0
0
A román és magyar statisztikai intézetek által múlt szerdán közölt bruttó hazai termék adatai a vártnál aggasztóbb számokat mutatnak mindkét ország esetében. Noha a vártnál jobban lelassult a román gazdaság növekedési üteme, Magyarországon a helyzet sokkal súlyosabb, mivel az ország a leghosszabb gazdasági recesszióban van, amióta léteznek nyilvános gazdasági adatok.
A magyarországi sajtó arról ír, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdai közlése szerint 0,9 százalékkal nőtt Románia GDP-je a második negyedévben az előző három hónaphoz képest, de ugyanakkor kiemeli, hogy Magyarországon a GDP-re vonatkozó legfrissebb adatok a várakozások alatt voltak, és az ország nem tudott kilábalni a technikai recesszióból.
2023 második negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal maradt el az előző negyedévitől. Ez a negyedik negyedévi zsugorodás, ami azt jelenti, hogy Magyarország egy éve technikai recesszióban van – írja a Népszava. Az éves ingadozási mutató szerint a GDP (szezonálisan és naptárhatással kiigazítva) 2,3%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A szakértők előzőleg 0,3%-os gazdasági növekedésre számitottak negyedévenként, míközben az éves (kiigazítatlan) zsugorodás 1,3%-os volt. Összehasonlítva a -0,3%-al, illetve a -2,4%-al, ami azt jelenti, hogy a gazdaság teljesítménye mélyen a várakozások alatt volt, és az előrejelzésekkel ellentétben az ország nem került ki a technikai recesszióból.
A Portfolio elemzőinek kedden közzétett konszenzusa szerint a második negyedévben 0,3%-kal kellett volna növekednie a GDP-nek az előző negyedévhez képest, azonban mínusz 0,3%-ot mutatott. Az elemzők 1,3%-os éves csökkenést vártak a 2,4%-hoz képest.
Korábban a viszonylagos optimizmust egy inkább technikai tényezőként leírható faktor táplálta. Miközben a havi adatok alapján arra számitottak, hogy a második negyedév az iparban, az építőiparban és a szolgáltatási szektorban lassú negyedév lesz, az elemzők többsége a mezőgazdaság szélsőséges ingadozására számitott (a tavalyi aszály és az idei jó termés után), ami felfele húzza majd a gazdaság általános teljesítményét. Így az elemzők arra számítottak, hogy a magyar gazdaság látszólagos zsugorodását – legalábbis statisztikailag – ellensúlyozza a mezőgazdaság tavalyinál jóval jobb teljesítménye, illetve az Orbán-kormány akkumulátorgyártás újraindítására irányuló törekvése.
Azonban nem így történt. Magyarország Központi Statisztikai Hivatalának szerdai közleménye szerint a gazdasági növekedés csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ipar, a piaci szolgáltatások, elsősorban a szállítás, a raktározás és a kereskedelem járult hozzá, miközben a visszaesést a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte.
Vagyis a gazdasági összképet nem érintette, de az agrárszektor teljesítménye valószínűsíthetően a vártnál kisebb mértékben húzta fel a teljes GDP-t, míg a többi gazdasági terület valószínűleg az előzetesen kalkuláltnál is kissé még rosszabbul teljesített. Erről bővebbet a néhány héten belül megjelenő részletes adatok ismeretében lehet mondani.
A Központi Statisztikai Hivatal közleményéből az is kiderül, hogy a szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése, megközelítve a Covid19-járvány előtti szintet. Ez is pozitív meglepetést jelentett az első negyedévben, de nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy jobb (vagy inkább kevésbé rossz) adatot produkáljon, mint amit az elemzők vártak a GDP-re vonatkozóan.
E fejlemény hátterében tulajdonképpen a magánorvosi szolgáltatások térnyerése állhat, ami megkérdőjelezi azt, hogy az állandó orvos- és létszámhiánnyal küzdő állami egészségügyi rendszer képes lesz-e valaha is elérni a 2019 előtti teljesítményt.
A magyar történelem leghosszabb recessziója
Mint látható, Magyarország gazdasági teljesítménye a koronavírus-válság okozta mély recesszió után gyorsan helyreállt, de az energiaválság és a gazdaságpolitika által fenntarthatatlan pályára állított gazdasági korrekció újabb recesszióba torkollott.
Valójában amióta feljegyzések állnak rendelkezésre (1996 óta), soha nem volt négy egymást követő negyedévben gazdasági visszaesés, ami Magyarország gazdaságtörténetének leghosszabb recessziója. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi recesszió inkább hosszú, mint mély – legalábbis a pénzügyi válsághoz (2008-2009), az európai adósságválsághoz (2012) és a koronavírus-válsághoz (2020) képest.
