Lerántották a leplet az igazságszolgáltatás szeméről


Ez év július 12-én lesz két hónapja, amikor egyik magyar vezetőt, nevezetesen Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét korrupció gyanújával őrizetbe vették, ami egyes kommentátorok szerint az 1989 decemberi forradalom utáni rendszerváltás történetében példátlan eseménynek számit. Borboly Csabát az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA)  a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaélés, kenőpénz elfogadása,  magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtás, hamisított közokirat felhasználására való felbujtás, illetve rágalmazó feljelentés gyanújával vette őrizetbe, ami földrengésként hatott Hargita megyére, de nemcsupán, hanem sok más romániai megyei tanácselnökre is, akik mind közelebb akarnak kerülni a közpénzek „sokszinű” mézes bödönéhez.
De miért fontos ennyire számunkra e téma, amelyet már rég el kellett volna, hogy felednünk?!
Románában naponta tanui vagyunk örizetbevételeknek, letartóztatásoknak. Igy van, semmi újdonság ebben.
Hargita megyében, ahol látszólag semmi sem történik, főleg gazdasági és a munkahelyek szempontjából, a Borboly-ügyben sok kérdőjel merült fel, s a bilincsek zörgése okozta kéregmozgás különbőző véleményeket, magyarázatokat eredményezett. Egyesek szerint örizetbevétele önkényes, politikai jellegű és magyarellenes intézkedés volt, mig mások szerint az ügyészség eljárása a volt tanácselnök illegális cselekedeteinek normális következménye volt. Borboly egyszer már került az ügyészség fókuszába, amikor azt gyanitották, hogy csikszeredai házát a megyei korház felújjitására kiutalt épitkezési anyagokból épitette fel.
És most következik a történet legérdekesebb része, amely egyaránt visszarántja a középkorba a magyar és román társadalmat, a Hargita megyei és az ország más megyéinek önkormányzatait, e haza jelenlegi lakóit, legyenek azok románok, magyarok, romák vagy más nemzetiségűek: Konkrétan fogalmazva arról van szó, hogy különböző okokból nem sikerült gyakorlatba ültetni a törvényes előirásokat, és  valószinüleg azért, mert biztonságba kellett helyezni az erősek, a befolyásosak „barátait” és el kellett távolitani azokat, akik haragban vannak a törvénnyel és nem a mi, az egyszerű polgár barátai. Hargita megyében rendkivüli formát öltött a funkció és az állampolgár pénze iránti szerelemből vállalt szolidaritás: egyes radikális magyar liderek, beleértve a fenntebb emlitett vádoltat is, az igazságszolgáltatás és a közrend védelmére hozott intézkedéseknek azonnal úgynevezett magyarellenes jelleget tulajdonitottak, megfeledkezve arról az alapvető elvről, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Mi több, azok a hiresztelések terjengtek (nem hiába, hiszen az erőseknek, befolyásosoknak ügyes barátai vannak?!), miszerint Borboly Csaba nélkül Hargita megye összeomlik, nem működnek az intézmények és – hogy a légköri nyomás meg ne fojtson! – Borboly Csabát azonnal vissza kell helyezni a megyei elnöki tisztségbe.
De, ha csak úgy, kapásból felmérjük az utóbbi két hónap fejleményeit, megdöbbenésünkre, teljesen más valósággal szembesülünk.
Nézzük meg közelebbről a tényeket: Az utóbbi két hónapban a Hargita Megyei Tanács háromszor ült össze: két alkalommal rendes ülést tartott, mig egyszer rendkivüli ülésre hivták  össze. Ez utóbbi ülésen a tanács által hozott több, mint 40-en határozatot vitatták meg és fogadták el, kezdve a gazdasági, kulturális, illetve európai alapokból finanszirozott befektetési projektektől az országútak rehabilitálására és a csikszeredai Megyei Sürgösségi Korház korszerűsitésére vonatkozó tervekig, melyek értéke – úgy pénzügyi, mint a megye élete szempontjából – egyáltalán nem megvetendő. Elég, ha rákattintunk a Hargita Megyei Tanács webcimére, hogy meggyőződjünk a fenntebb emlitett dolgokról. A valóság, tehát, teljesen más!
A konklúzió az, hogy ez idő alatt, amióta nem Borboly irányitja a Hargita Megyei Tanácsot, nemhogy nem állt le az élet a megyében, de sokkal jobban múködik minden és az állampolgár érdekét szolgálja. Hargita megye továbbra is létezik és nagyon  jól meg van Borboly nélkül is, az élet megy tovább, mi több, a helybéliek szerint üdébb a hangulat, amióta Borboly nincs tisztségben. Mindez ellentmondásba kerül azzal, amit a Borboly Csaba köré felzárkózott csoport, a törvényerőre emelt igazságtalanság hivei próbálnak a közvéleménynek sugallni, pontosabban azt, hogy Borboly nélkül nincs élet a megyében. Sajnos, Borboly nem értette meg a nagy igyazságot, nevezetesen azt, hogy szükségünk van egymásra, de senki sem nékülözhetetlen, s hogy az élet megy előre és mindig megmutatja a megoldást – egy nábob vezetésével vagy anélkül.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen tárgyalásra kitűzött dosszié arra enged következtetni, hogy Hargita megyében végre visszaáll a rendes állapot és az előljárók nagyobb tisztelettel viszonyulnak az egyszerű állampolgárhoz és pénzéhez, mint adófizető, illetve az állami költségvetésből a megyének kiutalt összegekhez. Úgy tűnik, hogy végre az igazság győz és a magyar, illetve a román közvélemény túl tud látni a városvezetők által emelt füstfüggönyön, akik számára fontosabb a székely zászló, mint a megyei önkormányzat lehető legjobb működése és a lakósság jóléte.
Az igazságszolgáltatás kezd egyformán működni mindenki számára, nemcsak a kisebbek, a megvetettek esetében, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélnek, magyarul vagy románul. Sok spekuláció hangzott el arról, hogy nem rendelték el Borboly Csaba 29 napos előzetes letartóztatását, mivel nagy magyar vezér, de ha egy román vagy egy egyszerű magyar emberről lett voln szó, a dolgok egészen másképpen alakultak volna.
Annak reményében zárjuk irásunkat, hogy végül is győzedelmeskedik az igazság-szolgáltatás, amely kizárólag a törvény szellemében hozza meg döntéseit. Csakis igy épithetjük fel a korrupciómentes társadalmat, amelyben a törvényszegő hiába áll elő kitalált okokkal azért, hogy megszabaduljon  a törvény szigorától.

Péterffy Tünde

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.