonnyal hozzájárult a 2015-ben újraindult, Budapestet Pekinggel közvetlenül összekötő légi járat, összegeyte Kövér Lászlo, az Országgyűlés elnöke.
Forrás: MTI/hirado.hu
Foto: Magyar Idők
Average Rating