Mi vezetett a magyar gazdaság gyengeségéhez
A magyar gazdaság gyengesége több tényező együttes következményének tudható be – írja a Népszava. Az energiaárak drámai emelkedése a kiadások növekedését vonta maga után, illetve csökkentette számos feldolgozóipari vállalat teljesítményét, és bevételektől fosztotta meg a gazdaságot. A választások utáni fiskális kiigazító intézkedések csökkentették a beruházásokat és visszafogták a keresletet. Az infláció hatással volt a reáljövedelmekre, míg a stagnáló uniós segélyek kimerítik a forrásokat és a magas kamatok tovább hűtik a gazdaságot.
Hogyan járult hozzá az Orbán-kormány a magyar gazdaság recessziójához
A külső környezet valóban nem kedvező, az eurózóna GDP-je nulla százalékon stagnál – de az Orbán-kormány nagyban hozzájárult a magyar gazdaság recessziójához – írja a Portfolio. A 2022-es választások előtt a kabinet brutális költekezésekbe kezdett és emiatt és az ukrajnai háború miatt a 2022-es választások utáni költségvetés komoly kiigazításra szorult. A fiskális megszorításokat a szigorú monetáris politika egészítette ki, amely befagyasztotta a hitelezést – így a beruházásokat is. A magánfogyasztás a magas infláció miatt visszaesett, vagyis sem a fogyasztás, sem a beruházások, sem a nettó export nem tudta fenntartani a növekedést.
Kevés az esélye annak, hogy a GDP növekedése egész évben nulla felett lesz
A Portfolio szerint ekkora recesszióra még a Covid-19 világjárvány idején sem volt példa, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság a korábban feltételezettnél mélyebb recesszióban van, így kétséges, még akkor is ha a második félévben felgyorsul a növekedés, hogy a GDP-növekedés egész évben nulla felett lesz. A matematika szabályai szerint ez egyre valószínűtlenebb.
A kiábrándító GDP-adatok ellenére a Pénzügyminisztérium biztató közleményt adott ki. Leszögezi, hogy „az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére a magyar gazdaság az év második felében újra növekedésnek indul, és jövőre ismét az uniós átlag felett teljesíthet. „A gazdaság alapjai stabilak: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős, az inflációt csökkenő pályán van”, hangsúlyozta a Varga Mihály vezette tárca közleményében, amely egy szót sem ejtett a közelmúltban megjelent adatokról.
A Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium legalább azt a tényt rögzítette, hogy éves és negyedéves szinten is csökkent a GDP, természetesen “a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt”. A közlemény szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy “a háború és a szankciók negatívan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet, ezen belül a német gazdaság stagnálása sem segített.” A tárcavezető szerint “a 2023 második negyedévi GDP-zsugorodás a negatív gazdasági ciklus mélypontját jelenti, a magyar gazdaság a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően visszatér a növekedéshez, és a harmadik és negyedik negyedévben gyors fellendülés várható”.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője kommentárjában rámutatott: „Még a 2008-2009-es világválság idején is a három negyedéves zsugorodás után egy negyedévi stagnálás következett. 2023 második negyedévében a GDP volumene a várt növekedéssel szemben 0,3%-kal csökkent. Emellett a KSH lefelé módosította az első negyedéves adatot. A gyenge negyedéves növekedés és a negatív felülvizsgálatok miatt az évesített gazdasági teljesítmény elmaradt a várttól, a GDP 2,4 százalékkal zsugorodott éves összevetésben – mondta Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint olyan körülmények között, hogy 2023 első felében a GDP 1,7%-al csökkent, a kormány 1,5%-os GDP-növekedési célja irreálisnak tűnik, tekintettel erre a teljesítményre és a reálbérek további negatív növekedésére. „Előrejelzéseink közlése előtt 2023-ra 0,2-0,4 százalék körüli GDP-növekedést prognosztizáltunk, de most világos, hogy a magyar gazdaság 2023-ban nem tud összességében pozitív növekedést elérni. Mindez annak ellenére, hogy a gazdaság jobb eredményeket könyvelhet el az év második felében. Mindemellett az év első felében ásott gödör azonban túl mélynek bizonyul ahhoz, hogy gyorsan áthídalható legyen”, összegezte Virovácz Péter.
Forrás: economedia.ro
Fordította: Székely Dénes
Foto: Economedia
Average Rating